Négy éve nem látott magasságba emelkedett az európai földgáz ára, miközben a kontinens a fűtési szezon kezdetén szokatlanul alacsony gáztartalékokkal rendelkezik. A holland TTF gáztőzsdén hétfőn már megawattóránként 97 euró fölött is kereskedtek, amire 2022 vége óta nem volt példa. A közel-keleti háború, a cseppfolyósított földgáz szállításának akadozása és az orosz energiaimport fokozatos felszámolása együttesen újabb komoly próbatétel elé állítja Európát. A legnagyobb kérdés, hogy a közelgő tél ismét energiaválságot hoz-e, és mekkora árat fizetnek ezért az európai háztartások és vállalkozások.

Október 26-án folytatódott az európai földgáz drágulása. A Bloomberg beszámolója szerint a holland TTF gáztőzsde novemberi szállításra vonatkozó határidős jegyzése hétfőn 97 euró fölé emelkedett megawattóránként. A drágulás tovább gyorsult az előző heti jelentős áremelkedés után, miközben az energiakereskedők egyre nagyobb aggodalommal figyelik a téli ellátási kilátásokat.

Az árfolyam ugyan továbbra is elmarad a 2022-es energiaválság idején tapasztalt történelmi csúcsoktól, ám a mostani drágulás különösen kedvezőtlen időpontban érkezett. Európa jelentős részén a következő napokban lehűlés várható, ami a fűtési igények gyors növekedésével járhat. Az energiaárakat ráadásul nem csupán az időjárás befolyásolja: a közel-keleti konfliktus következtében akadozó LNG-szállítások és a szűkös világpiaci kínálat további nyomást helyeznek az európai árakra.

A Hormuzi-szoros térségében kialakult katonai helyzet különösen súlyos következményekkel jár a földgázpiac számára. A háború előtt a világ cseppfolyósítottföldgáz-kereskedelmének mintegy ötöde haladt át a térségen, az ellátási zavarok pedig jelentősen visszafogták a katari és az egyesült arab emírségekbeli exportot. Európa így nemcsak saját ellátási problémáival kénytelen szembenézni, hanem az ázsiai vásárlókkal is versenyeznie kell a rendelkezésre álló LNG-szállítmányokért.

Kellemetlen helyzetben Európa: a tárolók sincsenek megfelelően feltöltve

A mostani energiapiaci feszültség egyik legsúlyosabb tényezője a kontinens alacsony gáztartaléka. A Gas Infrastructure Europe adatai szerint az uniós földgáztárolók október 25-én mindössze 74,6 százalékos töltöttségen álltak. Ez jelentősen elmarad az év ezen időszakában megszokott szinttől, és a 2009-ig visszanyúló összehasonlítható adatsor egyik legalacsonyabb október végi értéke.

Németországban még aggasztóbb a helyzet. Európa legnagyobb gazdaságának földgáztárolói alig több mint 61 százalékig voltak feltöltve, miközben az ország ipara és lakossága rendkívül jelentős mennyiségű energiát fogyaszt a téli hónapokban. A német tárolók töltöttsége közel 14 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.

Az ellátási kockázatot tovább növeli, hogy Európa több országában már megkezdődött a tárolt földgáz felhasználása. Ha a tél tartósan hideg lesz, a fogyasztás gyorsan csökkentheti a készleteket, miközben a hiányzó mennyiséget a nemzetközi piacról, egyre magasabb árakon kellhet pótolni.

Az európai LNG-behozatal októberben szintén elmarad a tavalyitól. Az ANZ bank elemzői szerint a hónap végére a kiesés elérheti a 11 százalékot, ami különösen érzékenyen érintheti azokat az országokat, amelyek a korábbi orosz vezetékes szállítások helyett egyre nagyobb mértékben támaszkodnak tengeri importra.

Az orosz gáz kiváltása újabb súlyos árat követelhet

A jelenlegi helyzet ismét előtérbe helyezi az Európai Unió 2022 után meghozott energiapolitikai döntéseit. Az orosz földgáz visszaszorításával Európa jelentősen átalakította korábbi beszerzési rendszerét, és egyre nagyobb szerepet kaptak az amerikai LNG-szállítmányok, valamint a norvég és észak-afrikai források.

A változás mérsékelte az orosz szállításoktól való függőséget, ugyanakkor az európai piac jóval érzékenyebbé vált a világméretű LNG-kereskedelem zavaraira. A tengeri szállításokkal érkező gázért ugyanis más régiók is versenyeznek, az árakat pedig közvetlenül befolyásolják a geopolitikai konfliktusok, a szállítási útvonalak biztonsága és a világpiaci kereslet alakulása.

