A Mol figyelmeztet: súlyos drágulást hozhat az orosz olaj kivezetése, Brüsszeltől kérnek pénzt az átálláshoz

Komoly gazdasági és társadalmi következményekre figyelmeztetett a Mol vezetése az orosz kőolajról történő leválás kapcsán. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a vállalat műszakilag 2027 végére felkészülhet az orosz import kiváltására, a szükséges vezetékfejlesztések és a drágább beszerzés azonban jelentős terheket róhatnak Magyarországra és Szlovákiára. Az olajvállalat ezért uniós támogatást kér az alternatív szállítási útvonalak fejlesztéséhez. Brüsszel egyelőre nem tudott konkrét finanszírozási lehetőséget megnevezni, miközben továbbra is elvárja az orosz energiafüggőség felszámolását.

Bacsa György az Euronewsnak adott november 13-i interjújában beszélt arról, hogy az orosz kőolaj kiváltása már nem pusztán technológiai kérdés. Magyarország és Szlovákia földrajzi helyzete, valamint a meglévő csővezeték-hálózat korlátai miatt a két ország nehezebben és drágábban tud hozzáférni az alternatív energiaforrásokhoz, mint a tengeri kikötőkkel rendelkező nyugat-európai államok. A vállalatvezető szerint az átállás során jelentkező többletköltségek a gazdaság egészére hatással lehetnek.

A Mol álláspontja szerint a finomítók műszaki átalakítása 2027 végére lehetővé teheti az orosz eredetű kőolaj teljes kiváltását. Ettől azonban még nem válik automatikusan gazdaságossá az új ellátási rendszer. A megfelelő minőségű nyersolaj beszerzéséről, a szállítási kapacitásokról és az elfogadható tranzitdíjakról is gondoskodni kell.

A kérdés különösen érzékeny a magyar gazdaság számára, hiszen az üzemanyagárak emelkedése a szállítási költségeken keresztül az élelmiszerek és más termékek árában is megjelenhet. Bacsa arra figyelmeztetett, hogy a tartósan magas energiaköltségek társadalmi elégedetlenséget, szélsőséges esetben pedig politikai instabilitást is előidézhetnek a térségben.

A technikai átállás lehetséges, de a számlát valakinek ki kell fizetnie

A Mol vezetője szerint az orosz kőolaj kiváltásával járó gazdasági kockázatok nagyságrendje már nem kezelhető egyszerű, néhány százalékos költségnövekedésként. A Nemzetközi Valutaalap 2025-ös tanulmányára hivatkozva az Euronews arról számolt be, hogy az orosz energiahordozókról történő teljes leválás 2030-ig mintegy 15 százalékkal növelheti Magyarország energiakiadásait.

A beszerzési árak közötti különbség ugyancsak jelentős. Az Euronews november 13-i adatai szerint az orosz Urals kőolaj hordónként körülbelül 60 dollárba került, ami hozzávetőleg 34 százalékkal maradt el az irányadó Brent árától. A Mol konkrét szerződéses beszerzési árait Bacsa üzleti titokra hivatkozva nem ismertette, ezért a két olajfajta piaci árkülönbségéből nem lehet közvetlenül kiszámítani a magyar üzemanyagárak várható emelkedését.

A vállalat ugyanakkor világossá tette, hogy az alternatív beszerzési útvonalak kiépítése és bővítése jelentős beruházásokat igényel. A Mol ezért célzott európai finanszírozási programot szeretne, amely az olajvezetékek mellett a földgáz- és villamosenergia-hálózatok fejlesztését is támogatná.

Brüsszel elvárja a leválást, de egyelőre nincs konkrét támogatási ajánlat

A Mol most először fordul közvetlen uniós finanszírozási igénnyel Brüsszelhez a Tisza-kormány hivatalba lépése óta. A vállalat szerint a közép-európai országok infrastrukturális hátrányát európai szinten kellene kezelni, különösen akkor, ha az uniós energiapolitika a korábbi beszerzési útvonalak megszüntetését ösztönzi.

A kezdeményezés azonban már az első akadályba ütközött. Az Európai Unió jelenlegi támogatási rendszerében a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó infrastruktúra finanszírozása erősen korlátozott, így az olajvezetékek fejlesztése nem illeszkedik könnyen a rendelkezésre álló programokba.

