Egyre nagyobb az elégedetlenség a közszférában, ahol a Tisza-kormány béremelési ígéretei és a tényleges bejelentések között mind nagyobb a szakadék. A pedagógusokat segítő dolgozók már a sztrájkhajlandóság felmérését követelik, a szakszervezetek pedig az egészségügyi, rendvédelmi és közigazgatási dolgozókkal közös fellépést sürgetnek. Magyar Péter kormánya most éppen azok türelmét teszi próbára, akiknek korábban jelentős bérrendezést ígért.

A közoktatásban dolgozó, pedagógus végzettséggel nem rendelkező munkatársak jelenleg átlagosan nettó 270–280 ezer forintot keresnek. Magyar Péter októberi bejelentése szerint 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelnék a nevelést és oktatást közvetlenül segítő, valamint a technikai dolgozók nettó bérét.

Csakhogy a Tisza Párt programjában korábban még 25 százalékos béremelés szerepelt, ráadásul két lépcsőben.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője az Indexnek arról beszélt, hogy az érintettek türelme elfogyott. Az eredeti elképzelések szerint már október közepén meg kellett volna történnie az első emelésnek, ám ez elmaradt, és a dolgozók továbbra sem tudják, pontosan mikor és mennyi pénzt kapnak.

A 25 százalékból akár 10 sem maradhat

A PDSZ szerint a kormány által bejelentett százalékok félrevezetők lehetnek, mert nem világos, hogyan számítják bele az adóváltozásokat és más tényezőket. A szakszervezet számításai alapján a tényleges béremelkedés egyes érintetteknél akár a 10 százalékot sem érheti el.

Nagy Erzsébet a folyamatos határidő-módosításokat és az átláthatatlan számításokat kifogásolja. A jubileumi jutalmak ügyében is sürgeti a rendezést, mert a közelgő elévülési határidők miatt egyes dolgozók eleshetnek a nekik járó összegektől.

A helyzet különösen visszás annak fényében, hogy a kormányváltás előtt a Tisza Párt egyik legfontosabb üzenete éppen a közszolgáltatások megerősítése és az ott dolgozók megbecsülése volt.

Közös fellépésre készülhetnek a szakszervezetek - már Brüsszelben is panaszkodnak

Az elégedetlenség már messze túlterjed az oktatáson. Az egészségügyi szakdolgozók, a rendvédelmi alkalmazottak és a köztisztviselők körében is csalódást okoztak a bejelentett béremelési tervek.

Nagy Erzsébet szerint ezért akciószövetségre van szükség a különböző ágazatok érdekképviseletei között. A cél a közös fellépés megszervezése, első lépésként pedig a sztrájkhajlandóság felmérése merült fel. Egyelőre tehát nem meghirdetett sztrájkról, hanem annak előkészítési lehetőségéről van szó.

A szakszervezetek az Európai Bizottság alelnökének, Roxana Mînzatu-nak is jelezték, hogy szerintük Magyarországon továbbra sincs megfelelő, érdemi érdekegyeztetés. Nagy Erzsébet azt kifogásolta, hogy bár a kormány tárgyalásokra hívja a szervezeteket, a legfontosabb kérdésekben, különösen a bérek ügyében, nem születnek valódi megállapodások.

Az uniós biztos ígéretet tett arra, hogy továbbítja az érintettek panaszait a magyar minisztereknek. Különösen kellemetlen fejlemény ez egy olyan kormánynak, amely korábban éppen a társadalmi párbeszéd megújítását és az érdekképviseletek meghallgatását hirdette.

Magyar Péterék a választási kampányban még bőkezű béremelésekkel és a közszféra megbecsülésével érveltek. Most a dolgozók azt tapasztalják, hogy a százalékok csökkennek, a határidők tolódnak, az érdemi egyeztetés pedig elmarad. A türelemre hivatkozni könnyű, különösen azoknak, akiknek nem nettó 270 ezer forintból kell megélniük. Csakhogy az ígéretekből nem lehet bevásárolni, és a közszolgálatban dolgozók ezt egyre hangosabban kérik számon.