A platformcégek és a taxisok közötti konfliktus már régen nem egy-egy ország belügye. Ugyanazok a problémák bukkannak fel Indiában, Írországban, Indonéziában vagy Ausztráliában.
Miközben a fuvarok ára emelkedik, a sofőrök egyre gyakrabban érzik úgy, hogy a bevételük nem követi a költségeik növekedését.
A fuvar ugyanaz, a matek egyre rosszabb.
A modern platformgazdaság egyik legnagyobb ígérete az volt, hogy a digitális technológia hatékonyabbá teszi a személyszállítást. Az utas gyorsabban talál autót, a sofőr pedig több megrendelést kap. A valóság azonban sok helyen árnyaltabb képet mutat.
A taxis fizeti az autót, az üzemanyagot, a javításokat, a biztosítást, az adókat és az amortizációt. A platform ezzel szemben az alkalmazást, a fizetési rendszert és az utasközvetítést biztosítja, amiért jutalékot számít fel. A vita abból fakad, hogy sok sofőr szerint ez a jutalék egyre nagyobb, miközben a saját költségeik folyamatosan emelkednek.
Ugyanaz a történet, más országokban
Indiában az Uber és az Ola sofőrjei ismét sztrájkokkal próbálták kikényszeríteni a magasabb bevételeket és az alacsonyabb jutalékokat. Több városban napokra megbénult az online taxiszolgáltatás, miután a sofőrök szerint a jelenlegi rendszerből egyre nehezebb megélni.
Írországban más utat választottak. A taxisok létrehozták saját alkalmazásukat, a "Tap a Taxi" rendszert, amely nem százalékos jutalékot von le minden fuvarból, hanem fix tagsági díjjal működik. A cél egyszerű:
Indonéziában a Grab és a Gojek sofőrjei évek óta követelik a jutalékok csökkentését, miközben a kormány már szabályozási lehetőségeket vizsgál.
Ausztráliában pedig odáig jutott a vita, hogy a hatóságok minimális jövedelmi garanciák bevezetését is napirendre vették a platformmunkások számára.

Már nem csak a pénzről szól
A sofőrök egyre gyakrabban nemcsak a jutalékokat kifogásolják, hanem az algoritmusok működését is.
Sokan szeretnék pontosan látni:
- mennyit fizetett az utas;
- ebből mennyi maradt a platformnál;
- milyen szempontok alapján kapják vagy veszítik el a fuvarokat;
- mi alapján változnak egyik napról a másikra a bevételeik.
Magyarország sem kivétel
A magyar taxisok számára sem ismeretlenek ezek a kérdések. Bár a hazai szabályozási környezet sok tekintetben eltér más országokétól, az alapvető dilemma ugyanaz.
Ha az autót, az üzemanyagot, a javításokat, a biztosítást és a vállalkozás minden kockázatát a taxis viseli, akkor meddig tekinthető partnernek a platform, és mikortól válik olyan szereplővé, amely túl nagy részt hasít ki a fuvar díjából?
A világ számos országában most éppen ezt próbálják újraértelmezni. Egy biztos: a platformgazdaság következő nagy csatája már nem az utasokért folyik, hanem a viteldíj felosztásáért.
