Jelentősen megemelkedtek Németország földgáz-beszerzési költségei azóta, hogy az ország leállította az orosz vezetékes gáz importját. A Berliner Zeitung szerint a jelenlegi importárak már ötször magasabbak, mint a hosszú távú orosz szerződések időszakában voltak.
A lap szerint 2020-ban Németország még átlagosan 12 eurót fizetett megawattóránként az importált földgázért, míg a héten a beszerzési ár meghaladta a 60 eurót. Az áremelkedés mögött több tényező áll, köztük a nemzetközi energiapiaci feszültségek és a Közel-Keleten kialakult konfliktusok, amelyek bizonytalanságot okoznak a globális energiaellátásban.
Teljesen átalakult a német gázellátás
A 2022-es orosz-ukrán háború eszkalálódását követően Németország fokozatosan felhagyott az orosz földgáz vásárlásával. Míg korábban a német gázimport több mint fele Oroszországból érkezett, ma már elsősorban Norvégia, Hollandia és Belgium biztosítja az ellátást, emellett egyre nagyobb szerepet kap az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) is.
A Berliner Zeitung szerint ugyanakkor ezek a beszerzési források lényegesen drágábbak, mint a korábbi hosszú távú orosz szerződések voltak. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a norvég vezetékrendszer már közel maximális kapacitással működik, így onnan rövid távon nem várható érdemi többletszállítás.
Az ipar is megérzi a magas energiaárakat
A magas energiaköltségek az elmúlt években komoly terhet jelentettek a német gazdaság számára. Az ország gazdasági teljesítménye 2023-ban és 2024-ben is visszaesett, miközben a vállalati csődök száma is jelentősen emelkedett.
A Berliner Zeitung szerint a jelenlegi helyzetben a német kormány új intézkedésekkel igyekszik biztosítani az energiaellátást, többek között stratégiai gáztartalékok finanszírozásával. Az Európai Unió továbbra is kitart amellett, hogy 2027-ig teljesen megszünteti az orosz földgáz importját. Az Európai Bizottság korábbi nyilatkozatai szerint ez a cél akkor sem változik, ha az átállás jelentős gazdasági kihívásokkal jár.
Moszkva ezzel szemben többször jelezte, hogy kész lenne újraindítani a vezetékes gázszállításokat a még működő Északi Áramlat-vezetéken keresztül, azonban erre egyelőre nem érkezett pozitív válasz Berlin részéről.
A német energiapolitika így továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági és politikai kérdés Európában, miközben az ipar és a fogyasztók egyaránt érzékelik a magas energiaárak következményeit.