Miközben a Tisza-kormány az orosz energiahordozókról való gyorsított leválás lehetőségét vizsgálja, az Eurostat friss adatai szerint Magyarország már csökkentette az orosz vezetékes földgázra fordított kiadásait. Az év első kilenc hónapjában hazánk mintegy kétmilliárd eurót, vagyis hozzávetőleg 780 milliárd forintot fizetett az orosz szállításokért, nyolc százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A helyzet különös ellentmondása, hogy az Európai Unió összességében eközben növelte az orosz vezetékes gázra fordított összeget.
Az Eurostat adatai alapján Magyarország továbbra is az Európai Unió legnagyobb orosz vezetékesgáz-vásárlója. A magyar beszerzések értéke ugyan csökkent, az uniós tagállamok január és szeptember között összesen 4,9 milliárd eurót fizettek Moszkvának, szemben az előző év azonos időszakának 4,6 milliárd eurójával. A különbség 300 millió euró, ami jól mutatja, hogy az orosz energiáról való leválást hirdető Európa továbbra is jelentős összegeket költ orosz földgázra.
Szeptemberben az uniós országok 783 millió euró értékben vásároltak orosz vezetékes gázt. Magyarország 261 millió euróval vezette a listát, Bulgária 230 millió, Görögország 166 millió, Szlovákia pedig 127 millió euróért importált. A Török Áramlat mára az orosz vezetékes földgáz Európába juttatásának egyetlen jelentős működő útvonala, amelyen az év első kilenc hónapjában 13,2 milliárd köbméter érkezett, 1,4 százalékkal több, mint tavaly.
Fontos ugyanakkor, hogy a magyar beszerzések nyolcszázalékos csökkenése az import értékére vonatkozik. Ebből önmagában nem állapítható meg, hogy ténylegesen kevesebb földgázt vásároltunk-e, hiszen a fizetett összeg az árak változásától is függ.
Magyarország gyorsítaná a leválást, Nyugat-Európa közben LNG-t vásárol
Orbán Anita külügyminiszter a napokban arról beszélt, hogy Magyarország akár az uniós határidőknél korábban is felhagyhat az orosz olaj és földgáz vásárlásával. Magyar Péter miniszterelnök szerint az orosz gáz valójában nem olcsó, ezért a kormány alternatív beszállítókat és kedvezőbb beszerzési lehetőségeket keres. A magyar álláspont változásáról az orosz TASZSZ hírügynökség is beszámolt.
Eközben Nyugat-Európában továbbra is jelentős üzlet az orosz cseppfolyósított földgáz. Az év első tíz hónapjában a Jamal LNG-projektből 12,89 millió tonna gáz érkezett az uniós kikötőkbe, 6,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok között Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Portugália szerepel.
A vezetékes földgáz és az LNG eltérő szállítási rendszerben működik, de mindkettő jelentős bevételt biztosít Oroszországnak. Az uniós szabályozás szerint az orosz LNG-import 2027 januárjától szűnik meg teljesen, a hosszú távú szerződések alapján érkező vezetékes gáz behozatalának tilalma pedig főszabály szerint 2027. szeptember 30-án lép életbe.
A magyar energiaellátás ára lehet a döntő kérdés
A Tisza-kormány előtt komoly gazdasági feladat áll, ha a tervezettnél gyorsabban kíván megszabadulni az orosz energiahordozóktól. A más forrásokból érkező gáz ára, a szállítási díjak, a rendelkezésre álló vezetékek kapacitása és az ellátásbiztonság egyaránt meghatározó szempont. A gyorsabb leválás költségei végső soron a magyar háztartások és vállalkozások energiaköltségeiben is megjelenhetnek.
A friss adatok mindenesetre érdekes képet mutatnak az európai energiapolitikáról. Magyarország kevesebbet költött orosz vezetékes gázra, miközben az EU összesített kiadásai emelkedtek, és a nyugat-európai kikötőkbe továbbra is jelentős mennyiségű orosz LNG érkezik. Brüsszel a teljes leválásra készül, az európai energiakereskedelem azonban egyelőre egészen más tempóban halad.


