A hideg idő beköszöntével folyamatosan növekszik a budapesti hajléktalanszállók forgalma, a főváros pedig új férőhelyekkel és megerősített utcai szociális szolgálattal készül a télre. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy háttérbeszélgetésen arról is beszámolt, hogy Budapest ivóvízhálózatának jelentős része elöregedett, mintegy 1200 kilométernyi vezeték már túllépte a várható műszaki élettartamát. A fővárosnak eközben a 2027-es költségvetés összeállításával és új szociális programok előkészítésével is foglalkoznia kell.
A fővárosi éjjeli menedékhelyeken már most többen keresnek szállást, mint az előző év azonos időszakában. Kiss Ambrus tájékoztatása szerint tavaly naponta 1280–1319 ember vette igénybe ezeket az intézményeket, idén azonban az elmúlt időszakban 1305 és 1384 között alakult a számuk. Előfordult olyan nap is, amikor közel 150 fővel többen kerestek menedéket, mint egy évvel korábban.
A főigazgató szerint a rendelkezésre álló férőhelyek még elegendőek, a téli hónapokra azonban további intézkedésekkel készülnek. November 15. és március 31. között egy új, 25 férőhelyes szálláshelyet is megnyitottak, emellett több intézményben bővítették az elhelyezési lehetőségeket.
Külön figyelmet fordítanak azokra, akik nem szívesen veszik igénybe a hagyományos hajléktalanszállókat. A XIII. kerületben ezért napi 24 órában működő szolgáltatás indult, amely a nehezen elérhető, bizalmatlan vagy különleges segítséget igénylő rászorulóknak nyújt támogatást.
A XIII. kerületben éjjel-nappal segítik a rászorulókat
A főváros a Nyugati pályaudvar és a Göncz Árpád városközpont környékén élő hajléktalan embereket is igyekszik elérni. Novembertől márciusig megerősített utcai gondozószolgálat dolgozik, amelynek munkatársai éjszaka is jelen vannak a kijelölt területeken.
A téli ellátásban kiemelt figyelmet kapnak a nők, a párok és a társállattal érkező emberek. Számukra a hagyományos menedékhelyek gyakran nem megfelelőek, ezért a főváros három intézményében további elhelyezési lehetőségeket alakítottak ki. Szükség esetén összesen 120 ember számára biztosíthatnak átmeneti férőhelyet.
A szállók növekvő forgalmával kapcsolatban felmerült az is, hogy a vidékről Budapestre érkezők egy része a visszaváltható palackok gyűjtéséből próbálhat megélni. Kiss Ambrus szerint azonban a szociális munkások tapasztalatai nem igazolják, hogy a palackvisszaváltás meghatározó szerepet játszana a hajléktalanellátás forgalmának növekedésében.
A főigazgató úgy látja, Budapest eleve vonzóbb lehetőségeket kínál a nehéz helyzetben lévőknek, mint a kisebb települések. A főváros már megkezdte az egyeztetéseket a kormánnyal az ellátórendszer további fejlesztéséről.

Budapest ivóvízhálózatának jelentős része elérte az élettartama végét
A háttérbeszélgetés másik fontos témája a fővárosi víziközmű-hálózat állapota volt. A mintegy 2200 kilométer hosszú ivóvízhálózat közel 44 százaléka azbesztcementből, további húsz százaléka pedig öntöttvasból készült. A vezetékek közül mintegy 1200 kilométernyi már túllépte a műszakilag várható élettartamát.
A rendszert az időjárási szélsőségek is egyre jobban megterhelik. A 2026-os nyári hőség idején a vízfogyasztás jelentősen megnőtt, egyes kutak pedig már üzemi kapacitásuk határához közel működtek. Az árvizek a gépházakat és az elektromos berendezéseket veszélyeztethetik, míg az alacsony dunai vízállás a talajvízszint csökkenésével növelheti a csőtörések kockázatát.
Az elmúlt években hatvan csápos kutat korszerűsítettek, további 73 felújítására azonban még szükség lenne. A fejlesztésekhez jelentős forrásokat kellene biztosítani, miközben a főváros szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer komoly akadályokat jelent.
Tizenkét milliárd forintot fizet be Budapest az ellentételezési alapba
Kiss Ambrus emlékeztetett arra, hogy a lakossági vízdíjak 2013 júliusa óta változatlanok. A fővárosi adatok szerint a háztartások az értékesített víz 74 százalékát használják fel, miközben a vízszolgáltatás árbevételének mindössze 42 százalékát biztosítják.
A főigazgató szerint a díjszabás és a finanszírozás átalakítására lenne szükség, amely a szociális szempontok mellett a takarékos vízfogyasztást is ösztönözné.
Budapest 2026-ban mintegy 12 milliárd forintot fizet be a víziközmű-rendszer ellentételezési alapjába, amelyből más szolgáltatók részesülnek. A főváros vezetése szerint ez jelentős elvonás egy olyan időszakban, amikor a saját vezetékhálózat felújítására is komoly összegeket kellene költeni. A szükséges fejlesztések finanszírozásáról a kormánnyal is egyeztetnének.
Januárban dönthetnek a főváros 2027-es költségvetéséről
A Főpolgármesteri Hivatal szeptember óta készíti elő a következő évi költségvetést, az érintett szervezetekkel hetente egyeztetnek. A fővárosi büdzsé összeállítása a központi költségvetés elfogadásához is igazodik.
A jelenlegi tervek szerint a költségvetési javaslatot január 8-ig hozzák nyilvánosságra, a Fővárosi Közgyűlés pedig január utolsó péntekén tárgyalhatja. A következő közgyűlési ülést december 18-ra tervezik.
A főváros emellett egy új, Budapest 65+ elnevezésű kedvezményprogram elindítását is tervezi. A kezdeményezés első szakaszában, 2027-ben egységes rendszerbe szerveznék a meglévő időskori kedvezményeket, majd kerületi önkormányzatokat és további partnereket vonnának be. A tervek szerint 2028-ban rendszeres közösségi programokkal is bővülne a szolgáltatás.
Az adventi időszakban a nehéz anyagi helyzetben élő gyermekeknek is készülnek kedvezményes kulturális és szabadidős lehetőségekkel. A kezdeményezéshez többek között a Vígszínház, a József Attila Színház, a Deák17 Galéria, a Fővárosi Levéltár, a BKV és a BKK is csatlakozik.
Budapest előtt egyszerre állnak sürgető szociális és infrastrukturális feladatok. A hajléktalanellátás téli bővítése azonnali segítséget jelenthet a rászorulóknak, a több mint ezer kilométernyi elöregedett vízvezeték felújítása viszont hosszú távú, jelentős beruházásokat igényel.



