Volt minisztert vittek el a rendőrök Szerbiában: választási vereség után sorra kerülnek elő a régi ügyek

Újabb egykori kormánytagot vettek őrizetbe Szerbiában, ahol az október 25-i választás óta egymást érik a korrupciós és hivatali visszaélésekkel kapcsolatos rendőrségi akciók. Rade Basta volt gazdasági minisztert egy állami tulajdonú közvállalat pénzeinek állítólagos szabálytalan felhasználása miatt gyanúsítják. Közben a szerb titkosszolgálat vezetésében is személycserék történtek, a választási vereséget szenvedett korábbi hatalom körül pedig egyre több büntetőeljárás indul.

Rade Bastát november 11-én, szerdán vették őrizetbe a belgrádi ügyészség utasítására. A volt gazdasági minisztert azzal gyanúsítják, hogy a Belgrádi Távfűtő Művek igazgatójaként szabálytalanul hagyott jóvá támogatásokat különböző sportegyesületek számára. Az ügyészség későbbi tájékoztatása szerint tíz támogatási döntésről és összesen 14,1 millió dinárról van szó.

A hatóságok szerint a vitatott kifizetések 2020 novembere és 2022 júniusa között történtek. Az ügyben Bastával együtt további hét embert fogtak el, köztük a közvállalat gazdasági vezetőjét és több sportegyesület képviselőjét. Az ügyészség hatmillió dinárnyi pénz feltételezett tisztára mosását is vizsgálja, miután a gyanú szerint egyes támogatott szervezetek pénzt vettek fel, abból jutalékot tartottak vissza, a fennmaradó összeget pedig továbbadták.

Basta 2022 és 2023 között volt Szerbia gazdasági minisztere. Tisztségéből azt követően távolították el, hogy nyilvánosan sürgette az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését az ukrajnai háború miatt. A jelenlegi ügyben hivatali visszaéléssel gyanúsítják, büntetőjogi felelősségéről még nem született bírósági döntés.

A titkosszolgálat vezetésében is személycserék történtek

A szerb Biztonsági-információs Ügynökségnél, a BIA-nál ugyancsak jelentős változások zajlanak. A Radar című szerb hetilap november 11-én arról számolt be, hogy leváltották Tomislav Radovanović igazgatóhelyettest. Korábban Miloš Simićet, a szervezet egyik vezetőjét is eltávolították, és megszüntették a munkaviszonyát.

A Radar szerint a személycserék összefügghetnek a lap munkatársainak állítólagos titkosszolgálati megfigyelésével. A szerkesztőség korábban olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek álláspontja szerint lehallgatásra utalnak. A hetilap értesülései alapján Simić azért kerülhetett konfliktusba a feletteseivel, mert megtagadta a megfigyelési dokumentumok meghamisítására vonatkozó állítólagos utasítást. A BIA korábban tagadta a jogellenes megfigyelést, az újabb állításokat pedig független vizsgálat nem igazolta.

Választási vereség után indultak tömeges eljárások

Szerbiában október 25-én az Egyetemista Lista legyőzte az Aleksandar Vučićhoz kötődő Szerb Haladó Pártot, véget vetve annak tizennégy éves parlamenti uralmának. A választási eredmények véglegesítése óta számos rendőrt, állami tisztségviselőt és korábbi hatalmi kapcsolatokkal rendelkező szereplőt érintettek hatósági intézkedések. Az eljárások között korrupciós ügyek, választási visszaélések és a korábbi tüntetések során elkövetett állítólagos rendőri bántalmazások is szerepelnek.

Az egyik legjelentősebb ügyben kilenc aktív és egy volt rendőrt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2025 augusztusában jogellenesen bántalmaztak és fenyegettek tüntetőket. A korábbi hatalomhoz kötődő politikusok közül többen politikai leszámolásról beszélnek, miközben az érintett ügyészségek konkrét bűncselekmények gyanújára hivatkozva járnak el.

Az időzítés mindenképpen figyelemre méltó. A győztes Egyetemista Lista még nem alakított kormányt, az új parlament alakuló ülését november 17-re hívták össze. A mostani intézkedések tehát még a korábbi kormányzati és rendészeti intézményrendszer működése idején történnek.

A választási fordulatot követő szerbiai letartóztatások komoly próbatételt jelentenek az igazságszolgáltatás számára. A korrupciós ügyek feltárásának szükségessége nem helyettesíti a bizonyítékokat, a választási vereség pedig önmagában nem lehet büntetőjogi felelősség alapja. A most zajló eljárások megítélésében az lesz meghatározó, hogy az ügyészségek képesek-e bíróság előtt bizonyítani a konkrét vádakat, és biztosítják-e az érintettek jogait.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük