Ezúttal nem a hagyományos taxisok vonultak utcára az Uber és a Bolt ellen, hanem éppen azok a sofőrök, akik a két platformon keresztül dolgoznak. Helsinkiben október 22-én több mint száz taxis tiltakozott az alacsony viteldíjak, a magas közvetítői jutalékok és az egyre nehezebb megélhetési körülmények miatt. A demonstrálók legalább 15 százalékos tarifaemelést, a platformok jutalékának jelentős csökkentését és a fuvarok szabad visszautasításának jogát követelik.

A finn közlekedési szakszervezet is a sofőrök mellé állt, és arra figyelmeztetett, hogy az olcsó utazások árát végső soron a gépkocsivezetők fizetik meg.

Alacsony viteldíjak és magas jutalékok miatt tiltakoznak a helsinki taxisok

A finn főváros olimpiai stadionjának parkolójában csütörtök délelőtt egymás után jelentek meg az Uber és a Bolt rendszerében dolgozó taxisok. A szervezők eredetileg 150–350 jármű részvételével számoltak, délre pedig már több mint száz autó gyűlt össze a helyszínen. A demonstrációt a folyamatosan csökkenő fuvardíjak, az emelkedő üzemeltetési költségek és a platformok által felszámított jutalékok miatt hirdették meg. A tiltakozók szerint a jelenlegi árképzési rendszerben egyre több olyan fuvar jelenik meg, amelynek teljesítése után alig marad bevételük, bizonyos esetekben pedig a kapott összeg még az utazás tényleges költségeit sem fedezi.

A demonstráció egyik szervezője, Mahmoud Kappa a finn Yle közszolgálati médiának arról beszélt, hogy a dízel ára időnként elérte a literenkénti 2,50 eurót, miközben a platformok rendkívül alacsony árakon kínálnak személyszállítást. A probléma szerinte nem egyszerűen az, hogy a sofőrök kevesebbet keresnek a korábbinál, hanem az, hogy az üzemanyag, a gépkocsi fenntartása és a vállalkozás egyéb költségeinek kifizetése után sokszor szinte semmi nem marad a munkájuk ellenértékeként.

15 százalékos tarifaemelést és alacsonyabb jutalékokat követelnek

A tiltakozók két legfontosabb követelése a viteldíjak legalább 15 százalékos emelése és a közvetítői jutalékok legfeljebb 15 százalékban történő maximálása. A szervezők szerint az Uber és a Bolt jelenleg 25–35 százalékos jutalékot is felszámíthat, ami jelentősen csökkenti a ténylegesen a sofőröknél maradó összeget. Egy 20 eurós fuvar esetében például 25 százalékos jutaléknál 15 euró, 35 százalékos levonásnál pedig mindössze 13 euró marad a gépkocsivezetőnél, és ebből még valamennyi üzemeltetési költséget, adót és járulékot is fedeznie kell. A demonstrálók által követelt 15 százalékos jutalék mellett ugyanebből a fuvarból 17 euró maradna a vállalkozásnál, ami különösen nagy forgalom mellett már számottevő különbséget jelentene.

A sofőrök ugyanakkor nem kizárólag magasabb bevételeket szeretnének. Követelik az árképzés átláthatóságát, a repülőtéri és csúcsidőszaki fuvarok megfelelőbb díjazását, valamint azt is, hogy szabadon visszautasíthassák a számukra gazdaságtalan megrendeléseket. Több gépkocsivezető ugyanis arról számolt be, hogy a fuvarok visszautasítása hátrányos következményekkel járhat az alkalmazásokban, szélsőséges esetben pedig átmenetileg a munkavégzés lehetőségét is elveszíthetik.

Erdal Karsandi, aki két éve dolgozik az Uber és a Bolt rendszerében, az Uusi Suomi beszámolója szerint azt állította, hogy a Bolt bizonyos számú visszautasított fuvar után akár két hétre is korlátozhatja a sofőr hozzáférését a rendszerhez. Elmondása alapján a gépkocsivezetők között nem ritka a napi 12–13 órás munkavégzés sem, ami a jövedelmi problémák mellett a közlekedésbiztonság szempontjából is aggályos lehet. A hosszú munkanapok és a bizonytalan bevételek különösen azokat érintik súlyosan, akiknek nincs más megélhetési lehetőségük.

A tiltakozáson részt vevő sofőrök konkrét példákkal is érzékeltették a problémát. Walid Radouai szerint egy Helsinki és Espoo közötti, az utasnak körülbelül 25 euróba kerülő fuvarból bizonyos esetekben mindössze 7 euró jut el hozzá. Ebből az összegből még adókat, nyugdíjjárulékokat és üzemanyagköltséget is fizetnie kell. A sofőr arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen bevételekből rendkívül nehéz fedezni a mindennapi megélhetés és a vállalkozás működtetésének költségeit. A beszámoló ugyanakkor nem részletezte, hogy a 25 eurós utasdíjból milyen további elszámolási tételek eredményezték a mindössze 7 eurós kifizetést.

A finn szakszervezet is a taxisok mellé állt

A helsinki demonstrációhoz a finn közlekedési dolgozók szakszervezete, az Auto- ja Kuljetusalan Työntekijäliitto, röviden AKT is csatlakozott támogatóként. A szervezet elnöke, Ismo Kokko szerint a platformalapú személyszállítás egyik alapvető problémája, hogy az alacsony fogyasztói árak mögött gyakran a gépkocsivezetők rendkívül gyenge jövedelmi helyzete húzódik meg. A szakszervezeti vezető arra figyelmeztetett, hogy amikor egy taxifuvar tíz eurónál is kevesebbe kerül, érdemes megvizsgálni, ki viseli valójában az alacsony ár következményeit.

A finn szakszervezet szerint az önfoglalkoztatóként dolgozó platformsofőrök különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel nem részesülnek automatikusan abban a munkajogi és szociális védelemben, amely az alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalókat megilleti. Saját maguknak kell gondoskodniuk többek között a nyugdíjbiztosításukról és az egészségügyi ellátásuk finanszírozásáról, miközben fizetett szabadságra és más munkavállalói juttatásokra sem feltétlenül jogosultak. A szervezet szerint a platformok üzleti modellje jelentős részben arra épül, hogy a vállalkozói kockázatok és az üzemeltetési költségek a gépkocsivezetőknél jelentkeznek.

Az AKT alelnöke, Niko Blom személyesen is megjelent a demonstráción, és arról beszélt, hogy a szakszervezet szeretné megismerni a platformokon dolgozók problémáit, valamint megvizsgálni, milyen érdekképviseleti segítséget tudna számukra nyújtani. A finn közlekedési szakszervezet a taxis szakmai szervezettel együtt kollektív megállapodás kialakításán is dolgozik, amely a taxis gépkocsivezetők munkafeltételeinek rendezését szolgálná.

Európai probléma: már a platformok saját sofőrjei is elégedetlenek

A finnországi tiltakozás azért is figyelemre méltó, mert a platformalapú személyszállítás körüli európai konfliktusok eddig elsősorban a hagyományos taxisvállalkozások és az Uberhez, illetve a Bolthoz hasonló szolgáltatók közötti versenyről szóltak. Németországban jelenleg több város is a minimumtarifák bevezetésének lehetőségét vizsgálja, Franciaországban pedig rendszeresen követelnek szigorúbb ellenőrzéseket és a különböző személyszállítási szolgáltatások működési feltételeinek közelítését. Helsinkiben azonban most maguk a platformokon dolgozó gépkocsivezetők kérdőjelezték meg azt az árképzési rendszert, amelynek segítségével az Uber és a Bolt az utasok számára kedvező árakat tud kínálni.

A helyzet rámutat a digitális személyszállítás egyik alapvető gazdasági ellentmondására. Az utas számára természetesen vonzó az alacsony viteldíj, a gyors rendelés és az előre ismert ár, a szolgáltatás fenntarthatóságát azonban végső soron az határozza meg, hogy a fuvarból származó bevétel fedezi-e a gépkocsi működtetését, a sofőr munkáját és a vállalkozás valamennyi költségét. Ha a piaci verseny tartósan olyan árakat eredményez, amelyek mellett a gépkocsivezetők csak rendkívül hosszú munkanapokkal vagy a költségeik csökkentésével tudnak megélni, az előbb-utóbb a szolgáltatás minőségére és biztonságára is hatással lehet.

A helsinki demonstráció egyelőre nem hozott bejelentett megállapodást. A finn Yle megkereste az Ubert és a Boltot is, de a társaságok képviselői a csütörtök délutáni beszámoló elkészültéig nem válaszoltak az újságírói megkeresésekre. Így egyelőre nem tudni, hogy a platformok hajlandók lesznek-e tárgyalni a követelt tarifaemelésről, a jutalékok csökkentéséről és a fuvarok visszautasítására vonatkozó szabályok módosításáról.

A finn taxisok tiltakozása mindenesetre új megvilágításba helyezi az európai személyszállítási piac egyik legfontosabb vitáját. Miközben a hagyományos taxisvállalkozások sok országban az Uber és a Bolt alacsony árai ellen küzdenek, Helsinkiben már a platformok saját sofőrjei mondják azt, hogy a jelenlegi díjszabás mellett nem tudnak megfelelő jövedelemhez jutni. A kérdés tehát egyre kevésbé csak az, hogy mennyit hajlandó fizetni az utas egy fuvarért, hanem az is, hogy ebből az összegből mennyi marad annál, aki ténylegesen elvégzi a munkát.