Továbbra is élénk politikai és jogi vita övezi azt a keddi ügyészségi intézkedést, amelynek során a nyomozók a Fidesz informatikai infrastruktúráját érintő eljárást hajtottak végre.
A nyomozás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásaival összefüggő ügyben indult, azonban az intézkedés mértéke miatt több alkotmányjogász és közéleti szereplő szerint a történtek messze túlmutatnak egy hagyományos büntetőeljáráson.
A sajtóértesülések szerint a nyomozók a Magyar Telekom budapesti adatközpontjában jelentek meg, ahol a Fidesz szervereit is üzemeltetik. Az intézkedést követően a párt elektronikus levelezése átmenetileg elérhetetlenné vált, és a hivatalos honlap működésében is fennakadások jelentkeztek.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség korábban megerősítette, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik nyomozás a Nemzeti Kulturális Alappal összefüggésben. Arról ugyanakkor egyelőre nem közöltek részleteket, hogy pontosan milyen adatokra vagy informatikai rendszerekre terjedt ki az intézkedés.
Az arányosság kérdése került a vita középpontjába
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a történtek több olyan alkotmányos kérdést is felvetnek, amelyek túlmutatnak magán az alapügyön.
Álláspontja szerint egy parlamenti párt teljes kommunikációs infrastruktúrájának lefoglalása különösen szigorú mérce alapján vizsgálandó, hiszen a magyar jogrend alapelvei szerint minden alapjog-korlátozásnak meg kell felelnie a szükségesség és arányosság követelményének.
Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy a büntetőeljárási szabályok alapján a hatóságoknak mindig azt az intézkedést kell választaniuk, amely a nyomozási cél eléréséhez szükséges, ugyanakkor a lehető legkisebb mértékben korlátozza az érintettek jogait.
Ennek kapcsán felvetette a kérdést, miszerint valóban elengedhetetlen volt-e egy teljes informatikai rendszer működésének megbénítása, vagy elegendő lett volna célzott adatmentések, szervermásolatok vagy meghatározott állományok biztosítása is.
A politikai pártok működését is érintheti
Lomnici szerint külön figyelmet érdemel az is, hogy Magyarország Alaptörvénye kiemelt alkotmányos szerepet biztosít a politikai pártoknak.
A szakértő szerint különösen érzékeny körülmény, hogy az intézkedés közvetlenül a kormányváltást követően történt, ami politikai értelmezésekre is lehetőséget ad, még akkor is, ha a hatóságok kizárólag büntetőeljárási szempontok alapján járnak el.
Nemzetbiztonsági kockázatokra is figyelmeztet
Az alkotmányjogász szerint a kérdésnek nemzetbiztonsági vetülete is lehet.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz 2010 és 2026 között kormányzó pártként számos állami intézménnyel működött együtt. Véleménye szerint ezért nem zárható ki, hogy egyes informatikai rendszerek olyan érzékeny adatokat is tartalmazhattak, amelyek külpolitikai, honvédelmi vagy más állami együttműködésekhez kapcsolódnak.
Mivel Magyarország NATO- és európai uniós tagállam, ezek a kérdések szerinte túlmutathatnak a belpolitikai vitákon is.
Uniós jogi szempontból is vizsgálható lehet
Ifj. Lomnici arra is emlékeztetett, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata egyaránt megköveteli, hogy a hatóságok adatgyűjtési és adatlefoglalási intézkedései célzottak és arányosak legyenek.
Hivatkozott arra is, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai külön hangsúlyozzák a politikai pártok szabad működésének jelentőségét a demokratikus berendezkedés fenntartásában.
Álláspontja szerint ezért várhatóan nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi jogi szempontból is vizsgálhatják majd, hogy az alkalmazott intézkedések megfeleltek-e ezeknek az alapelveknek.
Politikai vita vagy kizárólag büntetőeljárás?
A Fidesz szerint az ügy politikai indíttatású, és a legnagyobb ellenzéki párt működésének ellehetetlenítését célozza. A kormánypárt ezzel szemben korábban azt hangsúlyozta, hogy a nyomozás konkrét bűncselekmények gyanúja alapján folyik, és a hatóságok a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat.
Mivel az eljárás jelenleg is folyamatban van, a nyomozás eredménye és az esetleges bírósági döntések később adhatnak választ arra, hogy az intézkedések jogszerűsége és arányossága megfelelt-e a magyar és nemzetközi jogi követelményeknek.