Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt sürgette Donald Trump amerikai elnöknél, hogy az Egyesült Államok a november 3-i félidős kongresszusi választásokat követően azonnal indítsa újra az Irán elleni katonai csapásokat. Az Axios amerikai hírportál és az izraeli 12-es csatorna értesülései szerint a két vezető között feszült telefonbeszélgetés zajlott, mert Netanjahu attól tart, hogy a Washington és Teherán közötti tárgyalások enyhíthetik az Iránra nehezedő nyomást. Trump egyelőre nem döntött az újabb támadásokról, és időt kíván adni a diplomáciai rendezésnek.

Október 31-én telefonon egyeztetett Donald Trump és Benjamin Netanjahu az iráni helyzetről, valamint az amerikai katonai műveletek esetleges folytatásáról. A beszélgetés tényét Trump november 1-jén nyilvánosan is megerősítette, annak tartalmáról azonban csak általánosságban beszélt. Az Axios egy amerikai és egy izraeli, a tárgyalás részleteit ismerő forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy a két vezető között jelentős nézetkülönbség alakult ki a következő lépésekről.

Az izraeli miniszterelnök állítólag azt szeretné, ha Washington közvetlenül az amerikai választásokat követően folytatná az Irán elleni hadműveleteket. Netanjahu attól tart, hogy a Katar közvetítésével zajló tárgyalások végül olyan megállapodáshoz vezethetnek, amely csökkentené az iráni vezetésre nehezedő gazdasági és katonai nyomást. Az izraeli kormány számára különösen érzékeny kérdés Teherán nukleáris programja és rakétaképességeinek fejlesztése.

Trump ugyanakkor egyelőre nem kívánja lezárni a diplomáciai lehetőségeket. Az amerikai elnök szerint az Iránnal folytatott egyeztetések előrehaladást mutatnak, ezért nem tartja sürgősnek a katonai műveletek újraindítását. A Fehér Ház és az izraeli miniszterelnöki hivatal nem kommentálta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Netanjahu azonnali csapásokat sürgetett.

Netanjahu attól tart, hogy Trump túl engedékeny lesz Iránnal

Az Axios értesülései szerint az izraeli fél kemény hangvételűnek, az amerikai forrás pedig közvetlennek nevezte a szombati telefonbeszélgetést. Netanjahu álláspontja szerint a jelenlegi katonai és gazdasági nyomást fenn kell tartani, mert egy idő előtti diplomáciai megállapodás lehetőséget adhat Iránnak katonai képességei újjáépítésére.

A kérdésben az izraeli és az amerikai stratégiai érdekek részben eltérnek. Izrael az iráni nukleáris és rakétaprogramot közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti, Washingtonnak viszont a szélesebb közel-keleti stabilitást, a szövetséges arab államok érdekeit és a világgazdasági következményeket is mérlegelnie kell.

Az izraeli 12-es csatorna szerint Trump azt szeretné, ha Izrael egyelőre nem avatkozna bele a Washington és Teherán közötti diplomáciai folyamatba. A helyzet azonban gyorsan megváltozhat, amennyiben az egyeztetések kudarcba fulladnak, vagy az iráni fél nem tesz az Egyesült Államok számára elfogadható engedményeket.

Az amerikai elnök jelenlegi óvatossága ugyanakkor nem jelent lemondást a katonai lehetőségről. Washington párhuzamosan készül a tárgyalások folytatására és az esetleges újabb hadműveletekre, vagyis a diplomáciai nyitás mögött változatlanul jelentős katonai fenyegetés áll.

Katar közvetít, Washington és Teherán tovább egyezkedik

A diplomáciai erőfeszítések középpontjában jelenleg Katar áll, amely közvetítő szerepet vállalt az Egyesült Államok és Irán között. A katari diplomaták október végén és november elején több alkalommal egyeztettek iráni tisztviselőkkel, hogy előkészítsék a közvetlen amerikai–iráni tárgyalások újraindítását.

