Továbbra sincs megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról. A munkavállalói érdekképviseletek a korábbi hároméves bérmegállapodásnak megfelelően 14 százalékos minimálbér-emelést követelnek, a munkaadók azonban mindössze négy százalékot tartanak elfogadhatónak. Bubenkó Csaba, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a magyar bérek vásárlóereje továbbra is rendkívül alacsony, az árrésstop kivezetése pedig újabb drágulást hozhat. Közben a Tisza-kormány adócsökkentést ígér, ami a munkáltatók számára kényelmes ürügyet jelenthet a nagyobb béremelések elkerülésére.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának október 27-i egyeztetése ismét eredménytelenül zárult. A szakszervezetek ragaszkodnak a korábban vállalt bérfejlesztési ütemhez, míg a munkáltatók szerint az elmúlt évek gyenge gazdasági teljesítménye és a vállalkozások növekvő terhei miatt nem teljesíthető az eredeti megállapodás. A munkaadói oldal arra hivatkozik, hogy a gazdasági növekedés elmaradt a várakozásoktól, miközben a bérek korábban a termelékenységnél gyorsabban emelkedtek. Az érdekképviseletek viszont úgy látják, hogy a dolgozók vásárlóerejének megőrzése nélkül tovább mélyülhetnek a munkaerőpiaci problémák.

Bubenkó Csaba szerint különösen fontos, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség továbbra is fennmaradjon. A szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók magasabb bérezése ugyanis a képzettség elismerésének egyik alapvető feltétele. Ráadásul a legkisebb keresetek emelése más bérkategóriákban is növekedést indíthat el, így jóval több munkavállalót érinthet, mint ahányan ténylegesen minimálbért kapnak.

Négy vagy tizennégy százalék? A különbség a dolgozók pénztárcájában jelentkezik

A 2026-os bruttó minimálbér 322 800 forint. Négy százalékos emeléssel ez 2027-ben 335 712 forintra, tizennégy százalékos növeléssel viszont 367 992 forintra emelkedne. A két ajánlat között tehát havi bruttó 32 280 forint a különbség. Ez az összeg egy alacsony keresetű család költségvetésében már jelentős tétel lehet, különösen az élelmiszerárak, a lakhatási költségek és az energiaárak alakulását figyelembe véve.

A Tisza-kormány ugyanakkor 2027-től a minimálbéren keresők személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra történő csökkentését tervezi, a magasabb, bruttó 680 ezer forint alatti fizetéseknél pedig fokozatosan csökkenő adókedvezményt vezetne be. Ez valóban növelheti a nettó kereseteket, Bubenkó Csaba szerint azonban az állami adócsökkentés nem helyettesítheti a munkáltatók bérfejlesztési kötelezettségét. Fennáll ugyanis annak veszélye, hogy a cégek a kisebb béremelést azzal indokolják majd, hogy a dolgozók az adóváltozások miatt amúgy is több pénzt vihetnek haza.

A különbség a finanszírozásban van. Az adócsökkentés az állami bevételeket mérsékli, míg a bruttó bérek emelése a munkáltatók költségeit növeli. Ha a vállalkozások kizárólag az adókönnyítésre támaszkodnak, a dolgozók nettó fizetése ugyan emelkedhet, de a bérek tényleges felzárkóztatása jóval lassabb ütemben haladhat. A szakszervezetek ezért azt szeretnék elérni, hogy a kormányzati intézkedések és a munkáltatói béremelések egymást kiegészítve javítsák a munkavállalók helyzetét.

Az árrésstop kivezetése újabb drágulást hozhat

Bubenkó Csaba a Blikknek arról is beszélt, hogy az árrésstopok megszüntetése komoly kockázatot jelenthet az alacsony keresetűek számára. Az érintett élelmiszerek és más alapvető termékek árának emelkedése ugyanis könnyen felemésztheti a béremelésből származó többletjövedelem jelentős részét. A drágulás pontos mértékét egyelőre nem lehet előre megmondani, hiszen azt az energiaárak, a beszerzési költségek és a kereskedelmi verseny is befolyásolja. Az viszont kétségtelen, hogy a legkisebb keresetű háztartások költségvetésében az alapvető fogyasztási cikkek különösen nagy súllyal szerepelnek.

A szakszervezeti vezető szerint a bérek vásárlóerejét nem lehet kizárólag a hivatalos inflációs mutatók alapján megítélni. A mindennapi kiadások szerkezete ugyanis jelentősen eltérhet az átlagos fogyasztói kosártól, különösen azoknál, akik jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerre, lakhatásra és rezsire költik. A munkáltatók termelékenységi érveit Bubenkó sem tartja figyelmen kívül, ugyanakkor rámutatott, hogy a vállalkozások hatékonyságát a technológiai fejlettség, a rendelkezésre álló eszközök és a cégméret is meghatározza. A dolgozóktól ezért nem várható el, hogy kizárólag alacsony bérekkel kompenzálják a vállalkozások versenyképességi problémáit.

A bértárgyalásokon egyelőre a kormány sem ismertette, milyen konkrét minimálbér-emelési mértéket támogatna. A kabinet adócsökkentési tervei már nyilvánosak, de a bruttó bérek jövő évi emelkedéséről továbbra is a munkaadóknak és a szakszervezeteknek kellene megállapodniuk. A tárgyalások következő szakaszában a friss gazdasági adatok és a költségvetési kilátások is szerepet kaphatnak.

A munkavállalók számára azonban egyre sürgetőbb a döntés. A korábban tervezett tizennégy százalékos minimálbér-emelés és a munkáltatók által felajánlott négy százalék között jelentős a különbség, miközben az árrésstop kivezetése miatt újabb áremelkedéstől lehet tartani. A Tisza-kormány adócsökkentése javíthatja a nettó kereseteket, de önmagában nem oldja meg a magyar bérek alacsony vásárlóerejének problémáját. A dolgozók szempontjából végső soron az számít, hogy a jövő évi fizetésükből mennyivel tudnak majd többet megvásárolni.