Újabb részletekkel bővült a Tisza-kormány által létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) működését szabályozó jogszabályi környezet. A hétfő este kihirdetett belügyminiszteri rendeletek a rendőrségi intézkedésekre, az elővezetésre és a büntetés-végrehajtási intézményekbe történő belépésre is kitérnek. A hivatal vezetői és munkatársai újabb jogosultságokat kapnak, miközben egyre pontosabban kirajzolódik az új szervezet rendészeti szerepe.
A november 9-én megjelent Magyar Közlönyben két belügyminiszteri rendelet is foglalkozik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működésével. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a módosítások a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervek és az új hivatal közötti együttműködés gyakorlati szabályait rendezik.
A Tisza-kormány egyik legnagyobb politikai ígéretéhez, a vagyonvisszaszerzéshez kapcsolódó szervezet működésének jogi kereteit folyamatosan alakítják. Az újabb rendelkezésekből már az is látható, hogy a hivatal tevékenysége milyen rendőrségi feladatokkal kapcsolódhat össze, illetve milyen feltételekkel léphetnek be munkatársai a büntetés-végrehajtási intézményekbe.
A most kihirdetett szabályok az NVVH keretében szolgálatot teljesítő rendőrök intézkedési kötelezettségét is érintik, továbbá pontosítják az elővezetés egyes eseteire vonatkozó rendelkezéseket.
Külön szabályok vonatkoznak az NVVH-nál szolgálatot teljesítő rendőrökre
Az egyik belügyminiszteri rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatát módosítja. Eszerint amennyiben egy rendőr az NVVH tagjaként végzett szolgálati feladata során jogsértést észlel, meghatározott körülmények között folytathatja eredeti feladatának végrehajtását anélkül, hogy azonnal intézkedne vagy intézkedést kezdeményezne.
Erre akkor van lehetősége, ha az észlelt jogsértés miatti intézkedés veszélyeztetné az NVVH keretében végzett szolgálati feladat teljesítését. A rendelkezés tehát külön szabályt állapít meg az új hivatalnál dolgozó rendőrök számára, akiknek elsődleges szolgálati feladata bizonyos esetekben elsőbbséget élvezhet az azonnali intézkedéssel szemben.
A rendelet az elővezetés szabályait is pontosítja. Elővezetést az arra jogosult személy jogszabályban meghatározott elrendelése alapján lehet végrehajtani, külön rendelkezések vonatkoznak pedig a honvédség tényleges katonai állományába, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományába tartozó személyekre.
Az országgyűlési vizsgálóbizottságokkal való együttműködésre kötelezett személyek elővezetése esetében ugyanakkor eltérő szabályokat kell alkalmazni.
A büntetés-végrehajtási intézményekbe is beléphetnek a hivatal munkatársai
A másik belügyminiszteri rendelet a büntetés-végrehajtási intézményekbe történő belépés, kilépés és az ott-tartózkodás szabályait módosítja. Az új rendelkezések értelmében az NVVH elnöke és nyomozati elnökhelyettese bekerül a hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek körébe.
A szervezet feladat- és hatáskörében eljáró munkatársai szintén jogosultságot kapnak arra, hogy hivatalos ügyben belépjenek a büntetés-végrehajtási szervek területére. A rendelet arról is rendelkezik, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén a hivatal munkatársai a hivatali időn kívül is beléphetnek ezekbe az intézményekbe. A szabályozás a velük együtt eljáró, jogszabályban meghatározott személyvédelmi feladatokat ellátó személyekre is kiterjed.
Egyre bővül a Tisza-kormány új ÁVH-ként ismert vagyonvisszaszerzési hivatalának mozgástere
Magyar Péterék a vagyonvisszaszerzés ígéretével hívták életre az új szervezetet, amely köré immár egyre részletesebb rendészeti szabályozás épül. A rendőrséggel való együttműködés, az elővezetésre vonatkozó rendelkezések és a büntetés-végrehajtási intézményekbe történő belépés mind olyan területek, amelyek komoly jogállami garanciákat igényelnek.
A mostani rendeletek önmagukban nem adnak korlátlan intézkedési jogot a hivatalnak, és nem írják felül az elővezetés törvényi feltételeit. Az új szervezet hatásköreinek folyamatos bővülése azonban indokolttá teszi, hogy a nyilvánosság pontosan megismerhesse, milyen ellenőrzési mechanizmusok biztosítják működésének törvényességét.
A vagyonvisszaszerzés politikailag jól hangzó jelszó, de az állami kényszerintézkedések alkalmazása már egészen más súlycsoport. Különösen akkor, amikor egy újonnan létrehozott hivatal köré egyre több rendészeti jogosultságot szerveznek. A magyar állampolgároknak joguk van tudni, hol húzódnak ennek a hatalomnak a határai, és ki gondoskodik arról, hogy azokat senki ne léphesse át.




