Miközben Európában egyre nagyobb a politikai nyomás az orosz energetikai kapcsolatok felszámolására, az atomenergia-iparban egészen más erőviszonyok uralkodnak. A Roszatom a világ egyik legjelentősebb atomerőmű-építő vállalatcsoportja, amelynek külföldi beruházási tapasztalatával kevés versenytársa rendelkezik. Paks II. esetében ezért az orosz kivitelező esetleges lecserélése nem egyszerű politikai döntés lenne, hanem komoly műszaki, pénzügyi és időbeli következményekkel járó lépés.

Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő friss elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Roszatom nemzetközi szerepét a megvalósítás alatt álló beruházások száma és az ipari háttér egyaránt meghatározza. A vállalat saját kimutatása szerint 27 külföldi és 18 oroszországi blokkot tart nyilván különböző projektfázisokban.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai is megerősítik az orosz és kínai nukleáris technológiák meghatározó szerepét. Az elmúlt évtizedben világszerte építeni kezdett reaktorok túlnyomó többsége e két ország technológiájára épül.

A számok mögött valódi ipari tapasztalat áll

A Roszatom jelenleg több országban is jelentős atomerőművi beruházásokban vesz részt. Törökországban az akkuyui erőmű négy blokkját, Egyiptomban az El-Dabaa atomerőművet, Bangladesben pedig a rooppuri létesítményt építik orosz technológiával. Ezzel szemben a francia EDF legjelentősebb külföldi építkezése a brit Hinkley Point C két reaktora. Az amerikai Westinghouse AP1000 technológiája szintén jelen van a nemzetközi piacon, de új európai beruházásai jórészt még előkészítés alatt állnak.

A különbség ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a nyugati vállalatok ne rendelkeznének megfelelő technológiával. A Roszatom előnye elsősorban a jelenlegi nemzetközi építési projektállományban, a szervezési tapasztalatban és a komplex szolgáltatásokban mutatkozik meg.

Miért lenne nehéz lecserélni az orosz kivitelezőt?

Paks II. nem a tervezés legelső szakaszában járó beruházás. Az első új blokk építése 2026 februárjában megkezdődött, a projekthez pedig már jelentős tervezési, engedélyezési és beszállítói munka kapcsolódik.

Egy technológiaváltás nem pusztán annyit jelentene, hogy az egyik vállalat helyett egy másikkal írnak alá szerződést. Új műszaki tervekre, engedélyezési eljárásokra, beszállítói megállapodásokra és finanszírozási konstrukcióra is szükség lehetne. A meglévő szerződés megszüntetése pedig jelentős pénzügyi követeléseket és jogvitákat eredményezhetne.

A korábbi becslések többéves, akár évtizedes késést is felvetettek egy teljes újrakezdés esetére. A tényleges költségek azonban csak a szerződések, a már elvégzett munkák és egy konkrét alternatív ajánlat alapján lennének meghatározhatók.

Nemcsak reaktort, teljes rendszert kínálnak

A Roszatom egyik legfontosabb versenyelőnye, hogy tevékenysége az atomenergia-ipar szinte teljes folyamatára kiterjed. Az uránbányászattól és az üzemanyaggyártástól a reaktortervezésen, berendezésgyártáson és építésen át az üzemeltetés támogatásáig számos területen jelen van. Emellett bizonyos beruházásokhoz finanszírozási megoldásokat és hosszú távú üzemanyag-ellátást is biztosít. Ez különösen azoknak az országoknak lehet fontos, amelyek nem rendelkeznek önálló, teljes nukleáris ipari háttérrel.

A nemzetközi tapasztalat azonban önmagában nem garantálja, hogy minden beruházás határidőre és a tervezett költségkereten belül készül el. A nagy atomerőművek építése világszerte összetett és jelentős kockázatokkal járó folyamat.

Paks II. esetében a gazdasági következményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni

Magyarország számára a kérdés különösen fontos, mert a paksi atomerőmű jelenleg is meghatározó szerepet játszik a hazai villamosenergia-termelésben. A két új blokk hosszú távon a meglévő kapacitások pótlását és az importfüggőség mérséklését szolgálná.

A Roszatom lecserélését szorgalmazó elképzeléseknél ezért nem elegendő kizárólag a geopolitikai szempontokat mérlegelni. A beruházás eddigi költségeit, az esetleges szerződésbontás árát, az új engedélyezés időigényét és az ország jövőbeli energiaellátását egyaránt figyelembe kell venni.

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a Roszatom továbbra is a globális atomenergia-ipar egyik meghatározó szereplője. Paks II. esetében pedig a legfontosabb kérdés nem az, hogy politikailag ki szeretne orosz vagy nyugati kivitelezőt, hanem az, hogy melyik megoldással lehet biztonságosan, kiszámítható költségek mellett és a lehető legkevesebb további késéssel megépíteni az új blokkokat. Egy rosszul előkészített váltás árát ugyanis végül a magyar gazdaság fizetné meg.