Lemondó nyilatkozatában a távozó legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy az ügyészség függetlenségének és tekintélyének megőrzése a demokratikus jogállam egyik alapvető feltétele. Álláspontja szerint az ügyészség nem válhat napi politikai csatározások vagy hatalmi konfliktusok eszközévé.

Nagy Gábor Bálint arra is kitért, hogy veszélyes precedensnek tartja, ha egy hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltásának igénye azért merül fel, mert egyes politikai szereplők elégedetlenek a folyamatban lévő büntetőeljárások irányával vagy eredményével.

Szerinte ilyen helyzetben minden jövőbeli legfőbb ügyésznek számolnia kellene azzal a lehetőséggel, hogy politikai nyomás alá kerülhet, amennyiben döntései nem felelnek meg az aktuális hatalmi elvárásoknak.

Nyilatkozata szerint lemondásával éppen ezt a helyzetet kívánja elkerülni. Úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha személye körül olyan politikai konfliktus alakulna ki, amely hosszabb távon gyengítené az ügyészségbe vetett közbizalmat vagy veszélyeztetné az intézmény függetlenségét.

A bejelentésre szinte azonnal reagált Magyar Péter miniszterelnök is közösségi oldalán. Bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az ország egy újabb Orbán-bábtól szabadult meg, aki szerinte akadályozta a rendszerváltást. Posztját azzal a kérdéssel zárta:

A két megszólalás jól mutatja, hogy a legfőbb ügyész távozása nem csupán személyi változásként jelenik meg a közéletben, hanem a kormány és az ellenzék közötti politikai vita egyik újabb fontos állomásává vált.

Miközben Nagy Gábor Bálint az ügyészség politikai befolyástól való megóvásával indokolta döntését, addig a miniszterelnök a változást saját politikai programja újabb eredményeként értékelte.

A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy ki követi a legfőbb ügyészi tisztségben, illetve sikerül-e úgy kiválasztani az utódot, hogy az megőrizze az ügyészség iránti közbizalmat és az intézmény függetlenségébe vetett hitet.