Jelentős hangsúlyeltolódást vetít előre a magyar közlekedéspolitikában a napokban bemutatott Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv. A kormány a következő tíz évben mintegy 3500 milliárd forintot kíván fordítani vasúti infrastruktúra-fejlesztésekre és járműbeszerzésekre, ami azt jelzi, hogy a közösségi közlekedés fejlesztése került a stratégia középpontjába.

A program bemutatásakor Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hangsúlyozta, hogy a cél egy korszerűbb, megbízhatóbb vasúti hálózat kialakítása. Ugyanakkor a közlekedéspolitikai irányváltás miatt több, korábban előkészített gyorsforgalmi út jövője is bizonytalanná vált.

Több autóút sorsa is kérdésessé vált

Az első látványos változás az M87-es autóút projektjénél jelent meg. A Szombathely és Kőszeg közötti gyorsforgalmi kapcsolat előkészítése korábban előrehaladott állapotban volt, azonban a jelenlegi kormány a beruházást leállította, arra hivatkozva, hogy felmerült a túlárazás gyanúja. A projekt jövője egyelőre bizonytalan.

Hasonló kérdések övezik az M100-as autóút megépítését is, amely Esztergomot kötné össze az M1-es autópályával. A beruházás költségeit korábban több százmilliárd forintra becsülték, és bár korábban ismét napirendre került a megvalósítása, jelenleg nem látható, hogy mikor indulhat el ténylegesen az építkezés.

Több nagy projekt is késhet

A következő években várhatóan lassabban haladhat az M4-es gyorsforgalmi út teljes kiépítése is. Bár az elmúlt években jelentős szakaszok készültek el, a teljes nyomvonal befejezése továbbra is hosszabb távú cél marad.

Kérdésessé vált az M44-es román határig történő meghosszabbítása is. Az előkészítés folytatódik, ugyanakkor a kivitelezés ütemezése már nagymértékben függhet a rendelkezésre álló költségvetési forrásoktól és a közlekedési prioritásoktól.

Bizonytalan az M47-es gyorsforgalmi út sorsa is, amely Berettyóújfalu és Békéscsaba között teremtene korszerű kapcsolatot. A projekt előkészítése ugyan folyamatban van, de egyelőre nem ismert, mikor születhet döntés a kivitelezésről.

Nem tűnnek el teljesen az útfejlesztések

A közlekedési stratégia ugyanakkor nem mond le teljes egészében a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről.

A Tisza Párt korábban ismertetett programjában továbbra is szerepel több jelentős beruházás, köztük az M0 nyugati szektorának előkészítése, az M8–M200 gyorsforgalmi kapcsolatok fejlesztése, az M9-es megépítése, Zalaegerszeg bekötése az országos gyorsforgalmi hálózatba, valamint az M49-es román határig történő befejezése.

Közlekedéspolitikai fordulat

Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon mintegy 800 kilométer új gyorsforgalmi út épült meg, amely jelentősen bővítette az ország közúti hálózatát. Az új közlekedéspolitikai irány ugyanakkor arra utal, hogy a következő években a fejlesztési források nagyobb része a vasút korszerűsítésére kerülhet.

Hogy ez hosszú távon javítja-e az ország versenyképességét, vagy egyes térségek közúti fejlesztéseinek elmaradása okoz majd hátrányt, az várhatóan csak a következő évek tapasztalatai alapján lesz megítélhető.