A Lezsák család nem hajlandó annyival lezárni az ügynökakták körül kirobbant botrányt, hogy a levéltár informatikai hibára hivatkozva bocsánatot kért. Lezsák Anna országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette: követelik a téves adatközlés teljes kivizsgálását, a felelősök megnevezését, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójának lemondását és a jogi következmények érvényesítését. Lezsák Sándor bírósághoz fordul, a család pedig a téves ügynökvádakat terjesztő sajtóorgánumoktól is helyreigazítást vár. A Tisza-kormány történelmi igazságtételnek meghirdetett akciója ezzel újabb, immár jogi következményekkel fenyegető fordulatot vett.
Lezsák Anna a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőivel közösen tartott november 5-i sajtótájékoztatón olvasta fel családja közleményét. A képviselő emlékeztetett arra, hogy édesapja a kommunista diktatúra üldözöttje volt, az állambiztonság megfigyelte, és ezt évtizedek óta dokumentumok támasztják alá. Ennek ellenére november 4-én a Tisza-kormány által ünnepélyesen bemutatott Nyitott Akták rendszerében a hálózati személyek között jelent meg a neve.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára másnap kénytelen volt elismerni, hogy Lezsák Sándort tévesen sorolták be. Az intézmény informatikai hibára hivatkozott, elnézést kért, és megkezdte az érintett adatállomány felülvizsgálatát. Később Cseh Gergő Bendegúz főigazgató arról is beszélt, hogy Lezsák mellett további 163 megfigyelt neve kerülhetett tévesen a nyilvános adatbázisba.
A család azonban nem fogadja el, hogy egy ilyen súlyú ügy pusztán technikai tévedésként kerüljön a süllyesztőbe. A levéltár bocsánatkérését tudomásul veszik, de világossá tették: a történteknek személyi és jogi következményekkel kell járniuk.
Ki ellenőrizte az adatokat, és ki engedélyezte a közzétételt?
Lezsák Anna szerint részletesen tisztázni kell, hogyan kerülhetett egy egykori megfigyelt neve a hálózati személyek nyilvántartásába. A család választ vár arra, kik dolgozták fel az adatokat, milyen szakmai ellenőrzések történtek a nyilvánosságra hozatal előtt, és ki adott engedélyt a rendszer elindítására.
A képviselő azt is követelte, hogy vizsgálják meg: egyszerű mulasztás, hibás adatfeldolgozás vagy esetleg tudatos beavatkozás állt-e a téves közzététel hátterében. Utóbbira egyelőre nem került nyilvánosságra bizonyíték, a család azonban azt szeretné, hogy a vizsgálat erre a lehetőségre is kiterjedjen.
Lezsák Anna különösen elfogadhatatlannak tartja, hogy édesapja történelmi megítélését egy informatikai hibával intézzék el. A levéltár szakmai tekintélye és az állami adatközlés hivatalos jellege miatt ugyanis a téves információ olyan súlyt kapott, amelyet egy közösségi médiás helyesbítés aligha képes ellensúlyozni.
Lemondásra szólították fel a levéltár főigazgatóját
A család követeli Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatójának azonnali távozását. Lezsák Anna szerint egy ilyen jelentőségű, emberek becsületét és történelmi megítélését érintő adatközlésért az intézmény vezetőjének személyesen is vállalnia kell a felelősséget.
A főigazgató korábban elismerte a hibát, és közölte, hogy a tévesen közzétett adatokat eltávolították. A lemondásának lehetőségéről úgy nyilatkozott, hogy előbb a titkosszolgálattól kapott adatbázis kijavításával kíván foglalkozni.
A politikai felelősség kérdése ugyancsak napirendre került. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a történtekért nem lehet kizárólag a levéltár munkatársait felelőssé tenni. Rétvári Bence pedig a közzétételt megelőző politikai nyomást és a szerinte túlságosan szoros határidőt bírálta. <Cite refs={["turn139183search4","turn139183search1"]}/>
Lezsák Sándor bírósághoz fordul, a sajtónak is helyesbítenie kell
Lezsák Anna bejelentette, hogy édesapja jogi lépéseket tesz a történtek miatt, a szükséges előkészületek már folyamatban vannak. A család a sajtó felelősségét is felvetette, különösen azokét a médiumokét, amelyek Lezsák Sándort ügynökként mutatták be, mielőtt tisztázták volna a nyilvántartásban való szereplésének valódi okát.
Az érintett lapoktól és hírportáloktól elvárják, hogy a téves állítások kijavításának legalább akkora nyilvánosságot biztosítsanak, mint amekkorát az eredeti hírek kaptak. A család a sajtóval szembeni jogi lehetőségeket is vizsgálja.
Ez a követelés különösen indokolt egy olyan politikai és médiakörnyezetben, ahol a súlyos vádak pillanatok alatt eljutnak emberek százezreihez, a későbbi helyreigazítások viszont rendszerint jóval kisebb figyelmet kapnak. Lezsák Sándor esetében a levéltár hivatalosan is megerősítette, hogy a kommunista állambiztonság megfigyeltje volt. Az ügynöki megbélyegzés tehát alaptalan volt.
Magyar Péter bocsánatkérése sem zárja le az ügyet
Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a Facebookon kért elnézést Lezsák Sándortól, miután állítása szerint telefonon nem sikerült elérnie. Lezsák Anna azonban a sajtótájékoztatón világossá tette, hogy a kormányfő felelősségét sem lehet egy bocsánatkéréssel lezárni.
A képviselő szerint a Tisza politikai nyomást gyakorolt a levéltárra az akták megnyitása érdekében, így a hibás közzététel politikai következményeiért is felelősséget kell vállalni. Lezsák Anna azt is kijelentette, hogy álláspontja szerint a Tisza-kormány erkölcsileg és politikailag megbukott.
A család közleménye egyértelművé tette, hogy az ügy jóval túlmutat Lezsák Sándor személyén. A hibás adatközlés más érintettek jó hírnevét is veszélyeztethette, és alapjaiban rendítheti meg a nyilvánosság bizalmát az állambiztonsági múlt feltárásának folyamatában.
A történelmi igazságtételből felelősségre vonási ügy lett
A november 4-én még ünnepélyes politikai sikerként bemutatott aktanyitás másnapra olyan botránnyá vált, amelyben már maga az állami levéltár is elismerte a téves adatközlést. A 163 további érintett megjelenése pedig megmutatta, hogy a hiba nem korlátozódott egyetlen ismert politikus nevére.
A Lezsák család most pontosan azt követeli, amit egy jogállamban egy ilyen súlyú eset után el lehet várni: a történtek teljes feltárását, a döntéshozók megnevezését, a szakmai és politikai felelősség tisztázását, valamint az okozott sérelmek megfelelő jóvátételét.
A kommunista diktatúra egykori áldozatának 2026-ban ismét a saját becsületét kell védenie, ezúttal egy történelmi igazságtételnek nevezett kormányzati akció következményeként. A Lezsák család joggal utasítja el, hogy a történtek egy bocsánatkéréssel és néhány kijavított adatmezővel véget érjenek. Az informatikai hibát ki lehet javítani, az emberi méltóságon ejtett sérelmet azonban nem lehet egyetlen kattintással eltüntetni.





