Komoly átalakítás előtt áll az Európai Unió költségvetése, amelynek egyik legnagyobb vesztese a mezőgazdaság és a regionális fejlesztés lehet. Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője szerint az Európai Bizottság olyan finanszírozási rendszert készít elő, amelyben a gazdák és az elmaradottabb térségek támogatásai elveszíthetik korábbi önállóságukat. A politikus 20–30 százalékos forráscsökkenéstől tart, miközben a következő hétéves uniós büdzsét az ukrajnai támogatások, a védelmi kiadások és a korábbi közös hitelek törlesztése is terheli.

Deutsch Tamás a Magyar Nemzetnek, a strasbourgi plenáris ülés szünetében beszélt a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés körüli vitákról. A politikus szerint az Európai Bizottság olyan átalakítást tervez, amely alapjaiban változtatná meg a tagállamoknak járó támogatások elosztását.

A javaslat egyik legjelentősebb újítása, hogy a jelenleg külön működő mezőgazdasági, kohéziós és több más támogatási programot nemzeti és regionális partnerségi tervekbe szerveznék át. Brüsszel ezt egyszerűsítéssel és rugalmasabb forrásfelhasználással indokolja, a bírálók azonban attól tartanak, hogy a különböző célokra rendelkezésre álló pénzekért a jövőben egymással kellene versenyezniük az egyes ágazatoknak.

Mennyi pénzt veszíthetnek a gazdák?

Deutsch Tamás szerint az átalakítás mögött jelentős forráselvonás húzódik meg, amely a mezőgazdaságot és a regionális fejlesztéseket egyaránt sújtaná. A politikus 20–30 százalékos csökkentésről beszélt, és úgy véli, a közös finanszírozási keretben nehezebben követhetővé válna, hogy végül mennyi pénz jut ténylegesen a termelőknek.

A támogatások csökkenésével kapcsolatos aggodalmakat nem kizárólag a Fidesz képviselői fogalmazták meg. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elemzése szerint az agrárjövedelem-támogatásokra elkülönített összeg a jelenlegi 387,8 milliárd euróról 295,7 milliárdra csökkenne. Ez nominálisan 24 százalékos visszaesést jelentene, az infláció hatását figyelembe véve pedig még nagyobb lenne a különbség.

Az Európai Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a 300 milliárd eurós elkülönített kereten túl további források is rendelkezésre állnának mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra. A tényleges támogatási szint ezért attól is függene, hogy az egyes tagállamok mire fordítják a közös partnerségi keret pénzeit.

Az Európai Parlament áprilisban elfogadott tárgyalási álláspontjában maga is szorgalmazta, hogy a mezőgazdasági és kohéziós támogatásoknak világosan elkülönített, megfelelő finanszírozásuk legyen.

Ukrajna támogatása és a közös adósság törlesztése is terheli a büdzsét

Deutsch Tamás szerint a következő hétéves költségvetésből úgy kellene finanszírozni az európai gazdaság működését, hogy közben jelentős összegeket fordítanának Ukrajna támogatására és a korábban felvett uniós hitelek visszafizetésére.

A képviselő arról beszélt, hogy Ukrajna szükségletei akár 300–400 milliárd eurós terhet is jelenthetnek, ami szerinte jelentősen csökkentené a tagállamoknak ténylegesen rendelkezésre álló forrásokat.

A jelenlegi hivatalos bizottsági javaslatban ugyanakkor 100 milliárd eurós, Ukrajna támogatására mozgósítható keret szerepel a 2028–2034-es időszakra. A nagyobb összeg így nem elfogadott költségvetési előirányzat, hanem a politikus által felvetett finanszírozási kockázat.

A koronavírus-járvány idején felvett közös uniós hitelek törlesztése viszont valóban jelentős kiadás lesz. A Bizottság javaslata hét év alatt 168 milliárd euróval számol erre a célra, ami szűkítheti a többi program finanszírozási mozgásterét.

Új uniós bevételek és szigorúbb feltételek

A Fidesz politikusa az uniós saját bevételek bővítését is bírálta. A Bizottság többek között a szén-dioxid-kibocsátási rendszer bevételeinek egy részét, a dohánytermékekhez kapcsolódó hozzájárulást, az elektronikai hulladék után fizetendő díjat és a nagyvállalatok befizetéseit is felhasználná a közös költségvetés finanszírozására.

Deutsch szerint ezek az intézkedések közvetve az európai családok és vállalkozások terheit növelhetik, miközben a nemzeti költségvetésekből újabb bevételek kerülhetnek uniós szintre.

A politikus a jogállamisági feltételek kiterjesztését is kifogásolta. Álláspontja szerint a Bizottság ezzel nagyobb befolyást szerezne a tagállamok forrásfelhasználása fölött, és politikai nyomásgyakorlásra használhatná a támogatások visszatartását. A Bizottság szerint ezzel szemben a feltételrendszer célja az uniós pénzek védelme, az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása.

Deutsch a Tisza-kormány hozzáállását is bírálta

A delegációvezető szerint a magyar kormány nem képvisel kellően határozott álláspontot az uniós tárgyalásokon. Úgy véli, a Tisza-kabinet elsősorban a brüsszeli intézményekkel való együttműködésre törekszik, miközben a magyar gazdák és a regionális fejlesztések érdekei háttérbe szorulhatnak.

Deutsch úgy fogalmazott, hogy a Patrióták európai parlamenti képviselőire hárul a hagyományos agrár- és kohéziós támogatások megvédésének feladata.

A következő uniós költségvetés azonban még nem végleges. Az októberben előterjesztett ír elnökségi kompromisszum a Bizottság eredeti javaslatához képest további megszorításokat tartalmaz, amelyeket az Európai Parlament vezető tárgyalói is bíráltak. A végső megállapodáshoz valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyása és az Európai Parlament egyetértése szükséges.

A tárgyalások következő fontos állomása a november 26–27-re tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó lehet. A gazdák számára az lesz a döntő, hogy a politikai viták végén mekkora támogatási keret marad meg, és abból mennyi jut ténylegesen a mezőgazdasági termelőknek.