Jelentős szerkezeti átalakítást jelentett be a kormány az állami közoktatás irányításában. A döntés értelmében a Klebelsberg Központ elveszíti jelenlegi középirányítói szerepét, és a jövőben kutató-fejlesztő, valamint szakmai háttérintézményként működik tovább.
Az állami iskolák fenntartásának irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
Nyílt pályázatok a tankerületek élére
A bejelentés szerint augusztus 20-án valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg. Az új vezetőket ötéves időtartamra nevezik ki, kiválasztásuk során pedig a szakmai program, a vezetői elképzelések és a korábbi eredmények mellett a települések polgármestereinek véleményét is figyelembe veszik.
A kormány célja, hogy a tankerületek vezetését átláthatóbbá és szakmai alapúvá tegye, miközben a helyi szereplők is nagyobb beleszólást kapnak a döntésekbe.
Súlyos működési problémákat tárt fel az átvilágítás
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által végzett kéthónapos átvilágítás számos problémát tárt fel. Állítása szerint előfordult, hogy egyes tankerületek a pedagógusbérekre és személyi juttatásokra elkülönített forrásokhoz nyúltak hozzá azért, hogy fedezni tudják az iskolák napi működési költségeit. Emellett 2025-ben több mint 27 milliárd forint rendkívüli támogatásra volt szükség kizárólag a közüzemi díjak és rezsiköltségek finanszírozására.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a jelenlegi rendszerben a tankerületek még kisebb beszerzésekről sem dönthettek önállóan, miközben jelentős összegű pénzügyi átcsoportosítások történtek kellő átláthatóság nélkül.
Közelebb kerülhetnek a döntések az iskolákhoz - átalakul a Klebersberg
A tervezett átalakítás egyik fő célja a döntési jogkörök decentralizálása. A kormány szerint az új rendszerben gyorsabbá válhatnak az iskolák működéséhez szükséges beszerzések, egyszerűbbé válhat az eszközök pótlása, valamint nagyobb önállóságot kaphatnak az intézmények vezetői.
A bejelentésben olyan példák is elhangzottak, mint hogy egy projektor vagy néhány laptop beszerzése ne tartson hónapokig, illetve hogy az iskolák működtetésével kapcsolatos alapvető feladatok ne háruljanak a szülőkre.
A Klebelsberg Központ nem szűnik meg, de feladatai jelentősen átalakulnak. A jövőben elsősorban kutatás-fejlesztési, módszertani és szakmai háttértámogatási feladatokat lát majd el, míg a fenntartói és irányítási jogkörök a minisztériumhoz kerülnek.
Nyitott kérdések
A bejelentett reform több fontos kérdést is felvet.
- Valóban gyorsabbá és hatékonyabbá válik-e az iskolák működtetése?
- A nyílt pályázatok valóban szakmai alapon zajlanak majd?
- Nagyobb önállóságot kapnak-e az intézményvezetők?
- Megoldást jelenthet-e az átalakítás a pedagógushiányra és a finanszírozási problémákra?
Ezekre a kérdésekre várhatóan csak az új rendszer működésének első évei adnak majd egyértelmű választ. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a tankerületi rendszer létrejötte óta ez az egyik legjelentősebb szerkezeti változás a magyar közoktatás irányításában.
