Az ukrajnai háború lezárása, az európai békedelegáció felhatalmazása és a Szíriával való kapcsolatok rendezése áll az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásának középpontjában. Orbán Anita magyar külügyminiszter az ülés előtt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cél a mielőbbi béke megteremtése Ukrajnában. Az Európai Unió közben újabb oroszellenes szankciók elfogadására készül, amelyek a pénzügyi szektort, a kriptoeszközökkel foglalkozó szereplőket és az orosz árnyékflottát is érinthetik.
November 16-án Brüsszelben üléseznek az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei, akik elsősorban az ukrajnai háború diplomáciai rendezéséről és a közelgő tél miatt egyre súlyosabb ukrán infrastrukturális problémákról egyeztetnek. A tanácskozáson részt vesz Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is, aki beszámol országa helyzetéről. Az orosz támadások következtében Ukrajna energetikai infrastruktúrája jelentős károkat szenvedett, ami a téli hónapokban különösen súlyos ellátási nehézségeket okozhat.
Orbán Anita az ülésre érkezve a magyar újságíróknak arról beszélt, hogy az Abu-Dzabiban megkezdődött béketárgyalásokon az európai uniós intézmények is képviseletet kapnak. A külügyminiszter szerint a hétfői egyeztetés egyik legfontosabb feladata az európai tárgyalódelegáció mandátumának tisztázása, vagyis annak meghatározása, hogy a küldöttség milyen felhatalmazással vehet részt a diplomáciai folyamatban.
"A legfontosabb, hogy minél hamarabb béke legyen Ukrajnában" - hangsúlyozta Orbán Anita.
Öt európai ország képviselői vesznek részt a békefolyamatban
Az uniós vezetők november 13-i dublini találkozójukon állapodtak meg az európai részvétel kereteiről. A tervek szerint Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselői vesznek részt az egyeztetésekben. A küldöttség feladata az európai álláspont összehangolása, valamint a biztonsági garanciákkal és Ukrajna jövőjével kapcsolatos kérdések képviselete lesz.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel megerősítette, hogy a delegáció összetételéről már megállapodás született, a tárgyalások tartalmi kérdéseit azonban még rendezni kell. Az uniós diplomácia számára fontos, hogy Európa közvetlenül is részt vehessen az Ukrajna jövőjét meghatározó döntések előkészítésében.
A november 13-i uniós vezetői találkozón Ukrajna további pénzügyi és katonai támogatása is napirendre került. Az állam- és kormányfők november 26–27-én ismét tárgyalnak arról, hogyan lehetne biztosítani az ország 2027-es és későbbi finanszírozási szükségleteit.
Újabb szankciók készülnek Oroszország ellen
A hétfői külügyminiszteri tanácskozáson várhatóan újabb szankciós intézkedésekről is döntenek. A tervezett korlátozások az orosz pénzügyi szektor szereplőit, köztük kriptoeszköz-szolgáltatókat, valamint a szankciók kijátszásában közreműködő vállalkozásokat érinthetik. A szankciós jegyzék mintegy száz személlyel és szervezettel bővülhet.
Az intézkedések célkeresztjében az orosz olajexporthoz kapcsolódó úgynevezett árnyékflotta is szerepel. Az EU további korlátozásokat vezethet be azokkal a hajóüzemeltetőkkel és vállalatokkal szemben, amelyek a már érvényben lévő olajszankciók megkerülésében vesznek részt. Emellett az orosz hibrid műveletekhez, kibertámadásokhoz és dezinformációs tevékenységhez kapcsolódó szereplők is újabb szankciókra számíthatnak.
A délelőtti tájékoztatások szerint a tagállamok között széles körű egyetértés mutatkozik a tervezett intézkedésekről, hivatalos elfogadásuk azonban az ülés napirendjéhez kapcsolódik.
Szíria és a migráció kérdése is napirenden
Orbán Anita a közel-keleti helyzetről is beszélt Brüsszelben. A magyar külügyminiszter szerint az Európai Uniónak érdekében áll Szíria stabilizálása, mert ez a régió biztonsága és az illegális migráció visszaszorítása szempontjából is fontos.
A tárcavezető felidézte a 2015-ös migrációs válságot, és hangsúlyozta, hogy a migrációs problémákat lehetőség szerint a kibocsátó országokban kell kezelni. A szíriai állam megerősítése ezért a magyar kormány számára is fontos célkitűzés.
Az EU jelenleg egy társulási megállapodás aláírásának lehetőségét vizsgálja Szíriával. A dokumentum előkészítése még 2008-ban kezdődött, az aláírás azonban az akkori politikai körülmények miatt elmaradt. A korábbi szöveg több rendelkezése mára elavult, de a kereskedelmi együttműködésre vonatkozó részek alapot jelenthetnek a kapcsolatok újraindításához.
Az uniós elképzelések szerint a megállapodás aláírását később átfogó felülvizsgálat követhetné. Brüsszel a szíriai politikai átmenetet, a gazdasági helyreállítást és az állami intézmények megerősítését is támogatni kívánja.
A hétfői brüsszeli külügyminiszteri találkozó egyik meghatározó kérdése, milyen szerepet vállalhat az Európai Unió az ukrajnai békerendezésben, miközben tovább szigorítaná az Oroszországgal szembeni szankciókat. Orbán Anita a mielőbbi békét és Szíria stabilizálását nevezte fontos célnak. A tanácskozás eredményei az európai diplomácia következő időszakának irányát is befolyásolhatják.





