Újabb jogi és politikai vihart kavart Olaszországban Ilaria Salis európai parlamenti képviselő ügye. A Milánói Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy Salis jogellenesen szüntette meg két munkatársa szerződését, és összesen 310 900 euró megfizetésére kötelezte: ebből 300 900 euró kártérítés, valamint 10 ezer euró perköltség.
Az ügy különösen azért kapott nagy nyilvánosságot, mert Salis az elmúlt években a munkavállalói jogok, a társadalmi igazságosság és a szociális ügyek egyik legismertebb baloldali szószólójává vált Olaszországban és Európában.
A két munkatárs még Salis 2024-es európai parlamenti kampányában vett részt, amikor az akkor még Magyarországon büntetőeljárás alatt álló politikus végül európai parlamenti mandátumot szerzett.
Megválasztását követően mindkettőjüket alkalmazta, szerződésük eredetileg 2029 júliusáig, vagyis parlamenti ciklusának végéig szólt volna, az együttműködés azonban néhány hónap után véget ért.
Az egyik munkatársnál a bizalmi viszony megszűnésére, a másik esetében az elvégzett munka minőségével kapcsolatos elégedetlenségre hivatkozva azonnali hatállyal megszüntette a szerződéseket.
A milánói munkaügyi bíróság szerint a munkáltatónak kellett volna bizonyítania, hogy valóban fennállt a rendkívüli felmondás jogalapja, ez azonban nem történt meg. Az ítélet indokolása szerint Salis a teljes elsőfokú eljárás során távol maradt, ezért nem terjesztett elő bizonyítékokat, amelyek alátámasztották volna a felmondások jogszerűségét.
Ennek következtében a bíróság kimondta, hogy a jogszerű azonnali felmondás nem nyert bizonyítást.
Miért maradt távol?
Az ügy egyik legérdekesebb eleme éppen ez. A felperesek jogi képviselői állítása szerint a keresetlevelet többször is megpróbálták kézbesíteni Salis hivatalos lakcímére, de nem sikerült elérniük.
Salis ezzel szemben azt állítja, hogy nem tudott az eljárásról, mert a bírósági iratokat nem kapta meg. Szerinte elegendő lett volna elektronikus úton, például PEC-címére vagy e-mailben értesíteni. Állítása szerint ezért nem tudta első fokon megvédeni álláspontját.
Már folyamatban van a fellebbezés
Az európai parlamenti képviselő közleményben jelezte, hogy az ítéletet teljes egészében vitatja, és már fellebbezett.
Állítása szerint a munkatársak elbocsátása nem önkényes döntés volt, hanem azért vált szükségessé, mert szerinte csak így tudta biztosítani parlamenti munkájának zavartalan működését, valamint a közpénzek megfelelő felhasználását.
Politikai támadások is érkeztek
Az ítéletet követően az olasz jobbközép politikusai élesen bírálták Salist. Maurizio Gasparri szenátor képmutatással vádolta, Walter Rizzetto szerint az ügy óriási szégyen, Fabio Rampelli pedig úgy fogalmazott, hogy különösen visszás, ha valaki, aki rendszeresen a munkavállalók jogairól beszél, éppen munkáltatóként bukik el egy munkaügyi perben.
Volt olyan politikus is, aki nyíltan felvetette, hogy Salisnak el kellene gondolkodnia európai parlamenti mandátumának visszaadásán.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az ügy nem zárult le. A most ismertetett döntés elsőfokú ítélet, amely ellen Salis már fellebbezett. A jogvita így a másodfokú bíróság előtt folytatódik, ahol ismét vizsgálják majd a felmondások körülményeit és jogszerűségét.