Az Európai Unió új megoldásokat keres arra, hogy a jövőben könnyebben fogadhasson el Oroszország elleni szankciókat. A Financial Times értesülése szerint Brüsszel olyan mechanizmusokat vizsgál, amelyek csökkentenék annak lehetőségét, hogy egy-egy tagállam vétójával megakadályozza vagy jelentősen késleltesse az új intézkedések elfogadását.

A lap forrásai szerint az elmúlt időszakban egyre több ország élt vétójogával vagy annak lehetőségével, hogy saját gazdasági érdekeit védje a szankciós tárgyalások során. Emiatt az Európai Bizottság és több tagállam úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer egyre nehezebbé teszi a gyors és egységes fellépést.

A Financial Times szerint az egyik vizsgált lehetőség az, hogy a jövőben nem nagy, átfogó szankciós csomagokat fogadnának el, hanem kisebb, célzott intézkedéseket vezetnének be egyes személyekkel, vállalatokkal vagy konkrét ágazatokkal szemben. A lap egyik forrása úgy fogalmazott: könnyen lehet, hogy a nemrég elfogadott 21. szankciócsomag volt az utolsó ilyen nagy volumenű csomag.

A vita hátterében a legutóbbi tárgyalások állnak, ahol Görögország több javaslatot is kifogásolt. Athén szerint például az orosz LNG szállítását érintő korlátozások nagyobb kárt okoztak volna görög vállalatoknak, mint magának Oroszországnak.

A kérdés ugyanakkor túlmutat az orosz szankciókon. Az Európai Unió működésének egyik alapelve, hogy a kül- és biztonságpolitikai döntésekhez a tagállamok egyhangú támogatása szükséges. Ha a vétójog szerepe akár közvetve is csökken, az jelentős intézményi változást hozhat az uniós döntéshozatalban.

A következő hónapokban várhatóan komoly vita bontakozik ki arról, miként lehet egyszerre megőrizni a tagállamok szuverenitását és biztosítani az Európai Unió gyorsabb, hatékonyabb döntéshozatalát.