Egy közel 70 millió forintos kínai luxusterepjáróval közlekedett Magyar Márton, a miniszterelnök testvére és a Kontroll főszerkesztője. A történet azonban újabb fordulatot vett: Deák Dániel politikai elemző szerint a hivatalos járműnyilvántartásban nem szerepel érvényes kötelező biztosítás az autón. Magyar Márton közben elismerte, hogy használta a méregdrága járművet, de állítása szerint csak néhány napra kapta kölcsön, és továbbra is egy hétéves Suzukival jár.

A Jobbra Át nevű Facebook-oldalon jelentek meg azok a fényképek, amelyeken egy Zeekr 9X típusú luxusterepjáró látható. A bejegyzés szerint az autót Magyar Márton használta, amit később ő maga is megerősített.

A kínai Geely-csoport prémiumautó-márkájának modellje nem éppen a takarékos kisautók mezőnyében versenyez. Magyarországi hirdetésekben egyes felszereltségi változatait 66,9 és 69,9 millió forint közötti összegért kínálják.

Magyar Márton azonban gyorsan igyekezett lehűteni a kedélyeket. Közösségi oldalán közölte, hogy az autó nem az övé, csupán néhány napra kapta kölcsön, amikor többen utaztak együtt. Saját állítása szerint változatlanul a lassan hétéves Suzukiját használja.

A biztosítás körül is akad egy kérdőjel

Deák Dániel politikai elemző időközben arról számolt be, hogy az általa ellenőrzött hivatalos járműadatok szerint a luxusterepjáróhoz nem tartozik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Amennyiben ez az adat helytálló, tisztázni kell, milyen jogcímen és milyen biztosítási háttérrel közlekedett az autó. Magyarországon a kötelező felelősségbiztosítás nélküli gépjárművek közúti használata tilos.

Kölcsönautó, hetvenmilliós kivitelben

Magyar Péter korábban rendszeresen hangsúlyozta a szerénység és a visszafogott életmód fontosságát. A választási győzelem után pedig külön is figyelmeztette politikusait, hogy az arrogancia, a korrupció és a luxizás nem fér bele az általa meghirdetett politikai kultúrába. Most a miniszterelnök testvére egy olyan autó használata miatt került a figyelem középpontjába, amelynek árából több átlagos családi autót is lehetne vásárolni.

Persze kölcsönautóval közlekedni nem bűn. Az sem újdonság, hogy a drága gépkocsik tulajdonosa és rendszeres használója nem feltétlenül ugyanaz a személy, legalábbis papíron. A tulajdonjog és a tényleges használat közötti különbség azonban önmagában semmit nem bizonyít arról, hogy ki finanszírozta a járművet, és milyen megállapodás alapján került valakihez.

A történetben ezért néhány egyszerű kérdés tisztázása lenne érdekes: kié a Zeekr, milyen feltételekkel adta kölcsön, és valóban rendelkezett-e a közúti használathoz szükséges biztosítással? A hétéves Suzuki története mindenesetre megnyugtatóan hangzik. A közel hetvenmilliós kölcsönautó körüli kérdésekre viszont még várjuk a választ.