Alig robbant ki a lengyel alkotmánybíróság vezetése körüli konfliktus, az Európai Bizottság máris megszólalt. A brüsszeli testület a lengyel parlament által megválasztott új alkotmánybírák hivatalba lépését támogatja, és európai jogi döntésekre hivatkozva bírálja az eljárás akadályozását. A konzervatív lengyel ellenzék szerint ezzel Brüsszel Donald Tusk kormányának politikai álláspontját erősíti, miközben a bíróság vezetésének vitatott felfüggesztéséről és a rendőri fellépésről nem fogalmazott meg hasonlóan határozott kritikát.

Louise Bogey, az Európai Bizottság szóvivője a Lengyel Hírügynökségnek (PAP) adott nyilatkozatában közölte, hogy az uniós végrehajtó testület szorosan figyelemmel kíséri a varsói fejleményeket. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország hatóságainak biztosítaniuk kell az alkotmánybíróság működését, összhangban a lengyel alkotmánnyal és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatával.

A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy a Velencei Bizottság október 13-i állásfoglalása szerint nyolc új alkotmánybíró megválasztása a lengyel parlament alkotmányos hatáskörébe tartozik. Felidézte az Emberi Jogok Európai Bíróságának május 5-i ideiglenes intézkedését, amely előírta, hogy az illetékes lengyel hatóságok ne akadályozzák a márciusban megválasztott bírák hivatalba lépését és munkavégzését.

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa ugyanezt a megközelítést erősítette meg. Szerinte az alkotmánybíróságnak a lengyel alkotmánnyal és az európai bírósági ítéletekkel összhangban kell működnie, ennek biztosítása pedig a lengyel hatóságok feladata.

A bírák kinevezéséről beszélnek, miközben a vezetőváltás jogszerűsége is vitatott

A brüsszeli nyilatkozat legfontosabb sajátossága, hogy elsősorban az új bírák kinevezésének kérdésére összpontosít. Arról viszont nem adott külön jogi értékelést, hogy Anna Korwin-Piotrowska milyen felhatalmazással függeszthette fel Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt.

Ez a különbség lényeges. A parlament bíróválasztási hatáskörének elismerése önmagában nem dönti el a testület vezetésének felfüggesztésével kapcsolatos jogvitát, ahogyan a bíróság épületénél alkalmazott rendőri intézkedések jogszerűségét sem.

A lengyel konzervatív ellenzék éppen ezért politikai állásfoglalásként értékeli Brüsszel reakcióját. Álláspontjuk szerint az Európai Bizottság a kormány számára kedvező jogi érveket emelte ki, miközben Karol Nawrocki államfő alkotmányossági kifogásaira nem adott érdemi választ.

Brüsszelben ismét előkerült a kettős mérce

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának társelnöke, Nicola Procaccini már korábban elítélte a lengyel kormány intézkedéseit. Szerinte a történtek súlyosan sértik a jogállamiságot és a bírói függetlenséget, ezért az uniós intézményeknek politikai szövetségeiktől függetlenül kellene megítélniük a konfliktust. Tomasz Wróblewski lengyel elemző szintén a brüsszeli fellépést bírálta, különösen annak feltűnő gyorsaságát.

Az Európai Bizottság a korábbi konzervatív lengyel kormány intézkedéseit éveken át szigorúan vizsgálta, és a bírói függetlenség sérelmére hivatkozva komoly politikai és pénzügyi nyomást gyakorolt Varsóra. Most, amikor Donald Tusk kormányzása alatt rendőri jelenléttel biztosították az alkotmánybíróság vezetésének vitatott felfüggesztését, Brüsszel órák alatt előállt a Tusk-kormány számára kedvező jogi értelmezéssel. A lengyel államfő és az ellenzék alkotmányossági kifogásai eközben háttérbe szorultak.

A reakció sebessége miatt az előzetes brüsszeli egyeztetés lehetősége is felmerült a politikai vitában. Az időzítés különösen figyelemre méltó: a varsói események után az Európai Bizottság szinte azonnal a bírák beiktatásának akadályozását helyezte a középpontba, miközben az intézmény vezetésének felfüggesztése körüli jogi konfliktus éppen akkor bontakozott ki. A történtek új lendületet adtak azoknak a konzervatív bírálatoknak, amelyek szerint Brüsszel jogállamisági fellépését a politikai szövetségi viszonyok is befolyásolják.

A lengyelországi válság így az Európai Bizottság hitelességét is próbára teszi. A PiS-kormány idején Brüsszel a bírói függetlenség egyik legszigorúbb őreként lépett fel, most viszont Tusk vitatott intézkedéseivel kapcsolatban jóval visszafogottabbnak mutatkozik. A jogállamiság követelményeinek következetes alkalmazása éppen az ilyen politikailag kényes helyzetekben volna fontos. A brüsszeli reakció eddig inkább a kettős mércéről folyó vitát erősítette, mintsem eloszlatta volna azt.