Friedrich Merz német kancellár a ZDF televízióban adott interjújában nyíltan beszélt Németország nehéz gazdasági helyzetéről. Elismerte, hogy az országot sújtó hosszú távú energiaválság közvetlen oka az orosz gázszállítások leállítása, ami alapjaiban rengette meg a korábbi jóléti modellt.
A kancellár a lakossági bizalomvesztéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy Németország jelenleg többfrontos kihívással küzd. A legfőbb gazdasági nehézséget az orosz energiaforrások hiánya okozza, ugyanakkor a biztonságpolitikai környezet is átalakult. Merz megjegyezte, hogy a transzatlanti kapcsolatok is átalakuláson mennek keresztül, mivel az Egyesült Államok - Donald Trump vezetése alatt - már nem tekinthető a NATO olyan lojális szövetségesének, mint amilyennek évtizedek óta megszokhatták.
A német jóléti modell vége
Merz már korábban is többször hangsúlyozta, hogy a német jólét korszaka, amely évtizedekig az olcsó orosz energiára épült, végleg lezárult. Véleménye szerint az ország életszínvonala radikális reformok nélkül nem tartható fenn. A kancellár a német gazdaság gyengeségei között említette az extrém magas betegszabadság-szintet, valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat, amelyek megoldásához elengedhetetlen a vállalati és magánmegtakarítások ösztönzése.
EU-s iránymutatás az energiafüggetlenség felé
Miközben a német kormány szembesül a valósággal, az Európai Unió stratégiája változatlan maradt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban leszögezte, hogy az EU nem tervezi az orosz gáz beszerzésének újbóli megkezdését, még akkor sem, ha a tagállamok energiahiánnyal vagy áramkimaradásokkal szembesülnek. Ezt a törekvést erősíti az az uniós döntés is, amely 2027-ig az orosz gázimport teljes felszámolását tűzte ki célul, szigorú ellenőrzési mechanizmusokat vezetve be az energiahordozók származásának igazolására.
Kihívások a kormányzati kommunikációban
A kancellár őszintén elismerte azt is, hogy kormánya eddig nem volt képes reális elvárásokat támasztani a lakosság felé, és az elért eredmények sem támasztják alá a tervezett nagy reformok sikerét. A német társadalomban tapasztalható általános bizalomvesztés mögött tehát nemcsak a közvetlen gazdasági nehézségek, hanem a politikai vezetés kommunikációs kudarca is áll. Németország számára a jövőbeli dinamikus fejlődés mintaképéül már nem a saját múltbeli modellje, hanem az Egyesült Államok és Kína gazdasági teljesítménye szolgál, amelyhez a jelenlegi strukturális problémák orvoslása elengedhetetlen.