Bruttó nyolcmillió forint értékben szerződtetett külső kommunikációs tanácsadót az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A Tűzfalcsoport közérdekű adatigénylésére hivatkozó Magyar Nemzet szerint a megbízás többek között a miniszteri megszólalások előkészítésére, a sajtókapcsolatok kezelésére és a kommunikációs kockázatok figyelésére terjedt ki. A szerződés különösen annak fényében vet fel kérdéseket, hogy Lannert Judit oktatási minisztert hivatalba lépése óta több politikai és szakmai vita is érintette.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a minisztérium Weichinger Nóra Ágnessel kötött kommunikációs tanácsadói szerződést. Az eredeti, kéthónapos megbízás havi bruttó hárommillió forintról szólt, július 1-jétől augusztus 31-ig. A megállapodást július 30-án írták alá, vagyis a szerződés szerinti teljesítési időszak csaknem egy hónappal korábban kezdődött.

A megbízást később szeptember 20-ig meghosszabbították, így az eredetileg hatmillió forintos szerződés teljes értéke nyolcmillió forintra emelkedett.

Beszédpontok, közösségi média és kommunikációs kockázatok

A szerződésben meghatározott feladatok meglehetősen széles körűek voltak. A tanácsadónak részt kellett vennie a minisztérium sajtókapcsolatainak támogatásában, az újságírói megkeresések kezelésében, valamint a miniszteri beszédek, tájékoztatók és közösségimédia-bejegyzések előkészítésében.

A feladatok között a nyilvános szereplések és kommunikációs kampányok tervezése, a minisztériumi vezetők tanácsadása, valamint a tárcát érintő kommunikációs kockázatok figyelemmel kísérése is szerepelt.

Weichinger Nóra Ágnes tapasztalt kommunikációs szakember, aki 2003-ban társalapítója volt a később LWp Kommunikáció néven működő ügynökségnek. A vállalkozás korábban nagyvállalati, társadalmi és intézményi kommunikációs projektekben is részt vett, többek között a 2005-ös Egészség Hídja kampányban és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletéhez kapcsolódó feladatokban.

Önmagában egy külső kommunikációs tanácsadó alkalmazása nem rendkívüli a közigazgatásban. Közpénzből finanszírozott megbízás esetén azonban indokolt kérdés, hogy milyen konkrét munkát végeztek el, és annak eredménye hogyan ellenőrizhető.

A tanácsadói szerződés idején sem maradtak el a viták

Lannert Judit oktatáspolitikai elképzelései már a megbízás kezdete előtt vitákat váltottak ki. Az egyházi iskolák finanszírozásáról, az iskolai szegregáció kezeléséről, a kis létszámú intézmények jövőjéről és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumokról megfogalmazott álláspontját több ellenzéki politikus is bírálta.

Szeptemberben ismét előkerült a miniszter egy 2023-as Klubrádió-interjúja, amelyben az iskolaigazgatókról és a pedagógusokról tett kijelentései újabb politikai vitát váltottak ki. Rétvári Bence, a KDNP politikusa ezek után Lannert lemondását követelte.

A tárcavezető egy, az elődei hivatali körülményeit bemutató videója miatt is kritikákat kapott. A nyilvános szereplések körüli viták tehát a kommunikációs tanácsadói szerződés időtartama alatt sem szűntek meg.

Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a tanácsadó hibázott vagy nem teljesítette a vállalt feladatait. A nyilvánosságra került beszámolóból ugyanis nem derül ki, mely megszólalások előkészítésében vett részt, milyen javaslatokat készített, és azok közül a minisztérium mit használt fel.

A szerződés értékének ismeretében éppen ezért a legfontosabb kérdés nem az, hogy miért alkalmazott kommunikációs szakembert a minisztérium, hanem az, hogy pontosan milyen teljesítést igazoltak a nyolcmillió forintos megbízás ellenében. A közpénzek felhasználásának átláthatósága minden kormányzati szereplővel szemben alapvető elvárás. Ennek részeként indokolt lenne megismerni a megbízáshoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat és az elkészült szakmai anyagokat is. Ezek alapján lehetne megítélni, hogy a minisztérium milyen szolgáltatást kapott a szerződésben meghatározott összegért.