Litvánia jelentősen átalakítja katonai sorozási rendszerét: 2032-től általánossá teszik a fiatal férfiak kötelező katonai szolgálatát. A balti ország vezetése az egyre feszültebb biztonsági helyzettel indokolja a döntést, amelynek eredményeként évente mintegy 7500 fiatalt hívhatnak be. A nők számára továbbra is önkéntes marad a szolgálat.

A döntést október 29-én, a litván Védelmi Államtanács ülése után jelentette be Gitanas Nausėda köztársasági elnök. Litvániában jelenleg is működik sorkatonai rendszer, amelyet 2015-ben, a Krím orosz annektálását követően állítottak vissza. Eddig azonban csak a hadkötelesek egy részét hívták be, évente valamivel több mint ötezer fiatalt.

Az új rendszerben lényegesen szélesebb körre terjedne ki a behívás. Az elnök szerint a demográfiai viszonyokat és az egészségügyi alkalmatlanságot is figyelembe véve évente körülbelül 7500 fiatal teljesíthetne katonai szolgálatot.

Hat év alatt készülnek fel a tömegesebb sorozásra

A 2032-es bevezetési dátumot nem véletlenül választották. A litván hadseregnek addig új szálláshelyeket kell kialakítania, fejlesztenie kell a kiképzési infrastruktúrát, és további mintegy 350 katonai oktatót kell felkészítenie.

A szolgálat alapvetően kilenc hónapos kiképzést jelentene, de a hagyományos katonai feladatok mellett új lehetőségeket is bevezetnének. A fiatalok például drónkezelést tanulhatnának, illetve a határvédelemben és a tűzoltó-mentő szolgálatok munkájában is részt vehetnének.

A nők számára egyelőre nem terveznek kötelező behívást, ugyanakkor a litván katonai vezetés nem zárja ki, hogy a kérdésre később visszatérjenek.

Litvánia egyre többet költ a hadseregére

A balti állam az elmúlt években jelentősen növelte védelmi kiadásait. A 2026-os költségvetésben mintegy 4,8 milliárd eurót, a GDP 5,38 százalékát különítették el katonai célokra. Emellett százezer fős, mozgósítható tartalékállomány kialakítását tervezik.

Litvánia Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni biztonsági aggodalmai meghatározó szerepet játszanak a haderőfejlesztésben. Moszkva ugyanakkor következetesen tagadja, hogy NATO-tagállamok megtámadására készülne, és az európai fegyverkezést saját biztonságát érintő fenyegetésként értékeli.

Egyre nagyobb szerepet kap a katonai felkészülés Európában

Litvánia döntése jól mutatja, hogy a kontinens keleti részén egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a katonai tartalékok bővítésére és a lakosság védelmi felkészítésére. A kormányzat szerint az általános sorozás az ország biztonságát szolgálja, a változás azonban a fiatal férfiak életére, tanulmányaira és munkavállalására is jelentős hatással lehet.

A következő években a litván vezetésnek nemcsak a katonai infrastruktúrát kell fejlesztenie, hanem azt is biztosítania kell, hogy az új rendszerben a behívottak megfelelő kiképzést és ellátást kapjanak.

Litvánia tehát már konkrét időpontot szabott a kötelező katonai szolgálat kiterjesztésére. A döntés ugyanakkor egy szélesebb európai kérdést is felvet: meddig terjedhet a béke megőrzése érdekében szükséges katonai felkészülés, és milyen terheket jelenthet mindez a következő generációknak?