Határozott szakmai javaslatcsomagot tett közzé közösségi oldalán Tóth Máté energiajogász a Paksi Atomerőmű teljesítménycsökkenése és a várható rendkívüli aszályhelyzet kezelésével kapcsolatban.

Az energiajogász szerint a kieső villamosenergia-termelés egy része megfelelő előkészítéssel elkerülhető lett volna.

Álláspontja szerint a lőrinci, a litéri és a sajószögedi olajtüzelésű blokkok időben történő felkészítésével mintegy 400 megawattnyi csúcskapacitás állhatott volna rendelkezésre, amelyet a csepeli és kelenföldi gázturbinás erőművek fokozott működtetése egészíthetett volna ki.

Tóth Máté szerint a műszaki intézkedések mellett diplomáciai lépésekre is szükség lenne. Úgy fogalmazott, hogy korábban Szijjártó Péter diplomáciai eszközökkel gondoskodott a visszatartott víz pótlásáról német, osztrák vagy szlovák irányból, és véleménye szerint ezt Orbán Anita is megtehetné.

Emellett kezdeményezte egy azonnali műszaki bizottság felállítását is, amely megvizsgálná, történik-e a Duna felső szakaszán olyan vízvisszatartás, amely sértheti a nemzetközi egyezményeket.

A szakember műszaki megoldásként mobil átemelő szivattyútelepek, úszóművek, mederrendezés vagy akár egy ideiglenes duzzasztómű lehetőségének vizsgálatát javasolta a vízhozam biztosítása érdekében. Hosszabb távon pedig a paksi hűtőrendszer fejlesztését tartja szükségesnek nedves hűtőtornyok, Heller-Forgó-féle száraz hűtési technológia vagy hűtőtó alkalmazásával.

Bejegyzésében kitért az energiapolitikára is. Bírálta a több gigawattnyi új szélerőmű építésének tervét, mert véleménye szerint az időjárásfüggő termelés további növelése helyett a szabályozható erőművekre, az ellátásbiztonságra és az energiafüggetlenségre kellene helyezni a hangsúlyt.

Hozzátette, hogy a helyi energiaközösségek, a független aggregátorok és a keresletoldali szabályozás elterjedéséhez elsősorban kedvezőbb jogszabályi környezetre lenne szükség.