Péntek késő este, szinte az utolsó pillanatban benyújtotta a parlamentnek a Tisza-kormány a 2027-es költségvetés tervezetét. Magyar Péter, Kármán András és Kapitány István gazdaságpolitikájának első teljes éves pénzügyi terve meglehetősen merész számokra épül: a kabinet 2,4 százalékos gazdasági növekedést, 3 százalékos inflációt és a költségvetési hiány jelentős csökkentését ígéri. Közben a pénteken nyilvánosságra hozott GDP-adatok szerint a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékkal bővült. A választási kampányban beígért béremelések egy részéből ráadásul adókedvezményekkel kiegészített nettó keresetnövekedés lett. A kormány gazdasági fordulatot hirdet, de a beterjesztett számok alapján egyelőre leginkább abban bízik, hogy jövőre minden sokkal jobban sikerül.

A 2027-es költségvetés kiadási főösszege 47 587 milliárd forint, szemben az idei 49 025 milliárddal. A bevételek 41 915 milliárdról 42 484 milliárd forintra emelkednének, miközben a tervezett hiány 7110 milliárdról 5102 milliárd forintra csökkenne. A GDP-arányos deficit a 2026-ra módosított 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérséklődne, az államadósság pedig a GDP 77,5 százalékáról 77,2 százalékára süllyedne.

A számok papíron kétségtelenül szépek. A probléma az, hogy a kormány egyszerre szeretne jelentős hiánycsökkentést végrehajtani, több százezer közszolgálati dolgozó fizetését emelni, adókat csökkenteni és felgyorsítani a gazdaságot. Ehhez olyan növekedésre lenne szükség, amelynek előjelei egyelőre meglehetősen szerények. Az október 30-án közzétett KSH-adatok szerint a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónap éves összevetésű bővülése pedig 1,7 százalék volt.

Kármán András pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy a magyar gazdaság korábbi növekedési modellje kifulladt, és új alapokra kell helyezni a gazdaságpolitikát. Kapitány István október elején már a gazdaság beindulását ünnepelte, a friss GDP-adat azonban aligha igazolja a lelkesedést. A kormányzati optimizmus és a tényleges gazdasági teljesítmény között jelenleg akkora a távolság, hogy azt egyetlen költségvetési táblázattal nehéz áthidalni.

2,4 százalékos GDP-növekedés és 4,9 százalékos hiány: erre épül a nagy gazdasági fordulat

A kormány 2027-re 2,4 százalékos gazdasági növekedést tervez, miközben a fogyasztói árak emelkedését 3 százalékon tartaná. A célkitűzések önmagukban nem lehetetlenek, de a jelenlegi gazdasági folyamatok alapján komoly fordulatra lenne szükség a teljesítésükhöz. Különösen annak fényében, hogy a magyar gazdaság 2026 harmadik negyedévében az előzetes európai adatok szerint az uniós mezőny gyengébben teljesítő országai között szerepelt.

A költségvetési hiány csökkentése még nagyobb feladatnak ígérkezik. A 2026-os módosított büdzsében szereplő 7,5 százalékos GDP-arányos deficit után a kormány 4,9 százalékot céloz meg, ami 2,6 százalékpontos javulást jelentene. A ciklus végére pedig már 2,8 százalékos hiányt szeretnének elérni. Az államháztartási kiadások tervezett mérséklése és a bevételek növelése elvileg segítheti ezt a folyamatot, de a végrehajtás során az is kiderül majd, mely területeken kell valóban takarékoskodni.

A Magyar Nemzet által ismertetett költségvetési tervezetből az is látszik, hogy a kormány a közszférában jelentősnek nevezett bérintézkedésekkel számol. A kommunikációban azonban egyre nagyobb szerepet kap a nettó keresetnövekedés, amelynek egy része a személyi jövedelemadó csökkentéséből és az új adójóváírásból származik. Ez a munkavállalók számára ténylegesen több elkölthető pénzt jelenthet, de nem azonos a munkáltató által biztosított bruttó alapbéremeléssel.

