Novemberben újabb fontos állomásához érkezhet a magyar–ukrán kapcsolatok rendezése. Kijev bejelentette, hogy már készítik elő a két ország kormányközi bizottságának ülését, amelynek napirendjén a gazdasági együttműködés, a kárpátaljai magyar kisebbség jogai és Ukrajna európai uniós csatlakozása is szerepel. Az ukrán diplomácia egyik legfontosabb célja, hogy Magyarország feloldja a még fennmaradó két csatlakozási tárgyalási fejezetcsoport blokkolását. A Magyar Péter vezette kormány eddig már két területen hozzájárult a tárgyalások előrehaladásához, Kijev pedig abban bízik, hogy az év végéig valamennyi fejezetcsoport megnyílhat.

Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője pénteken jelentette be, hogy a szakértői csoportok már dolgoznak a novemberi magyar–ukrán kormányközi találkozó előkészítésén. A megbeszélést várhatóan a hónap közepén tartják, pontos időpontját azonban még nem hozták nyilvánosságra. A szóvivő szerint széles körű egyeztetésre készülnek, amelyen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a kisebbségi jogok helyzete is kiemelt figyelmet kap.

Az ukrán külügy a magyar partnerek konstruktív hozzáállását méltatta, és a kétoldalú kapcsolatok normalizálódásának jeleként értékelte az előkészületeket. A diplomáciai közeledés október 16-án, Brüsszelben is látványos formát öltött, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter miniszterelnök személyesen tárgyalt egymással. A találkozón megállapodtak a kétoldalú együttműködés folytatásáról és a további látogatások előkészítéséről.

A novemberi kormányközi bizottsági ülés mellett egy újabb, legfelső vezetői szintű találkozó megszervezése is napirenden van. Ezt azonban egyelőre nem jelentették be végleges időponttal, így a bizottság tervezett ülését és az esetleges miniszterelnöki vagy elnöki csúcstalálkozót érdemes külön kezelni.

Kijev még az év vége előtt megnyitná az összes uniós tárgyalási fejezetcsoportot

Az ukrán diplomácia számára a tárgyalások legfontosabb tétje az európai uniós csatlakozási folyamat felgyorsítása. Ukrajna azt szeretné elérni, hogy 2026 végéig mind a hat csatlakozási fejezetcsoport megnyíljon, ehhez azonban szüksége van Magyarország támogatására is.

Budapest október 7-én már hozzájárult két további fejezetcsoport megnyitásához, így a belső piac, valamint a versenyképesség és az inkluzív növekedés területén előrelépés történhetett. A fennmaradó két fejezetcsoport esetében azonban továbbra is magyar fenntartások akadályozzák a folyamatot. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a magyar–ukrán kapcsolatok rendezése után ezek a politikai akadályok is elhárulhatnak.

A helyzet azért különösen érzékeny, mert az uniós csatlakozási tárgyalások előrehaladásához valamennyi tagállam egyetértése szükséges. Magyarország ezért továbbra is érdemi befolyással rendelkezik az ukrán integráció ütemére. Kijev számára a novemberi egyeztetés lehetőség arra, hogy a fennmaradó vitás kérdéseket rendezze, Budapest számára pedig arra, hogy konkrét vállalásokat kérjen az ukrán féltől.

A tárgyalási fejezetcsoportok megnyitása ugyanakkor még nem jelenti Ukrajna uniós tagságának közeli megvalósulását. A csatlakozáshoz hosszadalmas jogharmonizációra, intézményi reformokra és a tagállamok további egyhangú döntéseire lesz szükség. A mostani diplomáciai folyamat elsősorban a tárgyalások folytatásának politikai feltételeiről szól.

Mi lesz a kárpátaljai magyarok jogaival?

Magyar szempontból az egyik legfontosabb kérdés továbbra is a kárpátaljai magyar közösség helyzete. A korábbi magyar kormányok évekig kifogásolták az ukrán oktatási és nyelvhasználati szabályozás egyes rendelkezéseit, amelyek szerintük korlátozták a magyar kisebbség korábban megszerzett jogait. Budapest ezek rendezését az ukrán uniós közeledés egyik alapvető feltételének tekintette.

A novemberi találkozó napirendjén várhatóan ismét szerepelnek a kisebbségi jogok, az azonban egyelőre nem ismert, hogy a felek milyen konkrét megállapodásra készülnek. A kárpátaljai magyarok számára elsősorban az anyanyelvi oktatás, a hivatalos nyelvhasználat és a kulturális intézmények működésének garanciái jelentenek kézzelfogható kérdéseket. Ezek rendezéséhez pontos jogszabályi és végrehajtási vállalásokra lenne szükség.

A gazdasági együttműködés területén szintén több vitás ügy maradt napirenden, köztük a kereskedelmi kapcsolatok és az ukrán mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos szabályozás. A brüsszeli találkozón ezekről is szó esett, de az esetleges megállapodások részletei még nem ismertek.

A Tisza-kormány számára a novemberi egyeztetés fontos külpolitikai próba lehet. Magyar Péter az elmúlt hónapokban látványosan javítani igyekezett a kapcsolatokat Kijevvel, az ukrán fél pedig egyre nyíltabban beszél arról, hogy magyar támogatással még az év végéig előrelépést szeretne elérni az uniós csatlakozási folyamatban.

A novemberi magyar–ukrán tárgyalások valódi jelentőségét az adja majd, hogy milyen konkrét eredmények születnek a kisebbségi jogok, a gazdasági együttműködés és az uniós csatlakozás kérdésében. Kijev számára a fennmaradó magyar blokkolás feloldása a legfontosabb cél, Magyarország számára pedig továbbra is meghatározó érdek a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítása. A diplomáciai közeledés már megkezdődött, a tényleges megállapodások tartalma azonban még nyitott.