Fordulatot jelez a brit közvéleményben egy friss felmérés: a választók 56 százaléka ismét csatlakozna az Európai Unióhoz, miközben mindössze 30 százalék ragaszkodik a kívülmaradáshoz. A Brexit mellett 2016-ban még szűk többséggel döntő országban egyre erősebb az uniós tagság visszaállításának támogatása, különösen a fiatalok körében. Andy Burnham munkáspárti miniszterelnök már arról beszél, hogy szeretné még életében megérni Nagy-Britannia visszatérését, bár konkrét lépéseket egyelőre nem tervez.

Az Ipsos közvélemény-kutató az Independent megbízásából 1109 brit felnőttet kérdezett meg október 15. és 22. között. Az eredmények szerint május óta négy százalékponttal nőtt az újbóli EU-tagság támogatottsága, miközben három százalékponttal csökkent az ellenzők aránya.

Azok között, akik valószínűleg részt vennének egy újabb népszavazáson, 63 százalék támogatná a visszalépést, 34 százalék pedig ellenezné. A számok jelentős elmozdulást mutatnak a 2016-os referendumhoz képest, amikor a kilépéspártiak a szavazatok 51,89 százalékával győztek.

A helyzetnek van némi történelmi iróniája. A Brexit hívei tíz évvel ezelőtt a brit önrendelkezés visszaszerzését ünnepelték, most pedig egyre többen fordulnának vissza Brüsszel felé. Az ország azonban időközben már kilépett az uniós intézményrendszerből, így az újbóli csatlakozás korántsem lenne egyszerű visszatérés a 2020 előtti állapotokhoz.

A fiatalok háromnegyede ismét az EU-ban látná Nagy-Britanniát

A felmérés egyik legfeltűnőbb eredménye, hogy a 35 év alatti britek 73 százaléka támogatná az újbóli uniós tagságot. A 2024-es választáson a Munkáspártra szavazók között még magasabb, 77 százalékos ez az arány, de a konzervatív szavazók 31 százaléka is visszatérne.

A megkérdezettek 54 százaléka szerint a tagság hosszú távon kedvező hatással lenne a brit gazdaságra, 53 százalék pedig nemzetbiztonsági előnyöket is várna tőle. Az eredmények azt mutatják, hogy a Brexit gazdasági következményeiről folytatott vita továbbra is meghatározza a brit közéletet.

Az uniós visszatérésnek ugyanakkor ára is lehetne. Nagy-Britanniának új csatlakozási tárgyalásokat kellene folytatnia, amelyek során a belső piaci szabályok, a szabad mozgás, a költségvetési hozzájárulás és az uniós jog alkalmazása ismét napirendre kerülne. Arra sincs garancia, hogy London visszakaphatná a korábban élvezett valamennyi különleges mentességét.

A miniszterelnök visszatérne, de egyelőre nem mer lépni

Andy Burnham brit miniszterelnök október végén arról beszélt, hogy szeretné még életében megérni hazája újbóli EU-csatlakozását. Azt ugyanakkor kizárta, hogy a jelenlegi, 2029-ig tartó parlamenti ciklusban kezdeményezné a visszalépést.

Burnham inkább a Brüsszellel fennálló kapcsolatok javítását tartja közvetlen feladatának. Korábban a vámunióhoz és az egységes piachoz fűződő viszony újragondolása is felmerült, de ezek jelentős politikai és gazdasági kötelezettségekkel járnának.

A kormányfő óvatossága érthető a brit belpolitika szempontjából. Egy újabb EU-népszavazás ismét felszínre hozhatná a Brexit idején kialakult társadalmi törésvonalakat, miközben a választók véleménye egyelőre csak közvélemény-kutatásokból ismert.

A brit helyzetnek ezért van egy meglehetősen keserű tanulsága: a 2016-os döntés következményeit még mindig vitatják, miközben már az ellenkező irányú történelmi fordulatról beszélnek. A mostani felmérés egyértelműen növekvő uniós támogatottságot mutat, de egy tényleges visszacsatlakozáshoz újabb népszavazás, hosszadalmas tárgyalások és a korábbi brit kivételek újragondolása is szükségessé válhat.