Súlyos nemzetbiztonsági ügy robbant ki Romániában, miután a hírszerzés és a terrorellenes ügyészség bejelentette: Oroszországból irányított szabotázshálózat állhat a brassói Carfil hadiipari létesítmény közelében szeptemberben történt gyújtogatás mögött. A román hatóságok három külföldi állampolgárt azonosítottak, akik közül kettőt Németországban már letartóztattak, a harmadikat Lengyelországban keresik. Nicușor Dan román államfő az ország szuverenitása elleni támadásnak nevezte a történteket, a külügyminisztérium pedig október 27-én bekérette Oroszország bukaresti nagykövetét. A román hírszerzés szerint a hálózat más európai fegyvergyárakat és katonai létesítményeket is célba vehetett.

A szeptember 14-i brassói tűzesetről kezdetben annyit lehetett tudni, hogy egy ipari csarnokban pusztító tűz keletkezett a Carfil hadiipari vállalat közvetlen közelében. A létesítmény a ROMARM állami védelmi konszernhez tartozó, NATO-kompatibilis lőszereket gyártó üzem mellett található. A lángok ugyan nem a fegyvergyár termelőcsarnokában csaptak fel, de a szomszédos ipari parkban működő nyolc vállalkozást érintették, közülük öt jelentős károkat szenvedett. Az ott dolgozó vállalkozók közül többen szinte teljesen elveszítették az üzletüket.

A román hírszerzés (SRI) és a szervezett bűnözés, illetve terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) október 26-án jelentette be, hogy a nyomozás nemzetközi szabotázshálózathoz vezetett. A gyanúsítottak két fehérorosz és egy ukrán állampolgár, akik uniós országokban rendelkeznek lakóhellyel. A hatóságok szerint a csoport Oroszországból kapott utasításokat, és a brassói akción kívül további európai célpontok ellen is készülhetett.

A nyomozók két gyanúsítottat Németországban azonosítottak, ahol előzetes letartóztatásba helyezték őket, miközben a hatóságok szerint újabb hasonló cselekményeket készítettek elő. A harmadik személyt Lengyelországban találták meg, ellene október 26-án európai elfogatóparancsot adtak ki. Románia mindhárom gyanúsított átadását kezdeményezte.

Már tavasszal figyelmeztették a fegyvergyár vezetését

Az ügy egyik figyelemre méltó részlete, hogy a Carfil vezetősége már hónapokkal a gyújtogatás előtt figyelmeztetést kapott lehetséges szabotázsakciókról. Mircea Tanțău vezérigazgató a Digi24 televíziónak elmondta, hogy tavasszal, majd augusztusban ismét felhívták a figyelmüket a román védelmi ipart fenyegető veszélyekre. Az üzemben ezért megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és korábban olyan személyeket is észleltek, akik feltehetően megfigyelték a környéket.

A szeptemberi támadás mégis bekövetkezett. A helyszínen készült biztonsági kamerafelvételeken egy férfi látható, aki az éjszakai órákban felmászik az egyik csarnok tetejére, majd röviddel később tűz üt ki az épületben. A román sajtó beszámolói szerint a helyszínen gyúlékony anyagot tartalmazó edényt is találtak, ami a szándékos gyújtogatás gyanúját erősítette. A román hatóságok most azt is vizsgálják, hogy a támadók eredetileg magát a fegyvergyárat akarták-e elérni.

Bukarest szerint Oroszország összehangolt támadásokat szervez Európában

Nicușor Dan román államfő október 27-i nyilatkozatában élesen elítélte a történteket. Kijelentette, hogy egyetlen külföldi szereplőnek sincs joga Románia területén ilyen akciókat végrehajtani, és az ország minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a kritikus infrastruktúra védelmében. Dan szerint a brassói eset része annak a hibrid hadviselésnek, amelyet Oroszország évek óta folytat az európai országok ellen.

A román államfő a választási beavatkozásokat, a dezinformációs műveleteket, a kibertámadásokat és az ipari szabotázsakciókat egy átfogó stratégia elemeiként értékelte. Arra is kitért, hogy az utóbbi hetekben a fekete-tengeri polgári hajózás elleni orosz támadások tovább növelték a térség biztonsági kockázatait. Bukarest szerint ezek az események az európai államok közötti bizalom és együttműködés meggyengítését szolgálják.

A román külügyminisztérium kedden bekérette Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet, akivel közölték, hogy a vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékok alapján Moszkvát tartják felelősnek a brassói szabotázsakcióért. A román fél határozott tiltakozást jelentett be, és az ügyet az ország nemzetbiztonságát érintő súlyos incidensnek minősítette. A hírszerzés hivatalos tájékoztatása szerint a feltárt hálózat feladatai között állami és magántulajdonú fegyvergyárak, illetve egyéb katonai és ipari létesítmények is szerepeltek.

A nyomozás jelenleg több európai ország bevonásával folytatódik. Az SRI arra is figyelmeztetett, hogy a szabotázshálózatok gyakran közösségi oldalakon keresztül toboroznak embereket, kezdetben ártalmatlannak tűnő megfigyelési vagy fényképezési feladatokra kínálva pénzt. A megbízások később gyújtogatásig, rombolásig vagy akár emberélet elleni támadásokig is fajulhatnak.

A brassói ügyben tehát már három konkrét gyanúsított ellen indult eljárás, két ember előzetes letartóztatásban van, Románia pedig hivatalosan Oroszországot tette felelőssé a történtekért. A tűzben civil vállalkozások szenvedtek súlyos károkat, miközben a feltételezett célpont egy NATO-tagállam hadiipari létesítménye lehetett. A nyomozás eredményeinek különös jelentősége lesz, hiszen a román hírszerzés szerint a szeptemberi brassói támadás egy jóval kiterjedtebb, több európai országot érintő szabotázshálózat működésébe engedett betekintést.