Egyre több kérdés merül fel a rezsicsökkentés jövőjével kapcsolatban, miután a Tisza-kormány már két korábbi árkorlátozó intézkedés kivezetéséről döntött. Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő arra figyelmeztetett, hogy a 2027-es költségvetésben szereplő 1165 milliárd forintos támogatás önmagában még nem garantálja a rendszer egész éves fenntartását. Szerinte a rezsivédelem megszüntetése esetén a magyar családok akár a jelenlegi energiaszámláik háromszorosával is szembesülhetnének. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter ugyanakkor továbbra is a rezsicsökkentés megőrzését ígéri.
A Hír TV-nek nyilatkozó Szalai Piroska felidézte, hogy Kapitány István miniszteri meghallgatásán még a rezsicsökkentés, az árrésstop és a védett üzemanyagár fenntartásáról beszélt. Azóta azonban a védett üzemanyagárat június végén megszüntették, az árrésstop kivezetését pedig karácsony előttre ütemezték. A képviselő szerint ezek után indokolt megvizsgálni, mennyire tekinthető biztosnak a lakossági energiaárak állami támogatása.
A kérdés különösen érzékeny a fűtési szezon kezdetén, amikor a háztartások jelentős részénél emelkedik a földgáz- és villamosenergia-fogyasztás. A rezsicsökkentés fenntartása nem pusztán költségvetési tétel, hanem a családok és nyugdíjasok havi kiadásait közvetlenül befolyásoló intézkedés. Egy esetleges átalakítás ezért akkor is komoly következményekkel járhatna, ha a támogatást nem teljes egészében szüntetnék meg.
A kormány októberben jelentette be, hogy a 2027-es költségvetési tervezetben 1165 milliárd forintot különít el a rezsicsökkentés fenntartására. Ez meghaladja az idei keretet, amelyet az eredeti 792,5 milliárd forintról 871,5 milliárdra emeltek. Szalai Piroska azonban arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési előirányzat nagyságából még nem következik automatikusan, hogy az összeg minden körülmények között elegendő lesz.
Akár háromszoros rezsiköltségektől tart a fideszes képviselő
Szalai Piroska az Eurostat 2024-es adataira hivatkozva arról beszélt, hogy Magyarországon a lakossági energiaárak az uniós átlag mindössze 38 százalékát tették ki. Összehasonlításként Csehországban 105 százalékos, Lengyelországban pedig 90 százalék feletti arányt említett.
A képviselő szerint ezek az adatok jól mutatják a rezsivédelem jelentőségét, és arra figyelmeztetett, hogy annak megszüntetése esetén akár háromszorosára is emelkedhetnének a háztartások energiaszámlái. Ez azonban egy lehetséges, kedvezőtlen forgatókönyvre vonatkozó becslés, nem a kormány által bejelentett áremelés. A tényleges változás a piaci energiaáraktól, a fogyasztástól és az esetleges új támogatási szabályoktól függne.
Szalai Piroska a rezsicsökkentés társadalmi hatásaira is kitért. Állítása szerint 2010 óta kevesebb mint harmadára csökkent azok aránya, akik rezsihátralékkal küzdenek vagy nem tudják megfelelően kifűteni otthonukat. A képviselő szerint a támogatási rendszer hozzájárult ahhoz is, hogy 1,4 millió ember kikerüljön a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatából.
Kapitány István szerint megmarad a támogatás
A gazdasági és energetikai miniszter október 20-án kifejezetten megerősítette, hogy a Tisza-kormány fenn kívánja tartani a rezsicsökkentést. Kapitány István akkor az 1165 milliárd forintos költségvetési keretet ismertette, és hangsúlyozta, hogy a kabinet a kedvezőtlen európai energiapiaci körülmények ellenére is biztosítani kívánja a lakossági támogatást.
A tárcavezető a napokban ismét cáfolta, hogy a költségvetés előkészítése során kidolgozták volna a rezsicsökkentés célzottá alakításának tervét. Elmondása szerint a szakmai stáb jelenleg arra összpontosít, hogy Magyarország minél olcsóbban és több forrásból tudjon energiát beszerezni. Azt is kijelentette, hogy Tótth András korábbi energetikai államtitkár távozása nem függött össze a rezsitámogatás esetleges átalakításával.
Magyar Péter miniszterelnök korábban jelentős költségvetési teherként beszélt a rezsicsökkentésről. Ez önmagában nem jelenti a támogatás megszüntetésének szándékát, ugyanakkor rámutat a rendszer finanszírozásának nehézségeire. A lakossági árak és a tényleges energiabeszerzési költségek közötti különbséget ugyanis valamilyen formában az államnak kell fedeznie.
A gázbeszerzés költsége is meghatározó lehet
A rezsicsökkentés hosszabb távú fenntarthatóságát alapvetően befolyásolja, hogy Magyarország milyen áron tud földgázt és villamos energiát beszerezni. A kormány az orosz energiahordozóktól való függőség mérséklését és a beszerzési források bővítését tervezi, ám az alternatív útvonalakon érkező gáz költségei eltérhetnek a jelenlegi szerződésekben szereplő áraktól.
Az LNG beszerzését például a cseppfolyósítás, a tengeri szállítás és a visszagázosítás költsége is terheli. A más országokon keresztül érkező vezetékes gáz esetében pedig a tranzitdíjak és a szállítási kapacitások befolyásolják a végső árat. A források diverzifikálása javíthatja az ellátás biztonságát, de önmagában nem garantálja az alacsonyabb beszerzési költségeket.
Ha az energia beszerzési ára jelentősen emelkedne, a rezsicsökkentés fenntartásához nagyobb költségvetési támogatásra lehetne szükség. Ezért a 2027-es előirányzat elegendősége az energiapiaci fejleményektől is függ.
A családok számára a számlák jelentik a valódi mércét
A rezsicsökkentés körüli vita különösen azért fontos, mert a védett üzemanyagár megszüntetése és az árrésstop tervezett kivezetése után a lakosság számára a rezsitámogatás az egyik legjelentősebb megmaradó árkorlátozó intézkedés. A kormány jelenlegi álláspontja szerint a rendszer fennmarad, az ellenzék azonban további garanciákat szeretne annak hosszú távú finanszírozására.
Szalai Piroska figyelmeztetése a támogatás elvesztésének lehetséges következményeit helyezi előtérbe, míg Kapitány István a költségvetésben biztosított forrásokra és az olcsóbb energiabeszerzés lehetőségére hivatkozik. A két álláspont közötti különbség elsősorban abban áll, hogy a kormány elegendőnek tartja a tervezett pénzügyi fedezetet, a Fidesz képviselője viszont bizonytalannak látja annak egész éves fenntarthatóságát.
A 2027-es költségvetésben tehát szerepel a rezsicsökkentés fenntartásához szükségesnek tervezett 1165 milliárd forint, és a kormány hivatalosan nem jelentette be a támogatás megszüntetését. A védett üzemanyagár és az árrésstop sorsa azonban érthetővé teszi, miért vált ismét közéleti vitává a lakossági energiaárak kérdése. A magyar háztartások számára a legfontosabb az lesz, hogy a fűtési költségek a következő évben is kiszámíthatók és megfizethetők maradjanak.





