Tíz évvel ezelőtt, 2016. október 26-án egy fegyverek után kutató rendőri akció tragédiába torkollott a Győr-Moson-Sopron vármegyei Bőnyben. A Nemzeti Nyomozó Iroda 46 éves őrnagyát, Pálvölgyi Pétert közvetlen közelről fejbe lőtték, amikor társaival házkutatást akart végrehajtani egy szélsőséges szervezet vezetőjének otthonában. A rendőr a helyszínen életét vesztette, felesége és 17 éves lánya hiába várta haza. Gyilkosa, Győrkös István életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, az ügy azonban máig a magyar rendőrség történetének egyik legsúlyosabb tragédiája.

2016. október 26-án reggel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának munkatársai házkutatásra érkeztek Győrkös István bőnyi családi házához. A férfi a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű hungarista szervezet alapítója és vezetője volt, akiről a hatóságok azt feltételezték, hogy engedély nélkül tart lőfegyvereket. Az akcióban három nyomozó és három tűzszerész vett részt, a csoportot Pálvölgyi Péter rendőr őrnagy vezette.

A rendőrök először Győrkös feleségével beszéltek, majd megkezdték az intézkedést. A házban tartózkodó férfi azonban nem működött együtt velük, hanem egy AMD–65 típusú gépkarabéllyal jelent meg. A következő pillanatokban lövések dördültek, amelyek közül az egyik halálosan megsebesítette Pálvölgyi Pétert. A rendőrök viszonozták a tüzet, a lövöldözésben Győrkös is súlyosan megsérült. A helyszínre később a Terrorelhárítási Központ egységei érkeztek, amelyeknek a férfi végül megadta magát.

Miért nem a terrorelhárítók hajtották végre az akciót?

A tragédia után komoly kérdések merültek fel a házkutatás előkészítésével kapcsolatban. Győrkös István szélsőséges nézeteiről és fegyveres kiképzéseiről korábban is tudni lehetett, ezért sokan kifogásolták, hogy a potenciálisan veszélyes intézkedést miért nem a fegyveres elkövetők elfogására felkészült Terrorelhárítási Központ hajtotta végre. A TEK-et csak a lövöldözés után riasztották, a szervezet akkori tájékoztatása szerint előzetesen nem kaptak felkérést az akcióban való részvételre.

A rendőrség belső vizsgálatot indított, amely 2016 decemberében arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés előkészítése és megtervezése megfelelt a szakmai szabályoknak. Személyi felelősséget nem állapítottak meg.

A történtek mégis felvetették azt a máig érvényes kérdést, hogyan lehet megfelelően felmérni egy fegyvertartással gyanúsított, szélsőséges nézeteket valló ember jelentette veszélyt, és milyen esetekben indokolt már a tervezés során speciálisan kiképzett egységek bevonása. Bőny tragédiája arra figyelmeztetett, hogy egy látszólag előre megtervezett, rutinszerű rendőri intézkedés is pillanatok alatt életveszélyes helyzetté válhat.

Győrkös tagadta a gyilkosságot, a szakértők azonban egyértelmű következtetésre jutottak

Győrkös István a nyomozás és a bírósági eljárás során végig tagadta, hogy ő ölte volna meg Pálvölgyi Pétert. Védekezése szerint a rendőrök előbb rálőttek, és ő éppen letenni készült a fegyverét, amikor a találatok következtében elveszítette az eszméletét. A védelem arra is hivatkozott, hogy az őrnagyot esetleg valamelyik kollégája találhatta el. A fegyverszakértői és orvosszakértői vizsgálatok azonban nem támasztották alá ezt a változatot. A szakértők megállapították, hogy a halálos lövedék Győrkös AMD–65 típusú gépkarabélyából származott, és kevesebb mint egy méteres távolságból érte a rendőrt. A többi rendőr a lövés pillanatában ennél lényegesen távolabb helyezkedett el, ezért a bíróság kizárta a védelem által felvetett baráti tűz lehetőségét.

A Szombathelyi Törvényszék 2019. június 21-én első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés és lőfegyverrel visszaélés miatt. A Győri Ítélőtábla ugyanezen év december 11-én jogerősen helybenhagyta a büntetést. A férfi legkorábban 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

A rendőrgyilkosság után Győrkös szervezetének nemzetközi kapcsolatai is a figyelem középpontjába kerültek. Korabeli sajtóértesülések szerint a Magyar Nemzeti Arcvonal kapcsolatban állhatott az orosz katonai hírszerzéshez kötődő személyekkel, és a szervezet gyakorlatozásain orosz diplomaták is részt vehettek. Ezek az információk külön nemzetbiztonsági kérdéseket vetettek fel, de a rendőrgyilkosság ügyében hozott ítélet középpontjában Győrkös saját fegyveres cselekménye állt.

Egy édesapát veszített el a család, egy bajtársat a rendőrség

A bőnyi rendőrgyilkosság legtragikusabb része túlmutat a büntetőeljáráson és a szakmai vitákon. Pálvölgyi Péter 46 éves volt, amikor szolgálatteljesítés közben meghalt. Tapasztalt rendőrként, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozójaként végezte munkáját, azon a reggelen pedig ugyanúgy indult szolgálatba, mint korábban számtalanszor. Ezúttal azonban már nem tért haza.

A rendőrség hősi halottá nyilvánította, a belügyminiszter pedig posztumusz alezredessé léptette elő. 2016. november 4-én katonai tiszteletadás mellett, római katolikus szertartás szerint búcsúztatták Pilisszentkereszten. Temetésének kezdetekor országszerte egy percre bekapcsolták a rendőrségi szolgálati gépkocsik kék villogóit és szirénáit, így tisztelegve az elesett bajtárs előtt.

Tíz év telt el a bőnyi tragédia óta. Győrkös István jogerős ítélete megszületett, a büntetőeljárás lezárult, Pálvölgyi Péter családjának veszteségét azonban semmilyen ítélet nem teheti jóvá. A rendőr őrnagy egy olyan szolgálat során vesztette életét, amelyből hazatérését szerettei természetesnek vették. 2016. október 26. ezért nem csupán egy súlyos bűncselekmény dátuma, hanem egy hősi halált halt rendőr emléknapja is. Pálvölgyi Péter neve ott marad azok között, akik életüket adták a szolgálatban.