Újra megnyíltak a norvég pénzcsapok Magyarország előtt. A Tisza-kormány megállapodása alapján 254,1 millió euró, mintegy 92 milliárd forint érkezhet hazánkba, a civil támogatások elosztásában pedig három olyan alapítvány kapott meghatározó szerepet, amelyek korábban dokumentált kapcsolatban álltak Soros György Open Society-hálózatával. Az Ökotárs, az Autonómia és a Kárpátok Alapítvány ezúttal is a donorországok által kiválasztott alapkezelőként működik majd.

A Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel kötött megállapodásokat október 26-án írták alá, majd a Magyar Közlönyben is kihirdették. A 2021–2028-as finanszírozási időszak forrásaiból zöld átállásra, egészségügyi fejlesztésekre, helyi beruházásokra, kulturális programokra, roma integrációra és intézményi együttműködésre is jut pénz. A támogatások felhasználásában magyar állami intézmények is részt vesznek, ám a civil szervezeteknek fenntartott alap külön rendszerben működik.

A Civil Alap hivatalos, közvetlen programkerete 22,9 millió euró, vagyis nagyjából kilencmilliárd forint. Ebből mintegy 19,5 millió eurót közvetlen projekttámogatásokra szánnak. A kormány a teljes finanszírozási megállapodásban 26 millió eurós civil célú keretet tüntetett fel, amelyből a donorok által kezelt alap konkrét programkerete a 22,9 millió euró. A támogatások odaítélését a norvég, izlandi és liechtensteini fél által kiválasztott konzorcium szervezi.

Az Ökotárs, az Autonómia és a Kárpátok Alapítvány korábbi Soros-kapcsolatai dokumentált tények. Most éppen ezek a szervezetek kaptak meghatározó szerepet a közel kilencmilliárd forintos Norvég Civil Alap kezelésében. A Soros-hálózathoz korábban kapcsolódó alapítványok tehát ismét milliárdos támogatások elosztásában vesznek részt, miközben a konzervatív és patrióta civil szervezetek számára is alapvető kérdés, hogy jut-e nekik ezekből a forrásokból. A pénzosztásnak mindenki számára átláthatónak kell lennie, a kedvezményezettek névsorával és a támogatási összegekkel együtt.

Három alapítvány, három dokumentált Soros-kapcsolat

Az Autonómia Alapítvány saját, 2021-es pénzügyi beszámolójában szerepel, hogy 2019 és 2021 között 21 millió forintos támogatást kapott az Open Society Foundation Europe-tól. A szervezet korábban roma integrációs és társadalmi felzárkóztatási programokban is együttműködött a Soros György által alapított hálózattal.

Az Ökotárs Alapítvány 2003-as éves jelentése ugyancsak dokumentálja a kapcsolatot. A beszámoló szerint az alapítvány a magyar Soros Alapítvánnyal és más civil szervezetekkel közösen vett részt a hazai civil szféra fejlesztését célzó munkában. Ugyanebben az időszakban a Soros Alapítvány és az Ökotárs egy nemzetközi civil támogatási kezdeményezés lebonyolításában is szerepet kapott.

A Kárpátok Alapítvány-Magyarország saját honlapjának támogatói felsorolásában név szerint szerepel az Open Society Institute–Budapest és a Soros Foundations Network. Ezek történeti támogatói adatok, amelyek szintén alátámasztják a korábbi intézményi kapcsolatot.

A Norvég Civil Alap finanszírozói Norvégia, Izland és Liechtenstein, a közel kilencmilliárd forintos civil keret kezelésében azonban három olyan magyarországi alapítvány kapott kulcsszerepet, amelyek korábbi Soros-kapcsolatai dokumentáltak. Ez önmagában is indokolttá teszi a támogatások elosztásának fokozott ellenőrzését. A kétségek eloszlatásához teljes átláthatóságra lenne szükség: nyilvános pályázati értékelésekre, pontos támogatási összegekre és a kedvezményezettek névsorára. Különösen érdekes lesz, hogy a konzervatív, keresztény és patrióta civil szervezetek milyen arányban részesülnek a milliárdokból.

Kilencmilliárd forint sorsa múlhat a pályázati döntéseken

A három szervezet feladata jóval szélesebb az adminisztratív ügyintézésnél. Részt vesznek a pályázatok értékelésében, a támogatott projektek kiválasztásában, a szerződéskötésben és a programok ellenőrzésében. A Civil Alap céljai között a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a társadalmi részvétel és a médiatudatosság erősítése is szerepel. Ezek közérdekű célok, a megvalósításuk azonban sok esetben világnézeti és társadalompolitikai kérdéseket is érint. A pályázati rendszer hitelessége szempontjából ezért különösen fontos, hogy a konzervatív, keresztény és patrióta szemléletű civil kezdeményezéseknek is tényleges esélyük legyen támogatáshoz jutni, amennyiben megfelelnek a meghirdetett feltételeknek.

Az előző Orbán-kormány és a donorországok között éppen a civil források kezeléséről alakult ki hosszan tartó vita, amely végül a korábbi finanszírozási időszak támogatásainak elvesztéséhez vezetett. A Tisza-kormány most elfogadta a donorországok által választott független alapkezelői konstrukciót, amelynek működését már 2025 nyarán megkezdték. Kármán András pénzügyminiszter a megállapodás aláírásakor átlátható és szabályszerű forrásfelhasználást ígért. Ennek teljesülését a következő évek pályázati eredményein lehet majd megítélni.

A 92 milliárd forintos megállapodás jelentős fejlesztési lehetőséget biztosít Magyarországnak. A civil milliárdok esetében azonban különösen fontos lesz a nyilvános elszámolás: mely szervezetek kapnak támogatást, milyen programokra, és milyen szakmai indoklással. A három alapkezelő múltja ismert, a pénzek tényleges elosztása pedig megmutatja majd, mennyire széles a támogatott civil társadalom köre.