Jelentős változás előtt áll a magyar igazságszolgáltatás: 2027-ben megkezdheti működését az Európai Ügyészség hazai szervezete, amely a magyar ügyészségtől függetlenül nyomozhat az uniós pénzeket érintő csalások és korrupciós bűncselekmények ügyében. A rendszerben tíz Magyarországon dolgozó delegált európai ügyész és egy luxemburgi székhelyű magyar európai ügyész kap szerepet. Munkájukba sem a kormány, sem a hazai ügyészi vezetés nem szólhat bele, az eljárások pedig akár 2021-ig visszanyúló ügyeket is érinthetnek. Az Igazságügyi Minisztérium már nyilvánosságra hozta a működésükhöz szükséges törvénymódosítás tervezetét, amelyre november 5-ig várják az észrevételeket.

Magyarország 2026. augusztus 2-án vált hivatalosan az Európai Ügyészség, vagyis az EPPO részt vevő tagállamává, miután az Európai Bizottság július 10-én jóváhagyta a csatlakozást. A szervezet 2021 júniusa óta működik, és jelenleg az Európai Unió 27 tagállamából 25 vesz részt benne. Dánia és Írország továbbra is kívül marad az együttműködésen. A magyar belépéssel olyan jogkörök nyílnak meg az uniós ügyészség előtt, amelyek révén a közösségi forrásokkal kapcsolatos bűncselekmények egy részében közvetlenül is felléphet Magyarországon.

Az Európai Ügyészség feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítése, az elkövetők bíróság elé állítása és az uniós költségvetést ért károk mérséklése. Hatásköre többek között a támogatási csalásokra, a korrupcióra, a pénzmosásra és a súlyos, határokon átnyúló áfacsalásokra terjed ki. A szervezet nem általános korrupcióellenes hatóságként működik, ezért nem vizsgálhat automatikusan minden hazai visszaélést. Azokban az ügyekben azonban, amelyek az európai költségvetést érintik és megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, önálló nyomozási és vádemelési jogosítványokkal rendelkezik.

A csatlakozás azért is jelentős, mert az EPPO olyan eljárásokat is átvehet a magyar hatóságoktól, amelyek már folyamatban vannak. Ha az európai ügyészség a hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt úgy dönt, hogy maga jár el, a hazai szerveknek a vonatkozó uniós szabályok szerint át kell adniuk az ügyet. A delegált európai ügyészek ezt követően magyar jogszabályok alapján folytathatják a nyomozást, és a magyar bíróságok előtt is képviselhetik a vádat. A hazai igazságszolgáltatási rendszer tehát új szereplőkkel bővül, miközben a bírósági döntéshozatal továbbra is Magyarországon történik.

A magyar kormány és a legfőbb ügyész sem utasíthatja őket

Az Európai Ügyészség működésének egyik alapelve a szervezeti függetlenség. A Magyarországon dolgozó delegált ügyészek nem fogadhatnak el utasítást a kormánytól, a politikai szereplőktől vagy a hazai ügyészi vezetéstől azokban az ügyekben, amelyek az EPPO hatáskörébe tartoznak. Munkájukat a luxemburgi központ felügyeli, a meghatározó eljárási döntések pedig az európai ügyészség állandó tanácsainak ellenőrzése alatt születnek meg. A rendszer célja, hogy az uniós pénzeket érintő büntetőeljárásokban a tagállami politikai és intézményi érdekektől független döntéshozatal érvényesüljön.

A tíz delegált ügyész Magyarországon végzi majd munkáját, miközben egy magyar európai ügyész a luxemburgi központban vesz részt a szervezet irányításában. A delegált ügyészek megtartják nemzeti ügyészi jogállásukat, de az EPPO hatáskörébe tartozó ügyekben kizárólag az európai szervezet utasításait követhetik. A legfőbb ügyész és más magyar ügyészi vezetők ezekben az eljárásokban nem gyakorolhatják a szokásos szakmai irányítási jogkörüket. A tervezett rendszer így közvetlenül érinti a magyar ügyészségi szervezet eddigi működését.

A függetlenség természetesen nem jelent korlátlan felhatalmazást. Az európai ügyészeket ugyanúgy kötik a büntetőeljárási szabályok, a bizonyítási követelmények és az alapvető eljárási garanciák, mint a hazai ügyészeket. Kényszerintézkedések alkalmazásánál továbbra is érvényesülnek a szükségesség és arányosság követelményei, az érintetteket pedig megilleti az ártatlanság vélelme. A szervezeti függetlenségnek éppen azt kell biztosítania, hogy az ügyészségi döntések politikai befolyástól mentesen, jogi és szakmai alapon szülessenek meg.

A 2021 óta elkövetett bűncselekmények is előkerülhetnek

A magyar csatlakozás egyik legfontosabb rendelkezése, hogy az Európai Ügyészség hatásköre nem kizárólag a belépést követően elkövetett bűncselekményekre terjed ki. Az Európai Bizottság 2026/1701. számú határozata alapján az EPPO a 2021. június 1-je után elkövetett, hatáskörébe tartozó cselekmények miatt is eljárhat Magyarországon. Ez lehetővé teszi, hogy korábbi uniós támogatások felhasználásával, közbeszerzésekkel vagy más pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos ügyek is az európai ügyészek elé kerüljenek. Az egyes eljárások megindításánál természetesen figyelembe kell venni az elévülési és egyéb jogi feltételeket.

A szabályozás különösen azért fontos, mert az elmúlt években több olyan korrupciós és támogatási ügy került a magyar közélet középpontjába, amelynek uniós pénzügyi vonatkozásai is lehetnek. Az EPPO belépése új lehetőséget teremthet ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatára, amennyiben a konkrét ügyek megfelelnek a szervezet hatásköri előírásainak. A folyamatban lévő nyomozások átvétele ugyanakkor nem automatikus, arról az európai ügyészségnek kell döntenie. A 2021 előtti cselekményekre pedig a magyar csatlakozás önmagában nem terjeszti ki az EPPO hatáskörét.

A szervezet munkájának nagyságrendjét jól mutatják a 2025-ös adatok. Az EPPO az év végén 3602 aktív nyomozást folytatott, amelyekben a becsült vagyoni kár összesen 67,27 milliárd eurót tett ki. Az év során 275 vádiratot nyújtottak be, a nyomozások keretében pedig csaknem 300 millió euró értékű vagyont zároltak. A magyar ügyek így egy már működő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező ügyészi szervezet eljárási rendszerébe kapcsolódhatnak be.

Bírók is jelentkezhetnek, szigorú feltételekkel választják ki az ügyészeket

Az Igazságügyi Minisztérium október 28-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre azokat a törvénymódosításokat, amelyek az Európai Ügyészség magyarországi működéséhez szükségesek. A tervezet rendezi az európai ügyészek jogállását, a magyarországi hivatal alapvető szervezeti kérdéseit és a pályázati kiválasztás szabályait. A dokumentum szerint a delegált európai ügyészi tisztségre nem kizárólag jelenlegi ügyészek, hanem megfelelő büntetőjogi tapasztalattal rendelkező bírók is jelentkezhetnek. Az utóbbiak sikeres pályázat esetén ügyészi kinevezést is kapnának.

A jelentkezőkkel szemben legalább ötéves büntetőbírói vagy büntetőjogi ügyészi gyakorlatot, pénzügyi és gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos szakmai jártasságot, valamint a nemzetközi igazságügyi együttműködés ismeretét várják el. Az angol nyelv megfelelő szintű használata szintén követelmény. A kiválasztási rendszer célja, hogy olyan szakemberek kerüljenek az új szervezetbe, akik képesek összetett, több országot érintő pénzügyi nyomozásokban is helytállni. A nemzetközi ügyészi munkában ugyanis a magyar jog ismerete mellett az uniós szabályok alkalmazása és a külföldi hatóságokkal történő együttműködés is mindennapos feladat lesz.

A tervezet összeférhetetlenségi rendelkezéseket is tartalmaz. Nem jelölhető európai ügyésznek az, aki a jelölést megelőző négy évben meghatározott politikai vagy párttisztséget, közjogi tisztséget, illetve uniós források kezeléséért vagy ellenőrzéséért felelős szervnél vezető pozíciót töltött be. A jelentkezéseket öttagú bizottság értékeli majd, amelybe az ügyészi szervezet két, az Országos Bírói Tanács, az Országos Bírósági Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium pedig egy-egy képviselőt delegál. A vegyes összetétel célja a különböző igazságszolgáltatási szereplők bevonása és a kiválasztási folyamat szakmai megalapozása.

2027-ben indulhat a magyarországi működés

Magyarország már hivatalosan az Európai Ügyészség tagja, a hazai szervezet tényleges munkakezdéséhez azonban további lépések szükségesek. Ki kell választani és kinevezni a magyar európai ügyészt, létre kell hozni a megfelelő hazai szervezeti és személyi feltételeket, valamint véglegesíteni kell az alkalmazandó jogszabályokat. Az Európai Bizottság határozata szerint az EPPO Magyarországon a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik naptól gyakorolhatja a meghatározott nyomozási és ügyátvételi jogosítványokat. Laura Codruța Kövesi európai főügyész korábbi tájékoztatása alapján a magyarországi iroda 2027 nyaráig nyílhat meg.

A kormány által közzétett törvénytervezet társadalmi egyeztetése november 5-ig tart, ezt követően kerülhet sor a szabályozás véglegesítésére és parlamenti elfogadására. A magyar ügyészségnek és az Európai Ügyészségnek a csatlakozást követően együtt kell működnie, különösen az érintett bűncselekmények bejelentése, az ügyek átadása és a nyomozások összehangolása területén. Az új rendszer eredményességét alapvetően az határozza majd meg, hogy a különböző hatóságok milyen gyorsan és szabályosan tudják kezelni az egymással összefüggő eljárásokat.

A magyarországi Európai Ügyészség felállítása új fejezetet nyithat az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések felderítésében. A tizenegy magyar európai ügyész olyan ügyekben járhat el, amelyek korábban kizárólag a hazai ügyészi szervezet hatáskörébe tartoztak, miközben munkájukat a magyar kormány és a legfőbb ügyész sem irányíthatja. A csatlakozás ugyanakkor nem változtat azon az alapvető követelményen, hogy minden büntetőeljárást bizonyítékokra, törvényes intézkedésekre és tisztességes eljárásra kell építeni. A rendszer valódi jelentőségét az mutatja majd meg, milyen ügyekben indulnak nyomozások, és ezekből mennyi jut el megalapozott vádemelésig, illetve bírósági ítéletig.