Bruttó béremelést ígértek, nettó keresetnövekedést számolnak: 677 milliárdos csomag 603 ezer dolgozónak

A kormány 603 ezer közszolgálati dolgozót érintő, összesen 677 milliárd forintos bérintézkedési csomagot jelentett be. A különböző ágazatokban azonban jelentős eltérések mutatkoznak a korábban vállalt emelések és a most ismertetett számok között.

A minimálbér esetében különösen látványos az ellentmondás. Magyar Péter a kampányban 2027-re bruttó 533 600 forintos, 2030-ra pedig bruttó egymillió forintos minimálbért helyezett kilátásba. A jelenlegi kötelező legkisebb munkabér bruttó 322 800 forint, a munkáltatók pedig a következő évre mindössze 4 százalékos emelést ajánlanak. Ez 335 712 forintos minimálbért eredményezne, miközben a szakszervezetek a korábbi hároméves megállapodásnak megfelelően 14 százalékot, vagyis 367 992 forintot szeretnének elérni.

A két ajánlat között havi bruttó 32 280 forint a különbség. A kampányban emlegetett 533 600 forintos minimálbérhez képest viszont még a szakszervezetek követelése is 165 608 forinttal marad el. A kormány az alacsony keresetűek helyzetét a minimálbér személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra csökkentésével javítaná, ami a jelenlegi minimálbér alapján havonta közel húszezer forinttal növelné a nettó fizetést. A munkavállalói érdekképviseletek azonban joggal hangsúlyozzák, hogy az adócsökkentés nem helyettesítheti a bruttó bérek megfelelő emelését.

A szociális és gyermekvédelmi ágazatban korábban általános, illetve a gyermekvédelemben azonnali 25 százalékos bruttó béremelést ígértek. A mintegy 90 ezer érintett számára a kormányfő még júliusban is 2026 őszére vagy legkésőbb az év végére helyezte kilátásba a bérrendezést. Ez elmaradt, a jövő évi tervekben pedig már 101 ezer dolgozó átlagosan 17,8 százalékos keresetnövekedése szerepel, amely az adóváltozások hatását is tartalmazza.

A kulturális szférában hasonló a helyzet. A választási programban a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók számára 25 százalékos általános alapbéremelés és többéves, kiszámítható bérpálya szerepelt. Ehhez képest Magyar Péter 10,7 százalékos átlagos nettó keresetnövekedést jelentett be. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete szerint az adójóváírás beszámítása miatt ez egyes dolgozóknál tényleges alapbéremelés nélkül is megvalósulhat.

Az egészségügyben a Tisza korábban 500 milliárd forintos többletforrást vállalt, amelynek legalább felét, vagyis 250 milliárd forintot a szakdolgozói bérek rendezésére kívánták fordítani. A mostani tervek szerint azonban 192 milliárd forintot különítenek el erre a célra, és a 123 ezer szakdolgozó átlagosan 17 százalékos nettó keresetnövekedésre számíthat, amely az alapbéremelések mellett az adócsökkentés hatását is tartalmazza.

A rendvédelmi dolgozók esetében a választási kampány európai színvonalú fizetésekről szólt. A 2027-es költségvetés végül egységesen 15 százalékos bruttó béremelést tartalmaz a hivatásos állomány, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a tűzoltók számára. Ez kézzelfogható bérfejlesztés, de a korábban meghirdetett hosszú távú célhoz képest jóval szerényebb vállalás.

Félmillió kétgyermekes anya szja-mentessége és a 14. havi nyugdíj újabb lépcsője is elmarad

A költségvetésben nem szerepel a negyven év feletti, kétgyermekes anyák szja-mentességének következő lépcsője. Az előző kormány terve szerint 2027-ben ez a korosztály is bekerült volna a kedvezményezettek közé, a változás pedig mintegy félmillió nőt érintett volna. A Tisza-kormány azonban nem folytatja a programot az eredeti ütemezés szerint, így az érintettek nem jutnak hozzá a korábban kilátásba helyezett adókedvezményhez.

