Újabb kellemetlen helyzetbe került Magyar Péter kormánya: a magyar szakszervezetek már az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének is jelezték, hogy szerintük továbbra sem működik megfelelően az érdemi érdekegyeztetés. A közszférában ráadásul egyre nagyobb az elégedetlenség a be nem tartott béremelési ígéretek miatt, egyes dolgozói csoportok pedig már a sztrájkhajlandóság felmérését sürgetik. Különösen érdekes, hogy a bírálatok között a korábbi kormány egyik leghangosabb kritikusaként ismert Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének panaszai is megjelentek.

Október 27-én Budapestre látogatott Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság szociális jogokért és minőségi munkahelyekért felelős ügyvezető alelnöke. A politikus magyar szakszervezeti és munkáltatói érdekképviseletekkel találkozott, hogy tájékozódjon a hazai szociális párbeszéd helyzetéről. A résztvevők azonban korántsem elégedetten számoltak be a kormányzattal folytatott tárgyalásokról.

A találkozóról a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete is részletes tájékoztatást adott. Beszámolójuk szerint több érdekképviselet kifogásolta, hogy a munkavállalók képviselőit nem vonják be megfelelően a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítésébe. Különösen a költségvetési egyeztetések hiányát tartották súlyos problémának.

Tárgyalások vannak, eredmények alig

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az Indexnek arról beszélt, hogy a szakszervezeteket ugyan meghívják különböző egyeztetésekre, ám ezekből ritkán születnek érdemi megállapodások. Szerinte továbbra is hiányzik az a háromoldalú, strukturált érdekegyeztetés, amelyben a kormány, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közösen alakíthatnák a döntéseket.

A szakszervezeti beszámolók szerint a minisztériumok pénzügyi mozgástere is korlátozott, ezért az ágazati tárgyalásokon gyakran olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek nem igényelnek többletforrást. Csakhogy az oktatás, az egészségügy és a közszolgálat legsúlyosabb problémái éppen a bérezéshez és a finanszírozáshoz kapcsolódnak. Így a tárgyalóasztal mellett könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy mindenki elmondja a problémáit, valódi döntés azonban nem születik.

Elfogyott a türelem a közszférában

Az elégedetlenség különösen az oktatást segítő dolgozók körében erősödött fel. A pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok és más nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkavállalók közül sokan jelenleg is mindössze nettó 270–280 ezer forint körüli havi fizetést kapnak. Korábban jelentősebb béremelésben bíztak, a kormány által ismertetett új számok azonban több érintett számára csalódást okoztak.

A PDSZ szerint a közszféra különböző területein dolgozók problémái egyre inkább összekapcsolódnak. Az oktatásban, az egészségügyben, a rendvédelemben és az államigazgatásban is vannak olyan munkavállalói csoportok, amelyek elégedetlenek a bérek alakulásával. Egyes érintettek már a sztrájkhajlandóság felmérését követelik, bár ez egyelőre nem jelent meghirdetett munkabeszüntetést.

A kialakult helyzet azért is érzékeny a Tisza-kormány számára, mert Magyar Péter a választási kampányban jelentős bérrendezéseket és új alapokra helyezett társadalmi párbeszédet ígért. A szakszervezetek most éppen azt kifogásolják, hogy a döntések előkészítésében nem kapnak megfelelő szerepet, miközben több korábbi várakozásuk sem teljesült.

Az Európai Bizottság alelnöke is továbbviszi a panaszokat

Roxana Mînzatu a találkozón jelezte, hogy figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, és kész fogadni a szakszervezetek további írásos javaslatait. A PDSZ beszámolója szerint az alelnök azt is kilátásba helyezte, hogy a magyar miniszterekkel folytatott tárgyalásain szóba hozza az érdekképviseletek kifogásait.

Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár a Facebookon különösen élesen értékelte a fejleményeket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban a kormányváltást sürgető szakszervezetek közül is többen elégedetlenek a Tisza teljesítményével. A politikus szerint a magyar kormány számára figyelmeztető jel, hogy a munkavállalói érdekképviseletek már uniós szinten is szóvá teszik a problémáikat.

A szakszervezetek ugyanakkor a kedvezőbb tárgyalási légkört és az önálló oktatási minisztérium létrejöttét is elismerték. Ezeket előrelépésnek tartják, de hangsúlyozták, hogy a jobb hangulat önmagában nem helyettesíti a konkrét megállapodásokat és a tényleges bérrendezést.

A kormányváltás megtörtént, az ígéretek számonkérése elkezdődött

A mostani panaszok jól mutatják, hogy a korábbi kormány bírálatában aktív érdekképviseletek a Tisza-kormánytól is kézzelfogható eredményeket várnak. A béremeléseket, a kiszámítható finanszírozást és a valódi érdekegyeztetést nem lehet a végtelenségig ígéretekkel helyettesíteni, különösen olyan területeken, ahol a dolgozók fizetése hosszú ideje elmarad az elvárásoktól.

Magyar Péter kormánya most olyan szakszervezeti kritikákkal szembesül, amelyek korábban az ellenzéki politikai viták meghatározó témái voltak. A munkavállalók számára azonban a kormányváltás önmagában nem jelent béremelést, és egy új miniszteri névsor sem oldja meg az évek óta fennálló problémákat. Ha a Tisza valóban új korszakot ígért az érdekegyeztetésben, akkor ideje lenne megmutatnia, miben különbözik a gyakorlata attól, amit ellenzékből éveken át bírált.