A magyar energiastratégia átalakításáról tárgyalt Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjével. A kormány szorosabb együttműködést tervez a nemzetközi szervezet szakértőivel, miközben a szélenergia, a napenergia és az energiatárolás fejlesztésére helyezné a hangsúlyt. Kapitány másfél milliárd eurós uniós hálózatfejlesztési programról is beszámolt. A nagyszabású elképzelések ellenére egyelőre nem derült ki, pontosan milyen szerepet kapnának a külföldi szakértők a magyar energiapolitika alakításában.

Csütörtökön Budapesten tárgyalt Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója Magyar Péter miniszterelnökkel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel. A megbeszélés középpontjában Magyarország energiaellátásának biztonsága, az importfüggőség csökkentése, valamint a hazai villamosenergia-rendszer tervezett átalakítása állt.

A találkozót követően Kapitány István videóban számolt be az egyeztetés eredményeiről. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség támogatja a magyar kormány energiapolitikai elképzeléseit, és a jövőben szorosabb szakmai együttműködésre készülnek.

A miniszter szerint a magyar energiastratégia további fejlesztésre és finomításra szorul, ebben pedig számítanak az IEA szakértelmére. A szervezet a világ egyik legfontosabb energetikai elemzőközpontja, amely többek között az energiapiacok működésével, az ellátásbiztonsággal és az energiatermelési technológiák jövőjével foglalkozik.

Szélerőművek, napelemek és energiatárolók: jelentős változásokat terveznek

Kapitány István közlése szerint az együttműködés egyik legfontosabb területe a megújuló energiaforrások fejlesztése lesz. A kormány a már jelentős hazai napenergia-kapacitás mellett új szélerőművek építésével és az energiatárolási lehetőségek bővítésével kívánja átalakítani az ország villamosenergia-termelését. A tervekhez kapcsolódóan másfél milliárd eurónyi uniós támogatásból kezdődött meg az elektromos hálózat korszerűsítése. A beruházások célja, hogy a rendszer nagyobb mennyiségű megújuló energiát legyen képes befogadni és elosztani, miközben a hálózat stabilitását is biztosítani kell.

Fatih Birol már a budapesti látogatása előtt, a Telexnek adott interjújában támogatta a magyar szélenergia-fejlesztéseket, ugyanakkor figyelmeztetett az energiatárolás jelentőségére. A nap- és szélerőművek termelése ugyanis az időjárástól függ, ezért megfelelő tartalékkapacitások és tárolók nélkül a rendszer egyensúlyának fenntartása komoly kihívást jelenthet.

A fejlesztések költségeiről, ütemezéséről és a várható lakossági hatásokról azonban a csütörtöki bejelentés nem tartalmazott részletes tájékoztatást.

Paks jövője és a téli energiaellátás is napirendre került

A tárgyaláson a Paksi Atomerőmű működése is szóba került. Kapitány István beszámolt az üzemidő meghosszabbításának előkészítéséről, valamint azokról a nehézségekről, amelyeket a rendkívüli aszály és a Duna alacsony vízállása okozott. A miniszter a vízellátási problémák mérséklését szolgáló fenékküszöb megépítését is ismertette az IEA vezetőjével. Paks szerepe továbbra is meghatározó a magyar villamosenergia-ellátásban. A kormány korábbi tervei szerint az atomerőmű meglévő blokkjainak további üzemeltetése biztosíthatná azt a stabil termelési alapot, amelyre a megújuló energiák bővítése mellett is szükség van.

A találkozó másik fontos témája a közelgő télre történő felkészülés volt. Kapitány István szerint Magyarország földgáztárolóinak töltöttsége meghaladja az európai átlagot, így az ország téli gázellátása biztosított. A miniszter az üzemanyag-ellátásról is kedvezően nyilatkozott, jelezve, hogy a stratégiai készletek hamarosan elérhetik a 90 napos szintet.

A nemzetközi helyzet ugyanakkor egyáltalán nem megnyugtató. Az európai földgáz-rendszerirányítók előrejelzése szerint az orosz szállítások kiesése és a tárolók alacsony töltöttsége egy kedvezőtlen téli forgatókönyv esetén ellátási nehézségeket idézhet elő. Az uniós gáztárolók töltöttsége a legutóbbi adatok alapján alig haladta meg a 73 százalékot, ami az évnek ebben a szakaszában rendkívül alacsony érték.

Külföldi szakértelemre támaszkodna a kormány, de a részleteket még nem ismertették

A csütörtöki egyeztetés legfontosabb nyitott kérdése, hogy milyen konkrét formában kíván együttműködni a Tisza-kormány a Nemzetközi Energiaügynökséggel. Kapitány István a szervezet nemzetközi szakértőinek bevonását helyezte kilátásba, de nem részletezte, hogy ez tanácsadást, közös stratégiaalkotást vagy konkrét fejlesztési programok előkészítését jelentené.

Arról sem hangzott el tájékoztatás, hogy az együttműködés milyen költségekkel járna, kapnának-e külön megbízásokat külföldi szakértők, és mekkora szerep jutna a hazai energetikai intézményeknek, kutatóknak és vállalatoknak.

Mindez azért különösen lényeges, mert az energiarendszer átalakítása évtizedekre meghatározhatja Magyarország gazdasági mozgásterét, energiafüggetlenségét és az ipari termelés költségeit. A tervezett fejlesztések hatásai nemcsak az erőműveket és az energiaszolgáltatókat érintenék, hanem közvetve a magyar háztartások és vállalkozások kiadásait is.

A Tisza-kormány egyelőre a nemzetközi együttműködés előnyeit és a nagyszabású fejlesztési terveket hangsúlyozza. A legfontosabb kérdések azonban még megválaszolatlanok: pontosan kik alakítják majd a magyar energiastratégiát, mennyibe kerül az átalakítás, és milyen hatással lesz mindez az energiaárakra? Az ország hosszú távú energiaellátását meghatározó döntéseknél ezekre is egyértelmű válaszokat kell adni.