Miközben a budapesti kórházak belgyógyászati osztályain súlyos kapacitásproblémák alakultak ki, a Tisza-kormány két érintett minisztériuma továbbra sem szolgált részletes adatokkal a válság tényleges méretéről és a tartós megoldásokról. A Szociális és Családügyi Minisztérium a Magyar Nemzet kérdéseinek jelentős részét más intézményekhez irányította, miközben saját adatai szerint országosan több mint 48 ezren várnak idősek otthonában vagy gondozóházban történő elhelyezésre. A téli időszakra való felkészülésről is kevés konkrétum derült ki.

A budapesti belgyógyászati ellátás október közepén került kritikus helyzetbe, amikor több intézményben gondot okozott a betegek elhelyezése. A MedicalOnline korábbi értesülései szerint mintegy 750 beteg érintettsége merült fel, közülük hozzávetőleg kétszázan hajléktalanok voltak. Az ellátási nehézségek hátterében az orvos- és szakdolgozóhiány mellett az állt, hogy számos beteg már nem igényelt aktív kórházi kezelést, megfelelő szociális elhelyezés hiányában azonban nem tudta elhagyni az intézményt.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter október 16-án már arról számolt be, hogy az ügyeleti ellátás különösebb fennakadások nélkül működik. A válság hosszabb távú rendezéséről azonban továbbra sem ismert olyan részletes intézkedési program, amely pontos kapacitásokat, határidőket és felelősöket rendelne a feladatokhoz.

Több mint 48 ezer várakozó, átlagosan egy év várakozási idő

A Magyar Nemzet a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz fordult, hogy megtudja, hány beteget érintett a kapacitáshiány, hányan nem tudják elhagyni a kórházakat szociális férőhely hiányában, és milyen intézkedésekkel tervezik megoldani a problémát.

A tárca azonban a kérdések jelentős részére nem adott konkrét választ, arra hivatkozva, hogy nem ő az érintett egészségügyi adatok kezelője. A lapot az Országos Kórházi Főigazgatósághoz és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz irányították.

A minisztérium saját területéről ugyanakkor megdöbbentő számokat közölt. Országosan 61 999 férőhely áll rendelkezésre az idősek otthonaiban és gondozóházaiban, ebből mindössze 7803 található fővárosi telephelyeken. Az augusztusi adatok szerint az idősek otthonába 45 236-an, gondozóházba pedig további 2834-en vártak felvételre. Ez összesen 48 070 várakozót jelent, az átlagos várakozási idő pedig megközelíti az egy évet.

A tárca szerint a várólistákon olyanok is szerepelnek, akik nem kérnek azonnali elhelyezést. Ettől azonban a legfontosabb kérdés továbbra is megválaszolatlan: hány olyan idős, beteg vagy önellátásra képtelen ember van jelenleg a kórházakban, akinek már nem egészségügyi kezelésre, hanem tartós gondozásra lenne szüksége?

Megkezdődtek az egyeztetések, de hol vannak az intézkedések?

A minisztérium válaszából annyi derült ki, hogy az egészségügyi és a szociális ágazat között megkezdődtek a szakmai egyeztetések. A cél a kapacitások összehangolása, valamint a közös eljárásrendek kialakítása lenne. Arról azonban nem közöltek részleteket, hogy ki koordinálja a kórházakból szociális ellátásba kerülő betegek elhelyezését, hány új férőhelyet terveznek biztosítani, és milyen költségvetési forrásból finanszíroznák a változtatásokat.

A helyzet súlyát jól mutatják azok a korábbi lakossági beszámolók is, amelyek szerint egyes fővárosi kórházakból önellátásra képtelen betegeket akartak hazabocsátani, miközben családtagjaik nem tudták megszervezni további ápolásukat. Az egészségügyi minisztérium cáfolta, hogy általános központi utasítást adott volna a krónikus osztályok betegfelvételének leállítására vagy a kórházi tartózkodás meghosszabbításának megtiltására, az egyedi esetek körülményei azonban továbbra sem tisztázottak.

Közeleg a tél, az önkormányzatokra hárulhat a felkészülés

A Magyar Nemzet arra is rákérdezett, milyen országos intézkedésekkel készülnek a hidegebb időjárás miatt növekvő ellátási igényekre. A Szociális és Családügyi Minisztérium válaszában elsősorban a települési önkormányzatok és a szolgáltatók felelősségét hangsúlyozta, arra hivatkozva, hogy a szükséges intézkedések a helyi körülmények ismeretében határozhatók meg.

A tárca válaszából azonban nem derült ki, rendelkezésre áll-e egységes országos krízisterv arra az esetre, ha a téli hónapokban ismét megnőne a kórházi és szociális férőhelyek iránti igény.

A probléma nem most keletkezett, a szociális férőhelyhiány és a kórházi ápolási kapacitások elégtelensége évek óta ismert. A jelenlegi kormány felelőssége azonban az, hogy a kialakult helyzetre működő megoldást dolgozzon ki. A betegeknek és hozzátartozóiknak ugyanis nem szakmai egyeztetésekről szóló közleményekre van szükségük, hanem arra, hogy világos legyen: ki, hol és milyen feltételekkel gondoskodik azokról az emberekről, akik már nem maradhatnak kórházban, de önállóan élni sem képesek.