Látványosan visszaesett a külföldi vásárlók érdeklődése a magyar ingatlanok iránt. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2025-ben mindössze 5600 külföldi állampolgár vásárolt lakóingatlant Magyarországon, ami 15 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Az ingatlan.com idei statisztikái még jelentősebb visszaesést mutatnak: január és október között 28 százalékkal kevesebb érdeklődés érkezett külföldről. A háttérben elsősorban az elszállt lakásárak, az erősödő forint és a rövid távú lakáskiadás szigorodó szabályai állnak.
Egyre kevésbé vonzó befektetési célpont Magyarország a külföldi ingatlanvásárlók számára. A KSH november 17-én közzétett adatai szerint tavaly 5,6 ezer külföldi állampolgár szerzett lakóingatlant hazánkban, miközben egy évvel korábban még az összes lakásvásárlás öt százaléka kötődött hozzájuk. Ez az arány 2025-ben 3,7 százalékra mérséklődött, ami jelentős változás a korábbi évekhez képest.
A csökkenő érdeklődés 2026-ban is folytatódott. Az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában összesen 147,5 ezer külföldről érkező érdeklődést regisztráltak az eladó magyarországi ingatlanok iránt. Ez 28 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, ráadásul az idei év minden egyes hónapjában alacsonyabb volt az érdeklődések száma az előző évinél.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a két statisztika eltérő módszertannal készül. A KSH a tényleges vásárlók állampolgárságát vizsgálja, míg az ingatlanportál azt méri, hogy mely országokból érkeznek érdeklődések. Utóbbi adatokban a külföldön élő magyarok is szerepelnek, ugyanakkor a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok belföldről indított keresései nem jelennek meg külföldi érdeklődésként.
A drágulás és az erős forint is visszafogja a keresletet
A külföldi vásárlók számának csökkenése mögött három meghatározó tényező állhat. Az első a magyarországi ingatlanárak korábbi, európai összehasonlításban is kiemelkedő emelkedése, amely miatt a hazai lakások regionális viszonylatban már kevésbé számítanak olcsónak. A második az idén több mint öt százalékkal erősödő forint, amely az euróban számoló vásárlók számára tovább növelte a magyar ingatlanok tényleges árát.
A harmadik tényező a rövid távú lakáskiadás, vagyis az Airbnb-jellegű hasznosítás korlátozása. Budapesten egyre több belvárosi kerület vezet be szigorúbb szabályokat, ami csökkentheti a kifejezetten turisztikai célú lakáskiadásra vásárló befektetők érdeklődését. A főváros belső pesti kerületeiben 2024-ben még minden negyedik-ötödik vásárló külföldi volt, tavaly viszont már csak minden tizedik.
Budapest egészében 2025-ben az ingatlan-adásvételek 4,4 százalékában szerepeltek külföldi állampolgárok vevőként. A belső pesti kerületekben ugyanakkor továbbra is jelentősebb a jelenlétük: a lakásvásárlások tíz százaléka és az adásvételek összértékének 13 százaléka kötődött hozzájuk.

A németek továbbra is vezetnek, az oroszok költik a legtöbbet
A külföldi lakásvásárlók között 2025-ben is a német állampolgárok voltak a legaktívabbak. Több mint 1400 magyarországi lakóingatlant vásároltak, elsősorban dunántúli községekben, átlagosan 33,4 millió forintért. A második helyen a román vásárlók álltak 760, a harmadikon pedig a szlovákok 661 adásvétellel. Utóbbi két csoport elsősorban a saját országához közeli magyarországi településeket részesítette előnyben.
A kínai és vietnámi vásárlók ezzel szemben szinte kizárólag Budapestre összpontosítanak. Az általuk megvásárolt ingatlanok legalább 90 százaléka a fővárosban található, ami jelentősen eltér a német és a szomszédos országokból érkező vevők vásárlási szokásaitól.
Az egyes országokból érkezők által kifizetett összegek között is komoly különbségek mutatkoznak. A román állampolgárok átlagosan 15,7 millió forintot fordítottak egy-egy magyarországi lakóingatlanra, míg az orosz vevők átlagosan 91,2 milliót, vagyis közel hatszor annyit.
A nyugdíjas korú külföldiek továbbra is fontos szereplői a vidéki ingatlanpiacnak. A német vásárlók 30 százaléka legalább 65 éves volt, a svájciaknál 27,4, a hollandoknál 26,6, az osztrákoknál pedig 20,3 százalékot tett ki ez a korosztály.
A vidéki házak és az olcsóbb ingatlanok maradtak népszerűek
Az ingatlan.com idei adatai szerint a külföldről érkező érdeklődések 42 százaléka Ausztriából és Németországból származott. Mindkét országból jelentősen visszaesett a kereslet: Ausztriából 36, Németországból 34 százalékkal kevesebb érdeklődést regisztráltak. Ezzel szemben Spanyolországból és Ukrajnából öt-öt, Görögországból pedig nyolc százalékkal nőtt az érdeklődők száma.
A külföldi keresések 38 százaléka 40 millió forintnál olcsóbb ingatlanokra irányult, további 32 százalék pedig a 40–80 milliós ársávban keresett. Az ingatlantípusok között a vidéki családi házak vezetnek 39 százalékos részesedéssel, míg a budapesti lakásokra az érdeklődések 27 százaléka irányult.
Területi szempontból továbbra is Budapest a legnépszerűbb, az érdeklődések harmada a fővárosi ingatlanokra érkezett. Pest vármegye 12, Győr-Moson-Sopron vármegye hat százalékkal részesedett a keresletből, míg a három Balaton-parti vármegye, Zala, Somogy és Veszprém együttesen 14 százalékot képviselt.
A fővárosi belső kerületekben különösen látványos a visszaesés. A VII. és a VIII. kerületben 44–45 százalékkal csökkent a külföldről érkező érdeklődések száma, ami összefügghet a befektetési célú lakásvásárlás vonzerejének mérséklődésével.

Lassul a lakásdrágulás, de az árak továbbra is emelkednek
A KSH friss lakásáradatai szerint a magyar ingatlanpiacon jelentősen mérséklődött a drágulás üteme. Míg 2025 harmadik negyedévében éves összevetésben még 24 százalékkal emelkedtek a lakásárak, 2026 második negyedévében már 10,5 százalékos volt a növekedés.
Az ingatlan.com ugyanebben az időszakban 13,1 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank pedig 12,3 százalékos áremelkedést mért. A portál frissebb adatai alapján októberre országosan 6,9 százalékra lassult az éves drágulás, Budapesten pedig már mindössze 1,8 százalékos emelkedést regisztráltak.
A külföldi kereslet visszaesése és a lakásárak emelkedésének lassulása együttesen azt jelzi, hogy változóban van a magyar ingatlanpiac. A mérséklődő külföldi érdeklődés egyes térségekben csökkentheti a vásárlók közötti versenyt, ez azonban önmagában nem jelent általános lakásárcsökkenést. A hazai vevők számára továbbra is az ingatlanárak és a finanszírozási lehetőségek határozzák meg leginkább, mennyire elérhető a saját otthon.





