Kapitány István az orosz gáz kiváltásán dolgozik, de ki fizeti meg az energetikai fordulat árát?

Alig egy nappal azután, hogy Moszkva súlyos gazdasági következményekre figyelmeztette Magyarországot az orosz energiahordozók elhagyása miatt, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter újabb nemzetközi megállapodást jelentett be Zágrábban. A Tisza-kormány az északi LNG-terminálok felé nyitna, és a közép-európai energiapiac szorosabb összekapcsolásával csökkentené az orosz földgáztól való függőséget. A diplomáciai eredmény azonban egyelőre nem jelent sem ténylegesen lekötött gázmennyiséget, sem garantáltan kedvezőbb beszerzési árat. Márpedig az energetikai átállás költségeit végső soron a magyar gazdaságnak és a fogyasztóknak kell viselniük.

November 6-án Zágrábban tartották a közép- és délkelet-európai energetikai együttműködés, a CESEC miniszteri találkozóját. Az eseményen Csehország és Lengyelország hivatalosan is csatlakozott a 2015 óta működő kezdeményezéshez, így most már valamennyi visegrádi ország részt vesz a regionális energetikai együttműködésben.

Kapitány István szerint a bővítés javíthatja a közép-európai államok érdekérvényesítését és az új energetikai beruházások uniós finanszírozási esélyeit. A miniszter különösen fontosnak nevezte a lengyelországi és balti LNG-terminálok elérhetőségét, amelyek a jövőben északi irányból is lehetővé tehetik Magyarország földgázellátását.

A bejelentés időzítése azonban figyelemre méltó. Egy nappal korábban Dmitrij Ljubinszkij orosz külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy Magyarország súlyos gazdasági károkat szenvedhet, ha lemond az orosz energiahordozókról. A moszkvai nyilatkozat Kapitány korábbi kijelentéseire reagált, amelyek szerint Magyarország szükség esetén 2027 őszére képes lehet kiváltani az orosz földgázt.

Egy aláírás még nem jelent új gázszállítást

A zágrábi megállapodás körüli politikai kommunikáció könnyen azt a benyomást keltheti, hogy Magyarország máris új, biztonságos és olcsóbb gázforráshoz jutott. A dokumentum tartalma ennél jóval szerényebb.

A CESEC regionális együttműködési fórum, amely az energetikai infrastruktúra fejlesztését, a határokon átnyúló összeköttetések bővítését és az országok közötti koordinációt szolgálja. Csehország és Lengyelország csatlakozása önmagában nem jelent új vezetéképítést vagy földgázvásárlási szerződést.

A szlovén kormány hivatalos tájékoztatása kifejezetten rögzíti, hogy az aláírt dokumentum politikai együttműködési kötelezettségvállalás, amely nem teremt új jogi vagy pénzügyi kötelezettségeket. A magyar fogyasztók szempontjából tehát továbbra is nyitott kérdés, hogy mikor, mennyi gáz és milyen áron érkezhet az új útvonalakon.

A földgázszállítás ára ugyanis nem kizárólag a beszerzési szerződéstől függ. A cseppfolyósítás, a tengeri szállítás, a visszagázosítás, valamint a több országon keresztül történő továbbítás egyaránt költségekkel jár. Az LNG ettől még lehet versenyképes, de ennek bizonyításához konkrét árakra és szerződéses feltételekre volna szükség.

Moszkva figyelmeztetett, Kapitány folytatja az átállást

Az orosz külügyminisztérium november 5-i üzenete egyértelműen az energiapolitikai irányváltás gazdasági következményeit állította előtérbe. Ljubinszkij szerint az orosz energiahordozók elhagyása magasabb költségekkel és súlyos gazdasági nehézségekkel járhat Magyarország számára. Ezek az állítások természetesen az orosz fél gazdasági és politikai érdekeit is tükrözik, ettől függetlenül a magyar kormánynak érdemben meg kell válaszolnia, milyen áron és milyen ütemezés mellett kívánja helyettesíteni a jelenlegi beszállításokat.

Magyarország földrajzi helyzete különösen érzékennyé teszi ezt a kérdést. Tengerpart nélküli országként az alternatív gázforrások eléréséhez nagymértékben függünk a szomszédos államok infrastruktúrájától és a határkeresztező vezetékek kapacitásától.

Kapitány István szerint az új útvonalak éppen ezt a kiszolgáltatottságot mérsékelhetik. A több beszerzési lehetőség valóban javíthatja az alkupozíciót, az orosz szállítások gyors feladása azonban egészen más döntés, mint az alternatívák fokozatos kiépítése.

Az ellátásbiztonság nem diplomáciai sikerjelentés

A magyar gazdaság számára a földgáz ára meghatározó tényező. A hazai ipar versenyképessége, az energiaintenzív vállalatok működése és a lakossági rezsiköltségek egyaránt érzékenyek az energiaárak változására. A Tisza-kormány ezért akkor tudná meggyőzően bemutatni energetikai stratégiáját, ha nyilvánosságra hozná a tervezett átállás részletes gazdasági számításait. Mekkora mennyiséget kívánnak beszerezni az északi terminálokon keresztül? Milyen szállítási díjakkal számolnak? Mennyi infrastrukturális beruházásra lesz szükség, és ki viseli ezek költségeit?

Ezekre a kérdésekre a zágrábi együttműködés bővítése önmagában nem ad választ. Az Európai Bizottság közleménye is az energiaellátás diverzifikálását, a hálózati összeköttetések fejlesztését és a magas energiaárak kezelését nevezte meg a találkozó fő témáiként, konkrét magyar gázbeszerzési feltételeket azonban nem ismertetett.

A helyzet különösen kényes, mert egy elhamarkodott átállás esetén az új infrastruktúra és a meglévő szerződéses kötelezettségek költségei akár egyszerre is jelentkezhetnek. Az átmenet ütemének meghatározásakor ezért a politikai célok mellett a tényleges ellátási és pénzügyi lehetőségeket is mérlegelni kell.

A magyar fogyasztók számára az ár lesz a döntő

Kapitány István zágrábi megállapodása újabb lépés lehet a közép-európai energetikai kapcsolatok fejlesztésében. A nemzetközi együttműködés önmagában indokolt, hiszen Magyarország érdeke, hogy szükség esetén minél több útvonalon juthasson energiához.

Az orosz földgáz teljes kiváltását azonban csak akkor lehet felelős döntésként bemutatni, ha a kormány az ellátásbiztonság mellett az árakat és az átállás költségeit is hitelesen alá tudja támasztani. A politikai bejelentések és az energetikai valóság között ugyanis vezetékek, szerződések, kapacitások és nagyon is kézzelfogható számlák húzódnak.

Moszkva figyelmeztet, Kapitány István pedig tovább építi az orosz energiáról való leválás politikai és diplomáciai feltételeit. A zágrábi megállapodás ugyanakkor még nem garantál egyetlen köbméter olcsóbb földgázt sem Magyarországnak. A kormány valódi felelőssége most az, hogy bizonyítsa: az energiapolitikai fordulatot nem a magyar háztartások és vállalkozások fogják megfizetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük