Félmillió helyett 522 nyugdíjas? Magyar Péter saját államtitkára árulta el a számokat

Magyar Péter hónapok óta több százezer nyugdíjas helyzetének javításával népszerűsíti a 28 500 forintos nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelését, saját pénzügyminisztériumi államtitkárának parlamenti felszólalásából azonban érdekes részletek derültek ki. Boda Nikoletta közlése szerint mindössze 522 olyan ember kap 28 500 forint alatti magyar öregségi nyugdíjat, akinek ellátása nem kapcsolódik nemzetközi nyugdíjmegállapodáshoz. A kormány által hangoztatott több százezres létszám tehát egészen más jogosulti kört takar, mint amire a minimálnyugdíj emeléséről szóló bejelentések alapján sokan gondolhatnak.

Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet Boda Nikoletta parlamenti felszólalására, amelyben a Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Államkincstár adatait ismertette. Eszerint Magyarországon 12 050 ember részesül 28 499 forintnál alacsonyabb összegű magyar öregségi nyugdíjban, közülük azonban mindössze 522 olyan személy van, akinek ellátása nem kapcsolódik nemzetközi nyugdíjmegállapodáshoz. A többiek jelentős része külföldön is szerzett szolgálati időt, így a magyar államtól csak az itthon ledolgozott évei után járó arányos nyugdíjrészt kapja.

Az adat különösen annak fényében érdekes, hogy Magyar Péter augusztus végén a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos nyugdíjminimum jelentős emelését helyezte nyugdíjpolitikai programjának középpontjába. A miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter több százezer érintettről beszélt, a későbbi kormányzati tájékoztatások pedig mintegy 455 ezer kedvezményezettet említettek. A most nyilvánosságra került részletes adatokból viszont kiderül, hogy a legalacsonyabb, 28 500 forint alatti ellátások körében egészen más a helyzet, mint amit a nagy számok sugallhatnak.

A különbség magyarázata a nyugdíjrendszer összetettségében rejlik. A minimálnyugdíj összege, a ténylegesen folyósított magyar nyugdíjrész és a tervezett emelés valamennyi kedvezményezettje nem ugyanazt a kategóriát jelenti. A kormány azonban a nyilvánosságnak szánt bejelentéseiben nem mindig helyezett kellő hangsúlyt ezekre a különbségekre, így könnyen kialakulhatott az a benyomás, hogy Magyarországon több százezer ember él a 28 500 forintos minimumnyugdíjból.

A több százezres létszám mögött egészen más számok állnak

Boda Nikoletta parlamenti tájékoztatása szerint a 100 ezer forint alatti öregségi nyugdíjban részesülők száma 97 390 fő, a 120 ezer forintos határ alatt pedig már lényegesen többen találhatók. A kormány terve ráadásul nem áll meg ennél az összegnél, hiszen a 120 és 146 ezer forint közötti nyugdíjaknál is sávosan csökkenő korrekcióval számol. Így jön ki a mintegy 455 ezres kedvezményezetti kör, amelyre a kabinet rendszeresen hivatkozik.

A probléma tehát nem önmagában a 455 ezres adat, hanem az, hogy a különböző nyugdíjkategóriák összemosása félrevezető képet adhat az intézkedésről. A 28 500 forintos minimum alatt élő, nemzetközi nyugdíjmegállapodásban nem érintett 522 ember és a 146 ezer forintig terjedő korrekció kedvezményezettjei között óriási különbség van. A kettő azonos politikai üzenetben történő szerepeltetése csak akkor ad pontos tájékoztatást, ha a kormány világosan elmagyarázza, kik és milyen feltételekkel jogosultak az emelésre.

Szalai Piroska már a nyári bejelentés idején figyelmeztetett arra, hogy a legalacsonyabb összegű magyar nyugdíjak jelentős része nem teljes hazai szolgálati idő után járó ellátás. Az államtitkári adatok ezt a megállapítást most számszerűen is alátámasztják. A rendkívül alacsony magyarországi kifizetés ugyanis sok esetben nem jelenti azt, hogy az érintett teljes nyugdíjas jövedelme is ugyanilyen alacsony.

Külföldi nyugdíj mellé járó néhány ezer forint is szerepel a statisztikában

Aki például Magyarországon csak néhány évig dolgozott, majd munkavállalói életének nagyobb részét Ausztriában vagy Németországban töltötte, annak magyar nyugdíját az itthon szerzett szolgálati idő alapján állapítják meg. Az illető emellett a külföldön ledolgozott évei után is jogosult lehet nyugdíjra, amelyet az adott ország folyósít számára. Ebben az esetben a néhány ezer vagy tízezer forintos magyar ellátás önmagában nem mutatja meg a nyugdíjas tényleges anyagi helyzetét.