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője az Euronews kérdésére nem zárta ki a lehetőségek vizsgálatát, konkrét forrást vagy támogatási konstrukciót azonban nem tudott megnevezni. A Bizottság továbbra is az orosz olaj-, gáz- és LNG-import megszüntetését tekinti elsődleges céljának.

Ez komoly finanszírozási kérdést hagy nyitva. Az uniós energiapolitika meghatározza a kívánt irányt, de az átállás költségeit a vállalatoknak és a tagállamoknak kell előteremteniük, amennyiben nem születik külön támogatási megállapodás.

Az Adria-vezeték lehet a megoldás, de Horvátországgal is vitában áll a Mol

Az orosz kőolaj kiváltásának egyik legfontosabb lehetséges útvonala a Horvátország felől érkező Adria-kőolajvezeték. Ez lehetővé tenné, hogy Magyarország tengeri kikötőkön keresztül, más országokból származó nyersolajat szerezzen be a százhalombattai és a pozsonyi finomító számára. A Mol és a horvát állami vezetéküzemeltető, a Janaf között azonban évek óta vita zajlik a rendelkezésre álló szállítási kapacitásokról, a tranzitdíjakról és a kapacitástesztek feltételeiről. A magyar olajvállalat az Európai Bizottság közvetítését is kérte az egyik kapacitásvizsgálattal kapcsolatos nézeteltérés rendezéséhez.

Bacsa György szerint a Mol hosszabb távon nem szeretne egyetlen alternatív vezetéktől függni. A vállalat ezért vizsgálja a Triesztből Németország felé haladó TAL-vezetékhez történő csatlakozás lehetőségét, és érdeklődik az ukrajnai Brodi és Odessza közötti vezeték újraindítása iránt is. A cél több egymástól független beszerzési útvonal kialakítása lenne. Ha ugyanis az orosz kőolaj kiesése után Magyarország gyakorlatilag egyetlen horvátországi útvonalra támaszkodhatna, az újabb kiszolgáltatottságot jelentene, különösen a szállítási díjak meghatározásakor.

Magyar Péteréknek most szembe kell nézniük az átállás költségeivel

A Tisza-kormány hivatalba lépésével a magyar energiapolitikában is hangsúlyosabbá vált a beszerzési források diverzifikálása. A kormány képviselői ugyanakkor többször hangsúlyozták, hogy az ellátásbiztonság és a megfizethető energia továbbra is alapvető magyar érdek. A Mol mostani figyelmeztetése arra mutat rá, hogy a politikai célkitűzések megvalósítását az infrastruktúra állapota és a piaci költségek határozzák meg. Az orosz olaj elhagyása műszakilag megoldható lehet, de az új rendszer kiépítéséhez pénz, idő és kiszámítható szállítási megállapodások szükségesek.

Magyarország számára különösen fontos, hogy az átállás ne eredményezzen tartós versenyhátrányt a nyugat-európai gazdaságokkal szemben. Az energiaigényes iparágak, a mezőgazdaság és a fuvarozás költségeire ugyanis közvetlen hatással lehet a drágább üzemanyag, az emelkedő szállítási költség pedig a fogyasztói árakat is növelheti. A Mol uniós finanszírozási igénye ezért a Tisza-kormány számára is jelentős tárgyalási feladatot jelent. Brüsszel támogatása nélkül a szükséges beruházások és a többletköltségek finanszírozása nagyobb terhet róhat a magyar gazdaságra.

A Mol 2027 végére műszakilag felkészülhet az orosz kőolaj kiváltására, a gazdasági feltételek azonban továbbra is bizonytalanok. Brüsszel egyelőre nem kínált konkrét támogatási megoldást, miközben az alternatív vezetékek kapacitása és költsége körül is viták zajlanak. Bacsa György figyelmeztetése alapján az átállás nem megfelelő előkészítés esetén súlyos drágulást és társadalmi feszültségeket okozhat. A magyar kormánynak ezért olyan megállapodást kellene elérnie, amely az ellátásbiztonság mellett a lakosság és a vállalkozások költségeit is figyelembe veszi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük