Csalódást okoztak a Tisza-kormány nyugdíjügyi bejelentései több érdekvédelmi szereplő szerint. A 14. havi nyugdíj tervezett emelése elmarad, a nyugdíjas SZÉP-kártyát csak jövőre, fokozatosan vezetik be, a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása pedig újabb igazságtalanságokat teremthet. Kusovszky Imréné, az Idősek Tanácsának korábbi tagja szerint a kabinet több intézkedése eltér a kampányban megfogalmazott ígéretektől, miközben sok idős embernek a tervezett támogatás a mindennapi kiadásaihoz is kevés lesz.
Egyre hangosabb bírálatok érik Magyar Péter kormányának nyugdíjpolitikáját, miután nyilvánosságra kerültek a 2027-re tervezett intézkedések részletei. A kabinet a legkisebb nyugdíjak jelentős emelésével, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésével és a korábbi juttatások megtartásával érvel, az érdekvédelmi szervezetek képviselői azonban több ponton kifogásolják a terveket. Különösen a 14. havi nyugdíj elmaradó bővítése és az új támogatások mértéke váltott ki elégedetlenséget.
Kusovszky Imréné, az Idősek Tanácsának volt tagja a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a nyugdíjasok komoly várakozásokkal tekintettek a kormány bejelentései elé, az eredmény azonban több szempontból csalódást okozott. Szerinte az új szabályok olyan különbségeket is eltüntethetnek, amelyek mögött évtizedeken át tartó munkavégzés és járulékfizetés áll. Emellett a korábban beharangozott juttatások egy része később, kisebb összegben vagy egészen más ütemezéssel érkezik, mint amire az idősek számítottak.
A Tisza-kormány 2027-ben a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatására, a SZÉP-kártyára és az általános emelésre jelentős költségvetési forrásokat fordítana. A támogatások elosztása körüli viták azonban egyre élesebbek, mert a nyugdíjasok eltérő élethelyzetben vannak, és az egyes intézkedések hatása is jelentősen különbözik. A szakmai bírálatok szerint a kabinetnek a juttatások összegén túl azok igazságosságával és a korábbi ígéretek teljesítésével is számot kellene vetnie.
Negyven év munka után ugyanannyi nyugdíj járhat, mint jóval rövidebb szolgálati idővel?
Az egyik legtöbbet vitatott intézkedés a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése, amely 2027. január 1-jén lépne életbe. A kormány tervei szerint a legalacsonyabb ellátások egységesen erre a szintre emelkednek, és a 146 ezer forint alatti nyugdíjaknál további sávos korrekciókat is bevezetnek. Az intézkedés mintegy 455 ezer embert érinthet, és a kabinet szerint elsősorban azoknak nyújt segítséget, akik eddig rendkívül alacsony havi összegből kényszerültek megélni.
Kusovszky Imréné ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nyugdíjrendszer alapvetően a megszerzett szolgálati időre és a befizetett járulékokra épül. Szerinte igazságtalan helyzetet teremthet, ha valaki négy évtizednyi munkával ugyanakkora ellátásban részesül, mint egy olyan nyugdíjas, akinek jóval rövidebb a bejelentett munkaviszonya. Az Idősek Tanácsának korábbi tagja ezért úgy véli, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben élők támogatását inkább célzott szociális juttatásokkal kellene megoldani.
Hasonló problémát vetett fel Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezető kutatója is, aki szerint joggal érezhetik magukat hátrányban azok, akiknek a nyugdíja csak kevéssel haladja meg a felzárkóztatással érintett összeghatárokat. A kormány sávos emelésekkel próbálja mérsékelni ezt a problémát, de a magasabb nyugdíjjal rendelkezők egy része így is kimarad a külön támogatásból. A vitát tovább élezheti, hogy az általános nyugdíjemelés 2027-ben a tervek szerint mindössze háromszázalékos lesz.
A 14. havi nyugdíjból jövőre is csak egy hét járna
A bírálatok másik központi témája a 14. havi nyugdíj sorsa, amelynek fokozatos bevezetését még az előző kormány kezdte meg. A korábbi menetrend alapján 2027-ben már kétheti nyugdíjnak megfelelő összegre számíthattak volna az idősek, a Tisza-kormány azonban ezt nem folytatja. A jövő évi költségvetési tervek szerint a 13. havi nyugdíj változatlanul megmarad, a 14. havi juttatás viszont továbbra is mindössze egyheti összeg lesz.
Kusovszky Imréné emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter a választási kampányban az előző kormány jó intézkedéseinek megtartását ígérte. A 14. havi nyugdíj teljesebb bevezetése szerinte éppen ilyen intézkedés lett volna, amelyet a nyugdíjas-társadalom jelentős része várt. Az eredeti menetrend megváltoztatása ezért sokak számára kézzelfogható pénzügyi veszteséget jelent a korábban remélt összeghez képest.
Murvainé Láng Róza, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke szintén élesen bírálta a terveket. Közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az idősek többet érdemelnek, és a mostani döntés eltér attól, amire korábban számítottak. A 14. havi nyugdíj körüli vita így már több érdekvédelmi szereplő részéről is nyílt elégedetlenséget váltott ki.
Százezer forintot ígértek, jövőre sokan csak 25 ezret kapnak
A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése körül szintén komoly a bizonytalanság és a csalódottság. A Tisza-kormány korábban évi 100 ezer, illetve 200 ezer forintos juttatásról beszélt, a 2027-es tervek szerint azonban a támogatást négy év alatt, fokozatosan építenék fel. Jövőre a 250 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők évi 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek pedig évi 25 ezer forintot kaphatnak.
A juttatás teljes összege csak 2030-ra érné el a két csoport számára meghatározott 200, illetve 100 ezer forintos éves szintet. Kusovszky Imréné szerint sok idős ember egészen másra számított, és abban bízott, hogy a korábban beharangozott pénz már az idei évben megérkezik. Ehhez képest a kártyát csak 2027-ben kezdik bevezetni, az első évben pedig lényegesen kisebb összeg áll majd rendelkezésre.
Az Idősek Tanácsának volt tagja arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 25 ezer forintos támogatás sok nyugdíjas számára még egyetlen havi gyógyszerköltség fedezésére sem elegendő. Kifogásolta, hogy a kormány a vényköteles gyógyszerek áfáját csökkentette, miközben a vitaminok és más, idősek által rendszeresen vásárolt készítmények áfája változatlan maradt. Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke ugyancsak meglepetésként értékelte a SZÉP-kártyával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket.
A nyugdíjasok többet vártak Magyar Péter kormányától
A 2027-es nyugdíjintézkedések egyik legnagyobb problémája a bírálók szerint az, hogy a különféle támogatások nem minden idős ember számára jelentenek azonos mértékű előrelépést. A legalacsonyabb nyugdíjak emelése jelentős segítséget nyújthat a legszegényebbeknek, de az évtizedeken át dolgozók közötti arányok megváltoztatása újabb igazságtalanságokat eredményezhet. Közben a 14. havi nyugdíj tervezett bővítése elmarad, a SZÉP-kártya teljes összegére pedig további éveket kell várni.
Magyar Péter kormánya az intézkedéseket a nyugdíjasok helyzetének javításaként mutatja be, a szakmai szervezetek képviselői viszont egyre több ellentmondásra hívják fel a figyelmet. A különbség különösen azok számára lehet érzékelhető, akik a választási ígéretek alapján már 2026-ban számítottak a SZÉP-kártyára, vagy jövőre kétheti 14. havi nyugdíjat vártak. Számukra a kormányzati bejelentések nem feltétlenül jelentenek akkora többletet, mint amekkorát korábban reméltek.
A Tisza-kormány nyugdíjpolitikáját egyre több oldalról éri bírálat, és a kritika már nem kizárólag a támogatások összegéről szól. Az érdekvédelmi szereplők az elmaradó ígéreteket, a szolgálati idő alapján kialakult arányok felborulását és az új juttatások lassú bevezetését is kifogásolják. Magyar Péteréknek így arra is választ kellene adniuk, miért kapnak sokan kevesebbet annál, mint amire a kampányban számíthattak.




