530 ezres minimálbért ígért Magyar Péter, 347 ezer lesz belőle: Szalai Piroska szerint adójóváírással kozmetikázik a kormány

Alaposan elmarad Magyar Péter korábbi ígéreteitől a 2027-re elfogadott minimálbér-megállapodás. A kormányfő 2024-ben még az akkori legkisebb kötelező munkabér megduplázásáról beszélt, ami 530 ezer forint feletti bruttó minimálbért jelentett volna. Ehhez képest jövőre mindössze 347 ezer forintra emelkedik az összeg, vagyis 7,5 százalékos növekedésre számíthatnak a munkavállalók. Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő szerint a Tisza-kormány ráadásul az adójóváírással próbálja látványosabbnak feltüntetni a szerény béremelést.

November 19-én megállapodtak a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek a 2027-es minimálbérről. A döntés értelmében a jelenlegi bruttó 322 800 forintról 347 ezer forintra emelkedik a legkisebb kötelező munkabér, míg a garantált bérminimum 373 200 forintról 396 ezer forintra nő. Ez előbbi esetében havi 24 200, utóbbinál 22 800 forintos bruttó emelést jelent.

Szalai Piroska közösségi oldalán arra emlékeztetett, hogy Magyar Péter két évvel ezelőtt egészen más számokat emlegetett. A Tisza vezetője akkor 2027-re a minimálbér megduplázását, 2030-ra pedig akár az egymillió forintos összeget is kilátásba helyezte. A mostani megállapodás alapján azonban a jövő évi minimálbér 183 ezer forinttal marad el az 530 ezres szinttől.

A képviselő szerint a 7,5 százalékos emelés különösen szerény a korábbi évekhez viszonyítva. Állítása alapján 2017 óta, a Covid-időszak kivételével, minden évben nagyobb mértékben emelkedett a minimálbér az Orbán-kormányok alatt. Szalai úgy véli, a munkavállalók joggal számíthattak jelentősebb növekedésre a választási kampányban elhangzott ígéretek után.

Az adójóváírással próbálják szebbé tenni a számokat?

A kormány a megállapodás ismertetésekor kiemelte, hogy a tervezett adóváltozásokkal együtt a minimálbéren dolgozók nettó keresete akár 17,2 százalékkal is emelkedhet. Ez havi közel 37 ezer forintos növekedést jelentene, amelynek jelentős része azonban nem a munkáltatók által fizetett alapbér emeléséből, hanem az adóterhek csökkentéséből származna.

Szalai Piroska szerint éppen ebben rejlik a kormányzati kommunikáció trükkje. A Tisza a béremelés bemutatásakor a maximálisan elérhető, körülbelül havi húszezer forintos adójóváírással is számol, miközben annak teljes összegére nem minden minimálbéres munkavállaló jogosult.

A kedvezmény mértékét ugyanis a munkavállaló teljes adóköteles keresete befolyásolja. Aki az alapbérén felül rendszeresen műszakpótlékot, túlóradíjat vagy jutalmat kap, annál az adójóváírás összege csökkenhet. Szalai példaként az egészségügyben dolgozókat említette, akiknek keresetét a pótlékok akár 30 százalékkal is növelhetik, így esetükben a kedvezmény már havi 15 ezer forint alá is eshet.

A választási ígéretek és a bérmegállapodás között jelentős a különbség

Szalai Piroska szerint Magyarországon mintegy 200–300 ezer munkavállaló alapbére egyezik meg a minimálbérrel, tényleges keresetük azonban a különböző pótlékok miatt magasabb lehet. Az adójóváírás ezért eltérő mértékben növelheti a kézhez kapott fizetésüket, miközben a bruttó minimálbér minden érintett számára egységesen 347 ezer forint lesz.

A kormány a mérsékeltebb bruttó emelést a vállalkozások teherviselő képességével indokolja, és arra hivatkozik, hogy az adócsökkentés révén a munkavállalók a szerényebb bérnövekedés ellenére is érezhetően több pénzt vihetnek haza. A korábbi minimálbér-duplázási ígérethez képest azonban a megállapodás jelentős visszalépést jelent.

Szalai Piroska szerint a mostani számok egyértelműen megmutatják, mekkora különbség van Magyar Péter választási vállalásai és a kormányzás tényleges eredményei között. A 2027-re beígért, 530 ezer forintot meghaladó minimálbérből végül 347 ezer forint lett, a különbséget pedig az adókedvezmények kedvezőbb kommunikációja sem tünteti el.

A munkavállalók jövőre valóban magasabb fizetést kaphatnak, de a bruttó minimálbér-emelés messze elmarad a korábban meghirdetett céloktól. Szalai Piroska szerint a kormány most az adójóváírással igyekszik elfedni a választási ígéretek és a valóság közötti, közel 183 ezer forintos szakadékot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük