„1981-ben már tudták, hová költözöm 1985-ben?” Nógrádi György keményen visszavágott az ügynökvádakra

Újabb ismert közéleti szereplő szólalt meg a Tisza-kormány által megnyitott állambiztonsági akták körül kirobbant botrányban. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Ultrahangnak adott interjújában határozottan visszautasította, hogy a kommunista állambiztonság ügynöke lett volna. Állítása szerint a róla készült dokumentumok olyan alapvető tévedéseket tartalmaznak, amelyek komolyan megkérdőjelezik a nyilvántartás pontosságát. A szakértő egyebek mellett egy négy évvel későbbi lakcímre, hibás katonai rendfokozatra és valótlan személyes jellemzésekre hivatkozott, miközben azt is elmondta, hogy a korábbi ügynökvádak idején gyomorvérzéssel került kórházba.

Nógrádi György neve a november 4-én elindított Nyitott Akták adatbázisában jelent meg ismét. A közzétett 6-os karton szerint a biztonságpolitikai szakértőt 1981. július 17-én, „Raguza” fedőnéven, elvi-hazafias alapon szervezték be, és ifjúságvédelmi feladatokra tartották nyilván. Nógrádi azonban az első pillanattól tagadta, hogy besúgóként tevékenykedett volna, és most részletesen ismertette azokat az ellentmondásokat, amelyeket szerinte a dokumentumok tartalmaznak.

Az ügy ráadásul korántsem új keletű. A szakértő neve már 2009-ben előkerült, amikor az 1956-os Intézet Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének állambiztonsági előkészítését vizsgálta. A kutatók akkor a „Raguza” fedőnevű titkos megbízottal kapcsolatos dokumentumokat ismertettek, amelyek szerint az érintettnek nyugatnémetországi kapcsolatai révén kellett volna az állambiztonság szempontjait képviselnie. Nógrádi már akkor visszautasította, hogy ilyen feladatot teljesített volna.

A mostani aktanyitás után a régi vádak ismét előkerültek, a szakértő pedig úgy döntött, ezúttal sem hagyja szó nélkül a történteket. Az Ultrahang műsorában nem általános tiltakozással válaszolt, hanem konkrét adatokat sorolt fel annak bemutatására, miért tartja megbízhatatlannak a róla készült nyilvántartást.

Négy évvel előre tudták a lakcímét?

Nógrádi szerint az egyik legfeltűnőbb ellentmondás a 6-os kartonon szereplő lakcím. A dokumentum 1981-es keltezésű, ám olyan címet tartalmaz, amelyre elmondása szerint csak 1985-ben költözött.

A szakértő ironikusan megjegyezte: az állambiztonság ezek szerint már négy évvel korábban tudhatta, hogy hol fog később lakni, miközben ő maga erről akkor még semmit sem tudott. A lakcím körüli ellentmondást annak példájaként említette, hogy az iratok adatait nem lehet minden további ellenőrzés nélkül tényként elfogadni.

A kartonon szerinte a katonai rendfokozatát is hibásan tüntették fel. Az állambiztonsági dokumentum tartalékos hadnagyként tartja nyilván, noha Nógrádi elmondása szerint akkor már tartalékos főhadnagy volt. Egyetemi tanulmányai után előbb alhadnagyi rendfokozatot kapott, majd később előléptették, így állítása szerint a nyilvántartás ezen a ponton sem felelt meg a valóságnak.

Alkoholproblémák, nem létező ingatlan és hibás nyelvtudási adatok

Nógrádi György az interjúban arról is beszélt, hogy a korábban megismert állambiztonsági iratok egészen személyes jellegű, általa valótlannak tartott állításokat tartalmaztak. Egyes jellemzések alkoholfogyasztási problémákat tulajdonítottak neki, miközben ő azt állítja, hogy soha nem ivott. Olyan hétvégi ingatlan is szerepelt a róla készült feljegyzésekben, amellyel elmondása szerint soha nem rendelkezett.

A nyelvtudásával kapcsolatos megállapításokat ugyancsak kifogásolta. Az iratokban gyenge németnyelv-tudást tulajdonítottak neki, noha német szakot végzett, és orosz–német szinkrontolmácsként is dolgozott. Az angolnyelv-ismeretére vonatkozó adatokat szintén pontatlannak nevezte.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy ezekről az ellentmondásokról korábban már beszámolt 40 év alatt a Föld körül című könyvében. A mostani nyilvánosságra hozatal így szerinte olyan állításokat hozott ismét felszínre, amelyeket hosszú évekkel ezelőtt már részletesen vitatott.

"Soha senkiről nem jelentettem"

Nógrádi az Ultrahang műsorában nem hagyott kétséget saját álláspontja felől. Határozottan cáfolta, hogy akár írásban, akár szóban jelentett volna bárkiről a kommunista állambiztonságnak, és tagadta, hogy a neki tulajdonított titkosszolgálati feladatokat végrehajtotta volna.

Az ügy korábbi történetéhez hozzátartozik, hogy az 1956-os Intézet 2009-ben közzétett kutatása szerint a „Raguza” fedőnevű személyt Nagy Imre és társai újratemetésének idején, egy nyugatnémetországi út előtt állambiztonsági feladatokkal láthatták el. A dokumentumokban a nyugatnémet titkosszolgálattal és az amerikai CIA képviselőivel fenntartott kapcsolatokra is történtek utalások. Nógrádi most ismét kijelentette, hogy ilyen megbízatást nem kapott és ilyen tevékenységet nem végzett.

A szakértő szerint a közzétett iratok pontatlanságai miatt az egész történetet alaposan meg kellene vizsgálni. A nyilvántartási dokumentumokból kiinduló nyilvános állítások ugyanis évtizedekkel később is súlyos következményekkel járhatnak az érintettek számára.

A korábbi vádak idején gyomorvérzéssel került kórházba

Nógrádi az interjúban személyes hangon beszélt arról is, milyen hatással volt rá az ügynökmúltjáról szóló korábbi sajtóvisszhang. Elmondása szerint az édesanyja elvesztésével járó lelki megterhelés időszakában ismét előkerültek a róla szóló vádak, és súlyos rosszullétet követően gyomorvérzéssel került kórházba.

A mostani aktanyitás és a nevének ismételt felbukkanása szintén megviselte. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy számos ismerőse és támogatója kereste telefonon, hogy biztosítsa együttérzéséről és bizalmáról. A szakértő külön megköszönte ezeket a megkereséseket, amelyek elmondása szerint sokat jelentettek számára.

A történet személyes oldala különösen érzékeny az ügynökakták körüli jelenlegi vitában. A kommunista állambiztonság dokumentumai alapján megfogalmazott vádak évtizedekkel később is képesek alapjaiban befolyásolni egy ember nyilvános megítélését, miközben az érintetteknek gyakran nehéz lehetőségeik vannak saját álláspontjuk bemutatására.

Újabb név, újabb ügynökvád, újabb személyes dráma

Nógrádi György megszólalása azután került nyilvánosságra, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára már elismerte a frissen megnyitott adatbázisban történt hibás besorolásokat. Lezsák Sándor ügyében a levéltár hivatalosan is bocsánatot kért, miután kiderült, hogy a politikus megfigyeltként szerepelt az állambiztonsági iratokban, mégis a hálózati személyek között jelent meg a neve.

Nógrádi esetében a vita más természetű, hiszen a "Raguza" fedőnévhez kapcsolódó történelmi dokumentumok már korábban is kutatások tárgyát képezték. A szakértő azonban most is ugyanazt állítja, amit korábban: nem volt besúgó, nem jelentett senkiről, és a róla készült iratok több ponton tévesek.

Az ügynökakták közzététele körüli politikai felhajtásban mindeközben egymást követik a közismert személyek nevével kapcsolatos hírek. A nyilvánosság elé kerülő kartonokból néhány óra alatt országos szenzáció lehet, a személyes cáfolatok és az iratokban található ellentmondások viszont már sokkal nehezebben jutnak el ugyanahhoz a közönséghez.

Nógrádi György most konkrét adatokkal vitatja a róla készült állambiztonsági dokumentumok pontosságát, és ismét határozottan visszautasította az ügynökvádakat. A Tisza-kormány történelmi igazságtételnek meghirdetett aktanyitása újabb személyes konfliktust hozott felszínre, miközben a levéltár már maga is kénytelen volt beismerni súlyos adatfeldolgozási hibákat. A közéleti szereplők megbélyegzését könnyű elindítani, a jó hírnevükön ejtett károkat azonban jóval nehezebb helyrehozni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük