Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter ismét reformként mutatott be olyan változtatásokat, amelyek szakmai következményei korántsem megnyugtatók. A Tisza-kormány kevesebb évfolyamon és szűkebb körben méri majd a diákok teljesítményét, miközben a több mint húsz éve alkalmazott családi háttérkérdőív szerepének megerősítését hangsúlyozza. Ezzel párhuzamosan átalakul a tankerületi vezetés is: 55 igazgatót kiválasztottak, öt helyen új pályázatra lesz szükség. A változtatások körül komoly szakmai kérdések maradtak megválaszolatlanul, miközben a kormány már az oktatás megújítását hirdeti.

A 2026/2027-es tanévben a negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést. A negyedikeseknél kizárólag a szövegértést és a matematikai készségeket vizsgálják, a magasabb évfolyamokon pedig ezek mellett a természettudományos és idegen nyelvi tudást mérik. Az eddigi rendszerhez képest kevesebb korosztályról és kevesebb területről áll majd rendelkezésre országosan összehasonlítható adat.

Mindez éppen akkor történik, amikor a magyar oktatásnak részletes és megbízható visszajelzésekre lenne szüksége. A legutóbbi mérések több évfolyamon is eltérő folyamatokat mutattak: egyes korosztályok eredménye javult, másoké romlott. A mérések szűkítésével az oktatásirányítás kevesebb információhoz jut arról, hol és milyen mértékben jelentkeznek tanulási nehézségek.

Lannert Judit közben a szülői háttérkérdőív jelentőségét hangsúlyozta, mondván, a gyermek teljesítménye nem értékelhető családi körülményeitől függetlenül. Ez a megállapítás azonban évtizedek óta része a magyar oktatáskutatásnak. Az országos kompetenciamérésben már a 2002/2003-as tanév óta alkalmaznak ilyen kérdőíveket, amelyekből családiháttér-indexet is képeznek.

Húszéves módszerrel hirdetnek megújulást

A családi háttér figyelembevétele eddig is lehetőséget adott arra, hogy az iskolák eredményeit a tanulók szociális körülményeinek ismeretében értékeljék. Ez különösen fontos a hátrányos helyzetű gyermekeket oktató intézmények esetében, ahol a pedagógiai munka eredményessége nem ítélhető meg pusztán a nyers teszteredmények alapján.

Lannert most ennek az eszköznek a megerősítéséről beszél, de a bejelentésből nem derült ki, pontosan milyen új módszertani elemekkel egészül ki a rendszer. Az online kitöltési lehetőség sem újdonság, hiszen a szülők korábban is használhatták az internetes felületet. A miniszter által hangsúlyozott változás így egyelőre sokkal inkább az alkalmazás módját érinti, mintsem egy új oktatási eszköz bevezetését.

Ezzel szemben a mérések számának csökkentése nagyon is kézzelfogható döntés. A kevesebb évfolyamra kiterjedő felmérés ritkább visszajelzést jelenthet a tanulók előrehaladásáról, és nehezítheti a problémák időbeni felismerését.

Ennek szakmai indokait az oktatásirányításnak részletesen be kellene mutatnia, különösen azért, mert a változás a gyermekek és az iskolák teljesítményének követését egyaránt érinti.

Tankerületi vezetőcserék: 55 kiválasztott igazgató, öt eredménytelen pályázat

A kompetenciamérés átalakításával párhuzamosan a tankerületi vezetésben is jelentős változások történnek. A meghirdetett igazgatói pályázatokra 567 jelentkezés érkezett, amelyek közül 424 felelt meg a feltételeknek. A 60 tankerületből 55 élére kiválasztották a vezetőt, öt helyen azonban új pályázati eljárás szükséges.

A pályáztatás már korábban vitákat váltott ki. Pedagógus-szervezetek kifogásolták a véleményezésre biztosított rövid időt és a pályázati dokumentumok hozzáférhetőségét. A szakmai részvétel és az átlátható döntéshozatal különösen fontos lenne egy olyan folyamatban, amelynek eredményeként hosszú időre meghatározhatják a tankerületek vezetését.

Az oktatási tárca a tankerületek támogató szerepének erősítését és az iskolaigazgatók önállóságának növelését ígéri. A gyakorlatban azonban az lesz a meghatározó, hogy az új vezetők milyen jogköröket kapnak, és az intézmények mekkora szabadsággal dönthetnek saját szakmai ügyeikről. A vezetőcserék önmagukban nem jelentenek eredményes oktatási reformot.

Az oktatás szakmai jövője a tét

A Tisza-kormány oktatáspolitikai átalakítása kapcsán a tantervi és értékrendi változások kérdése sem kerülhető meg. Egy demokratikus oktatási rendszerben különösen fontos, hogy a tananyag kialakítása szakmai alapokon történjen, és az iskolák ne váljanak az éppen hivatalban lévő politikai vezetés világnézeti elképzeléseinek eszközévé. Ez az elv a konzervatív és a liberális oktatáspolitikai kezdeményezésekre egyaránt érvényes.

A most bejelentett intézkedések esetében a legközvetlenebb probléma a mérési rendszer szűkítése és annak hiányos szakmai indokolása. A családi háttérkérdőív kiemelése mellett kevesebb figyelem jutott annak bemutatására, hogyan biztosítják a gyermekek tudásának következetes mérését, és miként segítik a pedagógusokat az eredmények feldolgozásában.

A tankerületi rendszer átalakítása szintén jelentős felelősséggel jár. A kiválasztási szempontok nyilvánossága, a szakmai alkalmasság és az intézményvezetők tényleges önállósága meghatározza, hogy a változtatások javítanak-e az iskolák működésén. Az oktatásirányításnak ezekre a kérdésekre konkrét válaszokat kell adnia.

Lannert Judit reformja egyelőre kevesebb kompetenciamérést, a régi háttérkérdőív hangsúlyosabb alkalmazását és jelentős tankerületi vezetőcseréket hoz. A magyar oktatás jövőjét azonban a gyermekek megszerzett tudása, a pedagógusok munkafeltételei és az intézmények szakmai teljesítménye határozza meg. A bejelentések mögött ezek javításának pontos, ellenőrizhető tervét is látni kellene.