A folyamatba az amerikai kormányzat legmagasabb szintű vezetői is bekapcsolódtak. J. D. Vance alelnök levelet küldött Mohszen Rezáínak, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárának, amelyben a tárgyalások felújításának lehetőségét vetette fel. Az Axios szerint ez volt az elmúlt hónapok egyik legmagasabb szintű amerikai kapcsolatfelvétele az iráni vezetéssel.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter november 1-jén közölte, hogy egyelőre nem sikerült megállapodást kötni. Teherán további amerikai válaszokat vár, és azt hangsúlyozza, hogy a diplomáciai előrelépéshez Washington részéről is konkrét lépések szükségesek.

Az Associated Press november 2-i beszámolója szerint az iráni küldöttség időközben elhagyta Katart, de a közvetítőkön keresztüli üzenetváltás tovább folytatódik. A tárgyalások egyik fontos kérdése a Hormuzi-szoros hajóforgalmának rendezése, amely a világ energiakereskedelme szempontjából is meghatározó jelentőségű.

Trump tízperces csapással fenyegette meg az iráni nukleáris létesítményeket

Az amerikai elnök a tárgyalásokkal kapcsolatos bizakodó nyilatkozatai mellett ismét katonai fenyegetést fogalmazott meg Iránnal szemben. Október 31-én arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak még egy-két iráni nukleáris célponttal foglalkoznia kell.

Trump külön megemlítette a Pickaxe Mountain, vagyis Csákány-hegy néven ismert feltételezett föld alatti nukleáris létesítményt. Az elnök szerint az amerikai hadsereg rendelkezik azokkal a tervekkel és képességekkel, amelyekkel egy ilyen célpontot rendkívül rövid idő alatt megtámadhat.

A kijelentés egyértelmű figyelmeztetés Teherán számára, ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a támadásról már megszületett volna a döntés. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szintén megerősítette, hogy Trump egyelőre mérlegeli a lehetőségeket, és előnyben részesítené a diplomáciai rendezést.

Az amerikai és izraeli katonai tervezésről az elmúlt hetekben több sajtóértesülés is napvilágot látott. Ezek szerint egy újabb hadműveletben iráni nukleáris létesítmények, rakéta- és drónraktárak, valamint energetikai célpontok is szerepelhetnek. A konkrét műveleti tervek részleteit azonban hivatalosan nem erősítették meg.

Egy újabb háború az egész Közel-Keletet megrázhatja

Az Irán elleni újabb nagyszabású katonai támadás súlyos következményekkel járhatna az egész térségre nézve. Teherán korábban azzal fenyegetőzött, hogy az iráni energetikai infrastruktúra elleni csapások esetén a Perzsa-öböl amerikai szövetségeseinek olaj- és gázipari létesítményeit is célba veheti.

Egy ilyen válaszcsapás Szaúd-Arábiát, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és más térségbeli államokat is közvetlenül érinthetne. A Hormuzi-szoros hajóforgalmának újabb akadályozása pedig tovább növelhetné a nemzetközi energiapiac bizonytalanságát, amelynek következményeit Európa is megérezné.

Az amerikai félidős választások közeledtével a katonai döntések belpolitikai súlya is jelentős. Trumpnak egyszerre kell kezelnie az izraeli biztonsági igényeket, az iráni fenyegetést és az amerikai választók háborúval kapcsolatos aggodalmait. A diplomáciai megállapodás lehetősége politikai eredményt jelenthetne számára, egy újabb elhúzódó konfliktus viszont jelentős kockázatokat hordozna.

Netanjahu az Axios értesülései szerint már a november 3-i amerikai választások utáni azonnali katonai fellépést sürgeti, Trump azonban egyelőre kitart a tárgyalások mellett. Washington továbbra is fenntartja a katonai beavatkozás lehetőségét, miközben Katar közvetítésével megpróbálja elérni a diplomáciai rendezést. Az amerikai és az izraeli vezetés közötti nézetkülönbség így jelenleg elsősorban a katonai fellépés időzítéséről és a diplomáciának biztosított mozgástérről szól.