A mostani drágulás ezért újabb kérdéseket vet fel Brüsszel energiapolitikai stratégiájával kapcsolatban. Az unió ugyanis nem csupán csökkenteni kívánja az orosz gázimportot, hanem már elfogadta annak fokozatos, teljes betiltását is. A jelenlegi szabályozás szerint az orosz cseppfolyósított földgáz behozatala 2027. január 1-jétől szűnik meg teljesen, a hosszú távú szerződések alapján érkező vezetékes orosz gáz importját pedig 2027. szeptember 30-ig kell felszámolni. Bizonyos tárolói ellátásbiztonsági feltételek esetén ez a határidő legfeljebb november 1-jéig tolódhat, vagyis Európa éppen akkor készül végleg lezárni egyik korábbi fontos energiaellátási útvonalát, amikor a közel-keleti háború megmutatja, milyen gyorsan sérülékennyé válhatnak az alternatív beszerzési források is.

A gazdasági következmények már most érzékelhetők a piacokon. A földgáz drágulása az áramtermelés költségeit is emelheti, ami a feldolgozóipartól a vegyiparon át az élelmiszer-előállításig számos ágazatot érint. A magasabb energiaárak végül az inflációban, a vállalkozások versenyképességében és a háztartások kiadásaiban is megjelenhetnek.

Magyarország számára különösen nagy a tét

Magyarország helyzetét tovább bonyolítja, hogy földgázellátásában továbbra is meghatározó szerepet játszanak az Oroszországból, a Török Áramlaton és Szerbián keresztül érkező szállítások. Az uniós importtilalom ezért közvetlenül érinti a magyar energiapolitika következő éveit.

A 2026 januárjában elfogadott uniós szabályozást Magyarország és Szlovákia ellenezte, a magyar kormány pedig jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságán kívánja megtámadni a döntést. A vita középpontjában az áll, hogy a korábbi hosszú távú szerződések megszüntetése milyen többletköltségekkel és ellátásbiztonsági kockázatokkal járhat a közép-európai országok számára.

A magyar gáztárolók októberben kedvezőbb helyzetben vannak a németeknél: a Gas Infrastructure Europe adatai alapján a hónap folyamán megközelítőleg 78 százalékos töltöttséget is elértek. Ez fontos biztonsági tartalékot jelent, de nem szigeteli el Magyarországot az európai nagykereskedelmi gázárak emelkedésétől.

A drágulás különösen az ipari fogyasztóknál, az energiakereskedelmi szerződésekben és az importköltségekben okozhat többletterheket. A lakossági hatósági árak viszont nem követik automatikusan a napi tőzsdei mozgásokat, ezért a mostani áremelkedés nem jelent azonnali, azonos mértékű rezsiszámla-emelkedést minden háztartás számára.

A helyzetet politikailag is érzékennyé teszi a szerbiai kormányváltás. Magyarország gázellátásának egyik legfontosabb tranzitútvonala Szerbián keresztül vezet, így a két ország energetikai együttműködésének fenntartása különösen nagy jelentőséget kap. A politikai változás önmagában természetesen nem állítja le a szállításokat, de az ellátásbiztonság szempontjából a stabil szerződéses és diplomáciai kapcsolatok alapvető fontosságúak.

Újabb energiaválság fenyeget?

Az európai földgáz határidős ára egyetlen hét alatt jelentősen megemelkedett, és már megközelítette a 100 eurós szintet. A piaci szereplők most elsősorban a közel-keleti katonai fejleményeket, a várható téli időjárást és az LNG-szállítások alakulását figyelik, mert ezek határozhatják meg a következő hetek ármozgásait.

A 2022-es energiaválság legrosszabb időszakában a földgáz ára többször is meghaladta a 300 eurót megawattóránként, ezért a jelenlegi árfolyam még messze van a korábbi csúcsoktól. Az európai gazdaság számára azonban már a mostani szint is komoly terhet jelenthet, különösen akkor, ha a drágulás tartósnak bizonyul.

Négy évvel az előző energiaválság után Európa ismét ugyanazzal az alapvető problémával szembesül: miként lehet megfizethető és biztonságos energiaellátást biztosítani egy olyan rendszerben, amely egyre érzékenyebb a világpolitikai konfliktusokra és a nemzetközi szállítások fennakadásaira? A gáz ára már közel jár a 100 euróhoz, a tárolók töltöttsége alacsony, a tél pedig még csak most kezdődik. Brüsszelben ismét előkerülhet a kellemetlen kérdés: mennyibe kerül valójában Európának az elmúlt évek energiapolitikai átalakulása, és ki fogja kifizetni a számlát?