Százhatvannégy ember nevét tévesen hozták nyilvánosságra a Tisza-kormány ügynökadatbázisában, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azonban személy szerint semmilyen felelősséget nem érez a történtekért. A botrány közben már a kormányváltást támogató közéleti szereplők körében is komoly felháborodást váltott ki. Pottyondy Edina szerint ilyen erővel akár az 1976-os telefonkönyvet is közzétehették volna.
Egyre kellemetlenebb Magyar Péterék számára a történelmi igazságtételnek beharangozott ügynökakta-nyilvánosságra hozatal. A kormány nagy lendülettel vágott bele az elszámoltatásba, az eredmény azonban egy olyan hibás adatbázis lett, amelyben 164 személy tévesen szerepelt. Az érintettek között olyanok is voltak, akiket annak idején megfigyelt a kommunista állambiztonság, vagy akiket sikertelenül próbáltak beszervezni.
Tarr Zoltán mindeddig nem szólalt meg nyilvánosan a botrányról. A Telex munkatársa kedden személyesen kérdezte meg a minisztertől, miért hallgatott az ügyben, illetve milyen információk alapján utalt Magyar Péter arra, hogy a hibás adatközlés valakinek a megbízásából történhetett.
A miniszter válasza meglehetősen tömörre sikerült:
"Személyesen semmilyen felelősséget nem érzek."
A történtek után ez aligha nyugtatja meg azokat, akiket egy állami adatbázisban tévesen hoztak összefüggésbe a kommunista állambiztonsággal. A botrány politikai felelősségének tisztázása továbbra is várat magára, miközben a kormányzati kommunikációban már a szándékos hibázás lehetősége is megjelent.
Pottyondy Edinánál is betelt a pohár: akár a telefonkönyvet is közzétehették volna
A Tisza-kormány ügynökbotránya már a baloldali közéleti szereplők körében is egyre nagyobb felháborodást kelt. Pottyondy Edina legfrissebb YouTube-videójában keményen bírálta Magyar Péterék eljárását, és rámutatott arra, hogy a nyilvánosságra hozott névsor önmagában alkalmatlan a történelmi felelősség megállapítására.
A humorista szerint ilyen erővel akár az 1976-os telefonkönyvet is nyilvánosságra hozhatták volna. Mint kifejtette, a névsorban olyan emberek is szerepelnek, akiket sikertelenül próbáltak beszervezni, akik soha nem jelentettek, vagy akik maguk is a kommunista diktatúra megfigyeltjei voltak. Miközben ártatlan személyek kerültek a listára, dokumentáltan jelentő hálózati személyek maradhattak ki belőle.
Pottyondy külön kitért Lezsák Sándor esetére, aki a rendszerváltás egyik meghatározó alakja, a Magyar Demokrata Fórum alapítója volt. A videóban Surányi György, Gáti Oszkár és Torgyán József nevét is megemlítette azok között, akik nem működtek együtt az állambiztonsággal.
A humorista azt is szóvá tette, hogy amennyiben egy mágnesszalagon szereplő név önmagában semmit sem bizonyít, akkor milyen alapon hozták nyilvánosságra az adatokat ilyen formában.
A politikai határidő fontosabb volt a szakmai munkánál?
Pottyondy szerint az is érthetetlen, miért kellett mindenáron október 23-ához, majd november 4-éhez igazítani az ügynökakták közzétételét. A humorista a politikai kapkodást és a szakmai felelősséget egyaránt számonkérte, kifogásolva, hogy a munkában részt vevő történészek miért nem jelezték határozottabban, ha a megfelelően ellenőrzött adatbázis elkészítésére nem állt rendelkezésre elegendő idő.
A történelmi igazságtétel sorrendjét is bírálta. Szerinte célszerűbb lett volna azoknak a tartótiszteknek a felelősségével kezdeni, akik a kommunista diktatúra állambiztonsági rendszerét működtették, embereket figyeltek meg, zsaroltak és kényszerítettek együttműködésre.
A Tisza-kormány eljárását korábban Verebes István, Horn Gábor, valamint Fekete-Győr András is kritizálta. A botrány így már messze túlnőtt a jobboldali ellenzék bírálatain: egyre többen kifogásolják a közzététel módját azok közül is, akik egyébként korábban a kormányváltás mellett álltak.
Vizsgálat indulhat, az érintettek sérelemdíjat is követelhetnek
Az ügynek jogi következményei is lehetnek. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint jogellenes adatkezelés történt, és vizsgálat keretében kell tisztázni a felelősséget. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a tévesen besorolt személyek személyiségi jogi pert indíthatnak, és sérelemdíjat követelhetnek.
Magyar Péterék tehát egy történelmi igazságtételnek meghirdetett akcióval újabb igazságtalanságokat okoztak. Emberek jó hírnevét tették kockára, miközben az állam által közzétett adatok mögött nem minden esetben állt az ügynöki tevékenységet igazoló bizonyíték. Egy ilyen súlyú történelmi és erkölcsi kérdésben a politikai látványosság kedvéért végzett kapkodás különösen súlyos következményekkel járhat.
Tarr Zoltán mindezek után közölte, hogy személyesen semmilyen felelősséget nem érez. A meghurcolt emberek számára bizonyára roppant vigasztaló, hogy a Tisza-kormányban ilyen nyugodt lelkiismerettel sikerült lezárni a felelősség kérdését.





