Mindössze tízmilliárd forintos induló kerettel jelentett be országos iskolafejlesztési programot a Tisza-kormány, miközben az előző kabinet utolsó nyolc évében 1400 milliárd forintot fordítottak iskolai és óvodai beruházásokra. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint a különbség mögött politikai okok is húzódhatnak: úgy véli, Magyar Péter már lemondott a sorozatos botrányokkal küszködő Lannert Judit oktatási miniszterről, ezért nem kíván jelentősebb forrásokat biztosítani a sikeréhez. A politikus szerint a miniszter meggyengült helyzetének végül a magyar iskolások láthatják kárát.
Lannert Judit október 19-én jelentette be, hogy a kormány közel tízmilliárd forintot fordít egy hosszú távú iskolafejlesztési program elindítására. A Jeney Lajos nevét viselő kezdeményezés keretében elsőként az iskolai mosdók rendbetételét, a korszerű tanulási terek kialakítását és az intézmények felújításának megkezdését ígérte. A tervek között később az iskolaudvarok fejlesztése, az épületek energetikai korszerűsítése és a fenntarthatóbb működés megteremtése is szerepel. A miniszter szerint a program több éven keresztül zajlana, a most bejelentett összeg pedig annak elindítását szolgálja.
Rétvári Bence azonban korántsem lelkesedett a bejelentésért. A KDNP politikusa pénteken közzétett videójában arra emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány utolsó két ciklusában 1680 óvodai és iskolai fejlesztés valósult meg, összesen 1400 milliárd forint értékben. Ez éves átlagban 175 milliárd forintnyi beruházást jelentett, ami jelentősen meghaladja a most meghirdetett tízmilliárdos induló keretet. Rétvári szerint a nagyságrendi eltérés különösen annak fényében feltűnő, hogy a Tisza Párt a választási kampányban az oktatás átfogó megújítását ígérte.
Az összehasonlításnál ugyanakkor lényeges, hogy a korábbi 1400 milliárd forint nyolc év teljes, óvodákat és iskolákat egyaránt érintő beruházási összegét jelenti, míg a mostani tízmilliárd egy új program kezdeti kerete. A két szám ezért nem azonos időszakot és beruházási kört fed le. Rétvári politikai kritikájának súlypontja ettől még világos: szerinte a meghirdetett program mérete egyelőre nincs összhangban a kormány oktatási ambícióival.
Rétvári szerint Magyar Péter már nem akar pénzt áldozni Lannert politikai sikerére
A kereszténydemokrata frakcióvezető a szerénynek tartott fejlesztési keretet közvetlenül Lannert Judit politikai helyzetével kapcsolta össze. Szerinte az oktatási minisztert az elmúlt hónapokban annyi támadás és botrány érte, hogy Magyar Péter már nem számol vele hosszabb távon meghatározó kormányzati szereplőként. Rétvári úgy értelmezi a tízmilliárdos bejelentést, hogy a miniszterelnök nem kíván jelentős többletforrásokat fordítani Lannert politikai sikerének elősegítésére.
A KDNP politikusa felidézte azokat a korábbi nyilatkozatokat is, amelyek miatt az oktatási miniszter a tanévkezdés óta rendszeresen a közéleti viták középpontjába került. Rétvári szerint Lannert több alkalommal sértő hangnemben beszélt a pedagógusokról, és más társadalmi csoportokkal kapcsolatban is vitatott kijelentéseket tett. A frakcióvezető úgy látja, a miniszternek ezek miatt egyre nehezebb hitelesen képviselnie az oktatás megújítását, különösen egy olyan ágazatban, ahol a pedagógusok bizalma nélkül aligha lehet tartós változásokat elérni.
Rétvári azt is szóvá tette, hogy a miniszter korábban nyolcmillió forintos kommunikációs tanácsadói megbízással próbálta rendezni a nyilvános szereplése körül kialakult problémákat. A politikus szerint azonban a kommunikációs segítség sem tudta érdemben javítani Lannert megítélését. A KDNP frakcióvezetője az ügyet annak példájaként emlegette, hogy a Tisza-kormányban jelentős pénzek jutnak kommunikációs feladatokra, miközben az oktatási intézmények felújítására szerinte jóval nagyobb összegeket kellene biztosítani.