A nemzetközi nyugdíjmegállapodások alapján járó ellátásoknál a kormány által tervezett 120 ezer forintos minimum sem jelenti automatikusan azt, hogy minden érintett legalább ekkora összeget kap majd Magyarországról. A külföldi és hazai szolgálati idő arányának megfelelő számítás továbbra is érvényben marad. Ez újabb lényeges különbség a politikai bejelentésekben szereplő általános ígéretek és a tényleges jogosultsági szabályok között.

Az alacsony nyugdíjak kialakulásában ugyanakkor más tényezők is szerepet játszanak. A rövidebb szolgálati idő, az alacsony bejelentett kereset vagy a kedvezményes adózási formák miatt fizetett kisebb járulékok egyaránt alacsonyabb ellátáshoz vezethetnek. Ezeket a helyzeteket azonban nem lehet automatikusan azonosnak tekinteni a külföldi munkavállalásból származó résznyugdíjakkal.

A nyugdíjemelés mellett a 14. havi juttatás körül is vita van

A Tisza-kormány 2027 januárjától 120 ezer forintra emelné a legalacsonyabb teljes öregségi nyugdíjakat, a valamivel magasabb ellátásoknál pedig sávos korrekciót alkalmazna. Az intézkedésre mintegy 123 milliárd forintot különítettek el a költségvetési tervekben. A kormány célja az alacsony nyugdíjból élők helyzetének javítása, a program részletszabályai azonban már korábban is szakmai vitákat váltottak ki.

Az egyik legfontosabb kifogás, hogy a jelentős összegű felzárkóztatás következtében egymáshoz nagyon közeli nyugdíjat kaphatnak olyan emberek, akik korábban eltérő időtartamban és különböző összegek után fizettek járulékot. Szalai Piroska szerint a rászorulók támogatását célzott szociális kiegészítéssel kellene megoldani, nem pedig a járulékalapú nyugdíjrendszer belső arányainak megváltoztatásával. A kormány ezzel szemben az időskori szegénység mérséklését és a legalacsonyabb ellátások felzárkóztatását hangsúlyozza.

Közben a 14. havi nyugdíj további bővítésének elmaradása is vitát okoz. Az Orbán-kormány korábbi ütemterve szerint 2027 februárjában már kétheti többletjuttatás járt volna a jogosultaknak, a Tisza-kormány költségvetési tervezete azonban továbbra is csak az egyheti összeggel számol. A Magyar Nemzet számítása szerint a bővítés elmaradása mintegy 150 milliárd forinttal kevesebb kifizetést jelenthet a nyugdíjasok számára a korábbi tervhez képest.

A nyugdíjasoknak pontos számok járnak, nem összemosott kategóriák

A parlamenti felszólalásból kiderült, hogy a 28 500 forintos határ alatt lévő magyar öregségi nyugdíjasok túlnyomó többsége nemzetközi nyugdíjmegállapodásban érintett. A kizárólag hazai ellátás alapján ebbe az összeghatárba tartozók száma mindössze 522 fő. Ez lényeges adat, amelyet a minimálnyugdíj emeléséről szóló kormányzati kommunikációban is indokolt volna egyértelműen bemutatni.

A több százezer kedvezményezettnek szánt korrekció természetesen ennél jóval szélesebb körre vonatkozik, de éppen ezért nem szerencsés a 28 500 forintos minimum emelésével egyetlen, könnyen félreérthető politikai üzenetbe sűríteni a teljes programot. A nyugdíjasok számára az számít, hogy pontosan milyen ellátásra jogosultak, mennyivel emelkedik a havi járandóságuk, és milyen feltételek mellett kapják meg a kiegészítést.

Magyar Péter több százezer érintettről beszél, amikor a minimálnyugdíj jelentős emelését népszerűsíti, saját államtitkárának adatai azonban megmutatták, hogy a 28 500 forintos határ alatt, nemzetközi nyugdíjmegállapodás nélkül mindössze 522 ember található. Ez nem cáfolja a teljes nyugdíjkorrekció 455 ezres kedvezményezetti körét, de világosan mutatja, milyen fontos különbségeket fedhetnek el a hangzatos bejelentések. A kormánytól elvárható, hogy a nyugdíjasoknak ne csak az ígéretek nagyságáról, hanem azok pontos tartalmáról is beszámoljon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük