Heves összecsapások törtek ki hétfő este Kijev közelében, miután mintegy száz ember gyűlt össze az ukrán Nemzeti Gárda egyik katonai elhelyezési létesítményénél. A tömeg azt követelte, hogy engedjék ki az épületben tartózkodó katonákat, akikről a közösségi médiában az a hír terjedt el, hogy bántalmazták és jogellenesen tartják fogva őket. A tiltakozás hamar erőszakba torkollott: a demonstrálók egy része rendőrökre támadt, járműveket rongált meg, és lövések is eldördültek. Az ukrán hatóságok szervezett provokációról beszélnek, miközben négy érintett katona valóban orvosi ellátásra szorult.

A zavargások november 2-án, hétfő este kezdődtek a Kijev közelében fekvő Petropavlivszka Borscsahivkában. A helyszínen egy magánépületben kialakított katonai elhelyezési létesítmény működött, amelyet az ukrán Nemzeti Gárda egyik egysége használt. A hatóságok tájékoztatása szerint összesen 22 katona tartózkodott ott, köztük frissen mozgósított férfiak és olyan katonák, akiket engedély nélküli eltávozás után vittek vissza az alakulatukhoz.

A közösségi oldalakon először arról jelentek meg bejegyzések, hogy az épületben katonákat bántalmaznak, illetve nem engedik őket orvosi segítséghez jutni. A hírek gyorsan terjedtek, egyes beszámolók már több tucat fogva tartott emberről és súlyos kínzásokról szóltak. A helyszínre érkező tiltakozók közül többen követelték az épület átvizsgálását és az ott tartózkodók szabadon engedését.

A demonstráció során a feldühödött tömeg egy része megpróbált behatolni az épületbe, kövekkel dobálta a rendőröket, és megrongált egy katonai járművet. A helyszínen készült videófelvételeken lökdösődés, dulakodás és lövésekre emlékeztető hangok hallhatók, de egyelőre nem tisztázott, hogy ki használt fegyvert. Az összecsapások miatt a Nemzeti Gárda parancsnoka és az ukrán elnöki hivatal vezetője is a helyszínre érkezett.

Négy katona kórházba került, a bántalmazás körülményeit vizsgálják

A történtek egyik legsúlyosabb részlete, hogy az épületben tartózkodó katonák közül négyen orvosi ellátásra szorultak. Olekszandr Pivnenko, a Nemzeti Gárda parancsnoka megerősítette, hogy az érintetteket egészségügyi intézménybe szállították. A négy férfi korábban engedély nélkül hagyta el katonai alakulatát, majd visszakerült a hadsereg felügyelete alá.

Azt egyelőre nem sikerült tisztázni, hogy sérüléseiket milyen körülmények között szerezték. A közösségi médiában megjelent kínzásokról és súlyos bántalmazásokról szóló állításokat az ukrán hatóságok tagadják, ugyanakkor az érintettek egészségi állapota és a velük szemben alkalmazott intézkedések kivizsgálása megkezdődött.

Az Állami Nyomozó Iroda és a katonai ombudsman hivatala azt is ellenőrzi, hogy a férfiak mozgósítása, illetve visszaszállítása szabályosan történt-e. Olha Resetilova katonai ombudsman szerint az épületnél megtámadott egyenruhások között olyan veteránok és volt hadifoglyok is voltak, akik korábban orosz fogságban sínylődtek.

A Nemzeti Gárda Azov nevű alakulatának parancsnoksága szintén megszólalt az ügyben. Közlésük szerint az épületet az egyik katonai egység használta, és ha bebizonyosodik, hogy ott bárkit törvénytelenül bántalmaztak, a felelősöket megbüntetik.

Provokációról beszélnek az ukrán vezetők

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint a zavargást tudatosan szervezhették meg, mégpedig azzal a céllal, hogy az épületben tartózkodó egyik férfit kiszabadítsák. Az ukrán belügyminiszter álhírnek nevezte a kínzásokról szóló beszámolókat, a rendőrség pedig tömeges zavargás és a hadsereg munkájának akadályozása miatt indított büntetőeljárást.

Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője arról számolt be, hogy őrizetbe vették a zavargás egyik feltételezett szervezőjét. A gyanúsított egy egészségügyi dolgozónak öltözött nő, aki Budanov szerint már napokkal korábban felderítette a helyszínt. A nő állítólag mentőautóval érkezett, és szerepet játszhatott abban, hogy a katonák bántalmazásáról szóló hírek tömegeket mozgósítottak.

A hatóságok szerint a történtek célja az ukrán hadsereg lejáratása és a társadalmi feszültségek fokozása lehetett. A szervezett provokációra vonatkozó állítások alátámasztására azonban egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részletes bizonyítékokat. Budanov maga is elismerte, hogy a történtek olyan meglévő társadalmi problémákra világítottak rá, amelyekkel az ukrán államnak foglalkoznia kell.

Egyre nagyobb a feszültség a mozgósítások körül

Az ukrán hadsereg évek óta súlyos emberhiánnyal küzd, a mozgósítás pedig mind több társadalmi konfliktust okoz. A katonai szolgálat alól kibújni próbáló férfiakkal szembeni fellépésről, a toborzóközpontok eljárásairól és az engedély nélkül távozó katonák visszaviteléről rendszeresen jelennek meg vitatott beszámolók. A hosszú háború, a frontszolgálat terhei és a katonák kimerültsége tovább növeli az elégedetlenséget.

A kijevi esetben különösen figyelemre méltó, hogy a közösségi médiában megjelent hírek hatására mintegy száz ember gyűlt össze egy katonai létesítménynél, majd a tiltakozás nyílt erőszakba fordult. A demonstrálók közül többen láthatóan nem bíztak abban, hogy a hatóságok megfelelően kezelik a katonákkal szembeni esetleges visszaéléseket. Ez a bizalmatlanság már önmagában is komoly figyelmeztetés az ukrán vezetés számára.

A katonai vezetés helyzetét tovább nehezíti, hogy a hadseregnek egyszerre kell fenntartania a harcképességét és megőriznie a társadalom támogatását. A sorozások körüli visszaélések gyanújának kivizsgálása ezért nem halogatható, különösen akkor, ha a szóban forgó katonák közül többen egészségügyi ellátásra szorulnak.

A négy sérült katona ügye továbbra is tisztázatlan

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hétfő esti zavargások mögött tudatos szervezés állhatott, és az erőszakos résztvevőket felelősségre vonják. A tömeg fellépése és a rendőrökkel szembeni támadások azonban nem adhatnak felmentést az épületben történtek alapos kivizsgálása alól. A négy orvosi ellátásra szoruló katona sérüléseinek eredetét és az őrizetbe vételük körülményeit továbbra is tisztázni kell.

A történtek az ukrán mozgósítási rendszer egyik legérzékenyebb problémájára irányították rá a figyelmet. A katonai szolgálatra kötelezett férfiakkal szembeni bánásmód, az erőszakos sorozásokról szóló hírek és a hatóságokba vetett bizalom megrendülése egyre komolyabb feszültségeket okoz.

A kijevi katonai létesítménynél történtek megmutatták, milyen gyorsan vezethet nyílt összecsapáshoz a hadsereggel szembeni bizalmatlanság. A provokáció gyanúját éppúgy ki kell vizsgálni, mint a négy sérült katona ügyét. Az ukrán vezetésnek pedig szembe kell néznie azzal, hogy a háború elhúzódásával a mozgósítás társadalmi ára is egyre magasabb.