Az 57 milliós családi ügy is előkerült
A videóban ismét szóba került Lannert Judit férjének korábbi megbízása is. Rétvári Bence szerint a miniszter házastársa a Debreceni Egyetemet fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőreként több mint 57 millió forint juttatásban részesült. A politikus különösen azért tartja kifogásolhatónak az ügyet, mert a Tisza-kormány korábban élesen bírálta az egyetemi alapítványok rendszerét és az azokhoz kapcsolódó vezetői juttatásokat.
A frakcióvezető álláspontja szerint a történet politikai hitelességi problémát jelent Lannert számára. A miniszter ugyanis olyan kormány tagja, amely az egyetemi alapítványok működésének felülvizsgálatát és a közpénzek átláthatóbb felhasználását ígérte. Rétvári ezért azt is számon kéri, hogyan egyeztethető össze a kormány politikai álláspontja a miniszter családját érintő korábbi pénzügyi juttatásokkal.
A házastárs megbízásával kapcsolatos állítás ugyanakkor önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. A politikai vita elsősorban arról szól, mennyire következetesen alkalmazza a Tisza-kormány azokat az elveket, amelyeket az előző kabinet idején az alapítványi egyetemek működésével kapcsolatban hangoztatott. Rétvári szerint a kommunikációs tanácsadó ügye és a családi juttatások körül kialakult vita együtt jelentősen meggyengítette az oktatási miniszter pozícióját.
Az oktatás fejlesztése nem válhat a kormányon belüli erőviszonyok függvényévé
Az iskolák állapota évek óta központi kérdés a magyar oktatásban. Sok intézményben szükség lenne a mosdók felújítására, az elavult tantermek korszerűsítésére, energetikai beruházásokra és a megfelelő tanulási környezet kialakítására. A most meghirdetett Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program ezekre a problémákra kíván választ adni, ám az induló keretből egyelőre nem látható, milyen ütemben és hány intézményben valósulhatnak meg a tervezett munkálatok.
A kormány részéről fontos vállalás a pedagógusbérek finanszírozása és az oktatást segítő dolgozók jövedelmének emelése is. Lannert Judit korábbi bejelentése szerint a pedagógusbéreket továbbra is a diplomás átlagkereset legalább nyolcvan százalékán kívánják tartani, immár teljes egészében hazai költségvetési forrásból. Az oktatás fejlesztése azonban az épületek és az eszközök korszerűsítését is megköveteli, ezért a beruházások tényleges ütemezése és finanszírozása továbbra is fontos kérdés.
Rétvári Bence szerint a probléma politikai háttere abban keresendő, hogy Magyar Péter már nem tartja érdemesnek jelentősebb fejlesztési pénzekkel megerősíteni Lannert Judit helyzetét. Ez a frakcióvezető értelmezése, amelyet a miniszterelnök részéről nem támaszt alá nyilvános bejelentés. A tényleges kormányzati szándékot a következő évek költségvetési döntései, a fejlesztési pályázatok és a megvalósuló beruházások alapján lehet majd megítélni.
Az oktatási miniszter személye körül kialakult politikai viták közben az iskolák felújításának szükségessége változatlan. A Tisza-kormány most tízmilliárd forintos induló kerettel hirdetett meg fejlesztési programot, miközben Rétvári Bence az előző nyolc év 1400 milliárdos beruházási összegére hivatkozva kér számon nagyobb vállalásokat. Ha a kormány valóban átfogó változásokat akar az oktatásban, akkor a program részletes finanszírozásával, az érintett intézmények számával és a munkálatok ütemezésével is el kell számolnia, ugyanis a magyar diákok számára az iskolájuk állapota számít, függetlenül attól, milyen politikai viták zajlanak a miniszteri szék körül.
