Alaposan lehűtötte a Tisza-kormány gazdasági optimizmusát a pénteken közzétett GDP-adat. A magyar gazdaság 2026 harmadik negyedévében mindössze 0,1 százalékkal bővült az előző három hónaphoz képest, miközben az Európai Unió átlaga 0,5 százalék volt. Magyarország ezzel az előzetes adatot közlő uniós országok mezőnyének alsó részébe került, ami különösen kellemetlen Kapitány István gazdasági miniszter és Kármán András pénzügyminiszter számára. A kormány gazdasági élénkülésről beszél, a friss számok azonban egyelőre inkább megtorpanást mutatnak.

Az Eurostat október 30-án közzétett adatai szerint az euróövezet gazdasága 0,4 százalékkal, az Európai Unió egésze pedig 0,5 százalékkal növekedett július és szeptember között. Magyarország ezzel szemben a második negyedévi 0,6 százalékos bővülés után mindössze 0,1 százalékot tudott felmutatni. Éves összevetésben valamivel kedvezőbb a helyzet: a magyar GDP 1,5 százalékkal haladta meg a 2025 harmadik negyedévi szintet. Az év első kilenc hónapjában összesen 1,7 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.

A nemzetközi összehasonlítás sem ad különösebb okot az ünneplésre. Spanyolország és Hollandia 0,6, Csehország és Finnország 0,5 százalékos negyedéves növekedést ért el, de még a hosszú ideje nehézségekkel küzdő német gazdaság is 0,2 százalékkal bővült. Magyarországnál Franciaország és Litvánia teljesített rosszabbul, ahol csökkent a GDP, Olaszországban pedig stagnálást mértek. A magyar gazdaság így a közzétett adatok alapján a negyedik leggyengébb negyedéves eredményt produkálta.

Kapitány már beindulásról beszélt, a számok azonban mást mutatnak

Kapitány István október elején még azzal értékelte a kedvezőbb ipari adatokat, hogy a magyar gazdaság beindult. A pénteki GDP-számokból azonban egyelőre nehéz ugyanezt a következtetést levonni. Bár a KSH szerint a növekedéshez elsősorban az ipar járult hozzá, a többi ágazat teljesítménye korántsem ilyen kedvező. A szolgáltatások mérsékelten támogatták a gazdaságot, a mezőgazdaság pedig jelentősen visszafogta azt.

Az ipar javulásában ráadásul szerepet játszhatnak azok a nagyberuházások is, amelyeket még az Orbán-kormány idején indítottak el. Az új gyártókapacitások termelésbe állása most kezdhet megjelenni a statisztikákban, így ezek eredményét nehéz volna kizárólag a jelenlegi kabinet gazdaságpolitikájának tulajdonítani. A gazdaság többi területén mindeközben továbbra is aggasztó folyamatok látszanak.

Az építőipar teljesítménye júliusban 12,2 százalékkal csökkent, amit augusztusban ugyan jelentős, 21,9 százalékos növekedés követett, a megrendelésállomány azonban továbbra is problémás. A kiskereskedelem növekedése augusztusra 2,4 százalékra lassult, a turizmus pedig különösen gyenge hónapot zárt. A szezonálisan kiigazított adatok alapján augusztusban 11 százalékkal kevesebb vendéget és 8,1 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. A beruházások visszafogottsága ugyancsak akadályozza a tartósabb gazdasági élénkülést.

Kármán András pénzügyminiszter a friss adatok megjelenése előtt még arról beszélt, hogy 2026-ban 1,7–2 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalék körüli GDP-növekedés várható. A pénteki számok nem teszik lehetetlenné az idei cél elérését, de jelentősen megnehezítik azt. Kármán szerint a korábbi magyar növekedési modell kifulladt, ezért a gazdaságot a beruházások ösztönzésével, a versenyképesség javításával és a termelékenység növelésével kellene új pályára állítani. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye azonban a mostani adatokban egyelőre alig érzékelhető.

Az elemzők is csalódtak, az év végén jelentős gyorsulás kellene

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a harmadik negyedéves GDP-adat elmaradt a piaci várakozásoktól. Az első negyedév kedvező meglepetése után immár két egymást követő negyedévben teljesített gyengébben a magyar gazdaság az előzetesen vártnál. Pozitívum ugyanakkor, hogy a GDP már ötödik negyedéve folyamatosan növekszik, vagyis technikai értelemben nincs recesszió. A probléma elsősorban a növekedés rendkívül alacsony üteme és az újra elveszített lendület.

A gyenge teljesítmény egyik meghatározó oka a mezőgazdaság visszaesése lehetett. A nyári aszály és hőhullámok jelentős károkat okoztak, ami az agrártermelésen keresztül a GDP-t is visszafogta. Az elemzők szerint azonban a problémák nem korlátozódnak az időjárásra, hiszen a beruházások és több szolgáltatási terület gyengesége is hozzájárulhatott a megtorpanáshoz. Virovácz úgy látja, a negatív meglepetés fő okait ezúttal elsősorban a magyar gazdaságon belül kell keresni.

Az ING Bank egyelőre fenntartja 1,9 százalékos idei növekedési előrejelzését, ehhez azonban a negyedik negyedévben már számottevő gyorsulásra lenne szükség. A kedvezőbb évzáráshoz a fogyasztás további növekedése mellett a beruházások élénkülése és a külkereskedelem javulása is kellene. A kilátásokat a közel-keleti konfliktus, az európai gazdasági bizonytalanság és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek is befolyásolják. A pénteki számok ráadásul még előzetesek, így a későbbi felülvizsgálatok módosíthatják őket.

A magyar gazdaság tehát továbbra is növekszik, de lényegesen lassabban annál, mint amit a kormányzati nyilatkozatok alapján várni lehetett volna. Kapitány István és Kármán András előtt komoly feladat áll, ha a Tisza-kormány a hátralévő hónapokban valóban érzékelhető gazdasági fordulatot akar felmutatni. A versenyképesség javítása és a beruházások élénkítése azonban nem valósul meg egyik napról a másikra, miközben a lakosság a mindennapi megélhetésében is szeretné érzékelni a gazdasági fellendülést.

A harmadik negyedévi 0,1 százalékos GDP-növekedés után nehéz gazdasági sikertörténetről beszélni. Magyarország az előzetes európai adatok alapján a gyengébben teljesítő országok közé került, miközben több szomszédos és nyugat-európai gazdaság gyorsabban bővült. A Tisza-kormány növekedési céljai egyelőre nem teljesültek, az év végi eredményhez pedig már jelentősebb gyorsulásra lenne szükség. A gazdaság beindulásáról szóló nyilatkozatokat most már valódi, tartós eredményeknek kellene követniük.