A nyugdíjasok esetében a 14. havi nyugdíj bevezetésének második lépcsője marad el. Az Orbán-kormány által megkezdett rendszer alapján 2027-ben a nyugdíj egy újabb heti összegével bővült volna a kifizetés, ami mintegy 2,5 millió nyugdíjast érintett volna. A most benyújtott költségvetési tervezet ezt a további emelést nem tartalmazza.

A kormány ugyanakkor más nyugdíjpolitikai intézkedéseket tervez. A nyugdíjminimum négyszeresére emelését és nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését is meghirdette, a családi pótlék megduplázása pedig szintén szerepel a 2027-es vállalások között. Ezeknek az intézkedéseknek az értékelésénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző támogatási formák eltérő jogosulti köröket érintenek, és nem feltétlenül pótolják a megszűnő vagy elhalasztott kedvezményeket.

A közszférában dolgozók egy része már most elégedetlen a bejelentett bérintézkedésekkel. A kulturális és rendvédelmi területen is felmerült a demonstrációk lehetősége, a szakszervezetek pedig kifogásolják, hogy a választási kampányban meghirdetett bruttó alapbéremelések helyett egyre gyakrabban adókedvezményekkel kiegészített nettó keresetnövekedésről beszél a kabinet.

A kőprofik kormányának most már a saját számaival kell elszámolnia

A 2027-es költségvetés legnagyobb problémája, hogy egyszerre épít merész növekedési feltételezésekre és jelentős megszorító hatású kiadáscsökkentésre, miközben a korábbi béremelési ígéretek egy részét az adórendszer átalakításával próbálja teljesíteni. A munkavállalók szempontjából természetesen a nettó fizetés emelkedése is számít, de a bruttó bérfejlesztés tartós hatásai ennél jóval szélesebbek. Az alapbér növekedése a későbbi béremelések, a nyugdíjalap és több munkajogi juttatás szempontjából is meghatározó.

Magyar Péter, Kármán András és Kapitány István az elmúlt hónapokban többször beszélt a magyar gazdaság újraindításáról és a korábbi gazdaságpolitika hibáinak kijavításáról. A költségvetési tervezet azonban azt mutatja, hogy a feladat jóval nehezebb annál, mint amilyennek a választási kampányban látszott. A 2,4 százalékos GDP-növekedéshez, a 4,9 százalékos hiányhoz és a 3 százalékos inflációhoz egyszerre kellene kedvezően alakulnia a hazai keresletnek, a beruházásoknak, az exportnak és a költségvetési bevételeknek.

A pénteken nyilvánosságra került 0,1 százalékos negyedéves GDP-növekedés után különösen nehéz meggyőzően előadni, hogy a gazdaság máris új pályára állt. A tervezetben szereplő célok teljesülését pedig a nemzetközi gazdasági környezet, az energiaárak és a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága is befolyásolja. A kormány jelenlegi számításai szerint a tervezett intézkedések elegendők lesznek a stabilizációhoz, de az első teljes éves költségvetés elfogadása előtt a képviselőknek még számos részletet kell tisztázniuk.

A Tisza-kormány a kampányban határozott ígéreteket tett a munkavállalóknak, a családoknak és a nyugdíjasoknak. A beterjesztett költségvetés alapján több vállalás már most eltér az eredeti tervektől, miközben a gazdasági növekedési célok teljesítéséhez jelentős fordulatra lenne szükség. A kőprofiknak nevezett gazdasági vezetés előtt most valódi próbatétel áll: a választási szlogenek helyett a saját költségvetésének számaival kell elszámolnia. A dolgozók pedig joggal várják el, hogy a bruttó béremelést ne próbálják pusztán adókedvezményekkel kipipálni.